A médiagén

A komfortzóna elhagyása sokszor pénzben is mérhető sikert hoz.

Amikor valaki valamilyen területen magabiztosan jó teljesítményt nyújt, hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy “Persze, neki könnyű, a génjeiben van.” vagy éppen azt, hogy “Erre születni kell, ez egy ösztönös tehetség.” De tényleg elegendőek a gének? Létezik “médiagén”, ami lehetővé teszi, hogy valaki laza nyugalommal szerepeljen a TV-ben, rádióban, a nyomtatott sajtóban? Vagy kell ehhez valami más is?

 

Jól figyelj, most spórolok meg Neked egy kalap pénzt!

 

A médiaszereplés sok kisvállalkozó álma-vágya, hiszen egy TV-, vagy egy rádióinterjú, egy magazinban megjelenő, rólunk szóló írás tulajdonképpen “ingyenreklám”: nem kell kifizetnünk egy kazalnyi pénzt a “valódi” reklámért, “csak” el kell menni az interjúra, és ott okosakat mondani.

 

Annyiban igaz a dolog, hogy nem kell érte súlyos százezreket kifizetni, de kezeljük helyén a dolgokat! Egy-egy ilyen szereplés nagyon értékes, de valójában nem reklám. A reklám a tevékenységünket, az üzletünket adja el. Egy-egy médiaszereplés azonban nem a cégünket, a termékünket, a szolgáltatásunkat, hanem minket ad el. Ezt úgy értsd, hogy a médiában szerepelni nagyszerű, de kizárólag a szakértői státuszod, imázsod építésére jó.

 

Ennek is megvan persze a maga haszna: bizalmat építhetsz vele, elismertséget szerezhetsz a célcsoportod körében – mindezt úgy, hogy sokkal többjükhöz juthatsz el, mint bármilyen más hirdetéssel, vagy blogolással. Ez már csak azért is megéri pénzügyileg, mert fizetett eszközökkel státuszt, imázst építeni valami olyan eszméletlenül drága dolog, amit tényleg csak a legnagyobb cégek engedhetnek meg maguknak. (Nekik viszont muszáj is, mert a multik között nagyon ritka az, hogy egy valaki legyen a cég szakmailag is hiteles arca – ezért ha márkát, imázst akarnak, akkor muszáj a drága verziókat alkalmazniuk.)

 

Vagyis a médiaszereplés – ha ésszel csinálod, akkor – sokkal olcsóbban jön ki, mintha ügynökségen keresztül bonyolítanád.

 

OK, de hogyan szerepeljek nyilvánosan, amikor béna vagyok?

 

Akkor most szögezzünk le valamit: nem béna vagy, csak kényelmetlenül érzed Magad.

 

És a kettő nem ugyanaz!

 

Nézzük, alapszinten mi kell ahhoz, hogy meg tudj nyilvánulni egy sajtóbeszélgetés során:

 

  • némi beszédkészség – van? Persze, hogy van! A legjobb barátoddal/barátnőddel, a családoddal, stb. simán elbeszélgetsz.
  • szakmai tudás – van? Nyilván, hiszen másképp nem keresnél pénzt a vállalkozásoddal.
  • szakmai tapasztalat – van? Igen valószínű, hogy igen, mert ha vállalkozóként kezdő is vagy még, ritka az, hogy valaki olyasmire vállalkozzon, amit előtte életében nem tanult, nem csinált (legalább alkalmazottként).
  • “normális” megjelenés – van? Naná, hogy van! Különben nem mernél kimenni az utcára sem.
  • magabiztosság – na, ebben az első időben lehet némi hiány, de jó hírem van: ez nem azért van, mert te béna vagy, hanem azért, mert

 

nem vagy hozzászokva.
A komfortzóna elhagyása sokszor pénzben is mérhető sikert hoz.

A megszokotton túl – kilépés a komfortzónádból

 

A média is egy olyan dolog, mint annak idején a biciklizés volt: ahhoz sem voltál hozzászokva, hogy egyedül, önállóan kelljen megtartanod az egyensúlyod, és úgy karikázz. Aztán némi gyakorlással megszoktad, belejöttél, és önállóan bringáztál.

 

Hangozzék ez most bármilyen furán, de

 

  • ha jól tudsz beszélni az adott célközönség nyelvén – jelen esetben magyarul,
  • ha értesz ahhoz, amiről beszélsz – vagyis a szakmádhoz,
  • ha képes vagy egyszerűen fogalmazni – vagyis úgy, hogy az a kívülállóknak is érthető legyen,

 

akkor már csak megszokás és gyakorlás kérdése, hogy mennyire vagy képes jól szerepelni a médiában.

 

És még egy dologra szeretném felhívni a figyelmed:

 

azok a dolgok, amelyeket az előbbiekben felsoroltam (magyar nyelv ismerete, szakmai ismeretek, érthető fogalmazás) mind azok a tényezők, amelyek Számodra már megszokott dolgok.

 

Azt kell mondanom, sokkal jobban állsz, mint amikor biciklizni tanultál: sokkal több mindenbe tudsz már megszokott dologként kapaszkodni.

 

Vagyis az egyetlen, ami miatt kirándulnod kell a komfortzónádból, az a szituáció, hogy most éppen kamerák előtt kérdeznek.

 

És hogy válaszoljak a poszt felvezetőjében szereplő kérdésre: senki sem születik “médiagénnel”. Csak képes lesz arra, hogy kezelje a szokatlant.

 

Miért olyan kényelmetlen a komfortzóna határának átlépése?

 

Most furát fogok mondani: igazából nem az. Vagy legalábbis nem kell, hogy az legyen.

Pontosabban a komfortzóna elhagyása is olyan, mint bármi más: ehhez is hozzá lehet szokni.

 

Ha elég gyakran kerülsz olyan helyzetbe, mi több, Te Magad keresed azokat a lehetőségeket, amikor valami szokatlan szituban kell helyt állnod, egy idő után még a szokatlanhoz is hozzá tudsz szokni.

 

Ehhez persze ki kell tudni alakítani azt a hozzáállást, hogy az ismeretlenben ne a félelmetest, hanem sokkal inkább a kihívást lásd.

 

 

A coach (köz)beszól:

 

Hogy nemcsak a levegőbe beszélek, azt a stresszkutatások már régen bizonyították. A tudósok ugyanis rájöttek, hogy stresszből kétféle van: a jó és rossz. (A csúfot valamiért kihagyták… 🙂 ) A jó stressz kifejezetten segítségünkre van: az érzékek kiélesedésével, az adrenalinnal fokozott teljesítményre vagyunk képesek. A baj akkor van, ha a stressz folyamatosan fennáll. Ekkor beszélünk rossz stresszről. Ez ugyanis lemeríti a szervezet tartalékait, ezáltal képtelen lesz akár csak a megszokott teljesítményre is, nemhogy a fokozottra. Vagyis a jó stressz az egészséges drukk, a rossz stressz pedig az egészségtelen “kivagyokidegileg”-állapot.

 

A kutatások azt is bebizonyították, hogy az elnyújtott stresszt meg lehet előzni – mégpedig azzal, ha újraértelmezzük a szituációt, ami miatt stresszelünk.

 

Hogyan lehet a félelmet kihívássá alakítani?

 

Erről is szó lesz majd a Kerülj képbe! tréningünkön, ahol egy nap alatt megtanítjuk, hogyan teheted a vállalkozásodat a média rocksztárjává! ›››

 

Csengő kasszát és jóhírű vállalkozást kívánok!

🙂 Csilla 🙂 

Posted on: 2016-08-26, by : Himer Csilla

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás