Mi van a cash-flow-ban? – avagy a cash-flow dicsérete 2. rész

A cashflow dicsérete - ez az első eszköz a kezedben a pénzügyi CSI-hoz!
A cash-flow rengeteg dolog miatt hasznos, ahogyan azt már múlt héten megtudtuk. Van azonban két nagyon fontos előfeltétele, hogy ezt a sok hasznot mind képes legyen számunkra a cash-flow nyújtani. Mégpedig az, hogy mi van benne milyen bontásban, illetve hogy hogyan értelmezzük azt, amit így találunk benne. Ma itt van az ideje, hogy kiderüljön, mi kell a cash-flow-ba.

 

Mi van a cash-flow-ban? – Általánosságban

 

Rövid leszek:

 

  1. csak az, amit beleírsz – tehát ha valamit kihagysz, akkor máris borul az egész rendszer, mert a hiányzó adat miatt torzulni fognak az eredmények.
  2. csak az, ami tényleges pénzmozgással jár – vagyis az, amikor fizetsz valamit, vagy pénz áll a házhoz. A cash-flow neve pénzáramlást jelent. Ezért csakis a pénzmozgásokat rögzítjük benne. Ha nem így lenne, akkor elveszítenénk azt az előnyt, hogy megtudjuk belőle a tényleges (likvid) pénzállomány nagyságát.
  3. csak akkor, amikor tényleges pénzmozgás történik – vagyis nem akkor írod bele a bevételt, amikor kiállítod a számlát, hanem akkor, amikor tényleg ki is fizették, és a pénz már ott pihen a kasszádban vagy a bankszámládon. Vagyis legkésőbb nap végén az aznapi összes pénzmozgással járó ún. gazdasági eseményt be kell kalapálnod a táblázatba – különben a cash-flow egyik nagy előnye, a naprakészség elvész.
  4. csak teljes, bruttó értéken írsz be bármit is – vagyis azt az összeget, amennyi tényleg befolyt, vagy valójában kifizetsz, hiszen az ÁFA is pénz, az is mozog. Ezért mindig minden számlának a végösszegét vezesd át ide – ha van rajta ÁFA, ha nincs.
  5. azokat a pénzmozgásokat is rögzítsd, amelyek nem generálnak sem költséget, sem bevételt – ennek legjellemzőbb példája, amikor a házi pénztár tartalmát befizeted a bankszámlára, vagy a bankszámláról felvett pénzt beteszed a kasszába. Igaz, hogy ez nem okoz sem pozitív, sem negatív változást a pénzállományodban, viszont a cash-flow-nak az is feladata, hogy megmutassa hol van a pénzed. Így eleget tehet az ellenőrzési funkciójának is, mert amit a nap végén a cash-flow-ban a pénztárban és a bankszámládon látsz, azt kell látnod a valóságban is a kasszában és a bankban.

 

A cashflow dicsérete - ez az első eszköz a kezedben a pénzügyi CSI-hoz!
Fotó: pixabay.com

 

Mi van a cash-flow-ban? – avagy hogyan kell felépíteni a cash-flow-t?

 

Tulajdonképpen úgy, ahogyan akarod. Persze azért van egy ajánlott keretrendszer, amit érdemes megszívlelni, és ennek alapján kialakítani a rendszert. Ha azonban ezek az alapok megvannak, akkor ezen belül-felül úgy csavargathatod, ahogyan csak szeretnéd – vagy amennyire csak értesz az Excel-hez… 🙂

 

A kreatív kontroller (köz)beszól:

 
Az Excel egy nagyon hasznos készség, de vagy rettentő sok idő, vagy egy nagyon jó tanár kell ahhoz, hogy valaki igazán jó felhasználó legyen (nem vérprofi, de olyan user, aki már képes inkább időtakarékos megoldásként az Excel-re tekinteni, és nem időrablóként). Ehhez tudok is két jó tanárt, velük együtt is működöm. Ők az ExcelTitok.hu irodatündérei >>>

 

Mi legyen a cash-flow-ban?

 

Figyelem! Cash-flow-t mindig egy adott hónapra készítünk, a következő hónapnak új táblázatot nyitunk, amelynek kiinduló adata az előző hónap végéről áthozott pénztár- és bankszámlaállomány (áthozat címszó alatt). Ugyanígy az adott havi cash-flow kimutatás záró sora a kassza és a bankszámla záróállománya (átvitel címszó alatt, ami a következő hónap nyitó száma lesz átvitel címszó alatt).

 

Címszavakban:

 

  1. Sorszám
  2. Beszállító/vevő neve (már ha van külső cég a sztoriban)
  3.  Számla száma (már ha van számla)
  4. Pénzmozgás összege
  5. Pénzmozgás jellege (be vagy ki)
  6. Pénzmozgás helye (pénztár vagy bankszámla)
  7. Pénzmozgás fajtája (pontos bevételi vagy kiadási jogcím, pl. anyagköltség, szolgáltatásértékesítés, termékértékesítés, bérkifizetés, stb.)

 

És kész.

 

Mármint alap. Hogy aztán ebből hogyan vonod ki az adatokat, hogy csoportosíthasd, az már egy másik mutatvány, de majd ahhoz is adok segítséget. 🙂

 

Ez az alap lesz a cash-flow-nak az a része, amelyből naprakészen megtudhatod (persze csak napra pontosan aktuális vezetés mellett), hogy hol mennyi likvid pénzed van.

 

A táblázat másik része, a “mutatványos” rész, még érdekesebb lesz: ott fogsz tudni összegezni, csoportosítani, tervezni és következtetéseket levonni. Ebbe a részbe már csak az összegzett adatok kerülnek, és nem számít, hogy a pénz a kasszát vagy a bankszámlát érintette-e.

 

Na, ez lesz az, amiről legközelebb írok. 🙂

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást kívánok! 

 

🙂 Csilla 🙂 

 

 

Posted on: 2016-10-05, by :

2 thoughts on “Mi van a cash-flow-ban? – avagy a cash-flow dicsérete 2. rész

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás