Árképzés és tévhitek – így ne árazz semmiképp! 2. rész

Árképzés és tévhitek - amin bukod a céged pénzügyi sikerét.

Az árképzés mindig is sarkalatos pontja egy vállalkozásnak: még mielőtt elindulna egy kisvállalkozás, bármi olyat is tenne, ami a piac számára mutatná, hogy létezik egyáltalán a cég, már be is csődölhet – ha nem jó az árképzés. Ehhez képest mégis létezik még, sőt meglehetősen gyakori a hasraütéses módszerrel végzett árazás, erről írtam a múlt héten. Léteznek azonban olyan árképzési eljárások is, amikor számolunk ugyan, mégis magunkat verjük át. Utána meg nem értjük, miért mondja azt a könyvelőnk, hogy veszteségesek vagyunk. Itt jön a magyarázat.

 

 

Árképzés és tévhitek

 

Az árképzés első számú tévhitei voltak a múlt héten már ismertetett sacc per kábé módszerek – pl. amikor a beszerzési/előállítási költséget szorozzuk kettővel, és előáll az eladási ár, vagy amikor a versenytársak által kijelölt ársávon belül lövünk pont középre (nehogy kilógjunk a sorból).

Vannak azonban ezen kívül is árképzési tévhitek – ráadásul ezekről sok esetben nehezebb is meggyőzni a vállalkozót, mivel ezek már számoláson alapulnak. De mi van, ha ezek a számítások nem jók?

Hát, akkor probléma van. Jó nagy.

 

Árképzés és tévhitek egész csoportja

 

Ez a tévhit azon alapul, hogy ki mit gondol arról, mi számít árképzési tényezőnek. Nagyon sokan ugyanis elfelejtkeznek bizonyos költségekről, amikor az áraikat számolják – ez pedig egyenes út a veszteséghez, de legalábbis a kínlódva felszínen maradáshoz.

Ráadásul ennek a tévhitnek sok változata is van. Mindben közös azonban, hogy nem megfelelő árképzési ismeretekkel, vagy az ismeretek hiányában próbálunk számolni.

 

A kreatív kontroller (köz)beszól:

Coach is vagyok, és már a személyes pénzügyek terén is előszeretettel használtam coachingeszközként (a szembesítéshez) a számolást. A számokkal ugyanis úgy vagyunk lélekben, hogy hajlamosak vagyunk azokat tényekként kezelni. Ennek is van jó oka: nagyon sok tényt számformátumban rögzítünk adatként. Pl. tény, hogy Magyarország legmagasabb pontja, a Kékestető 1014 m magas. Ez egy adat. És eszünkben sincs kételkedni benne, hiszen valaki pontosan megmérte – és ezt a pontosságot fejezi ki számunkra egyértelműen a számadat. Ezt a tényadatfogalmat erősítik bennünk aztán a felsőtagozatos és középiskolai matematikatanulmányaink is. Ezek révén ugyanis meglehetősen elvont és helyenként bonyolult számításokat végzünk, amelyeket a tanult módszr szerint le is ellenőrzünk. És többször jó az ellenőrzés szerint, mint nem – így pedig megerősödik bennünk a képzet, hogy ami szám, az jó, hiszen ellenőrizhető adat.

 

Számolni természetesen jó – hülyén is hangzana egy kontrollertől, ha nem ezt mondaná. De a kontroller nemcsak ezt mondja. Hanem azt is, hogy pontosan számolni jó! Ez az egyetlen eset ugyanis, amikor a számolás valóban azt az eredményt hozza, amiért elvégezzük.

Most pedig nézzük azokat a tévhiteket, amelyek miatt sok esetben nem számolunk helyesen.

 

Árképzés és tévhitek - amin bukod a céged pénzügyi sikerét.
fotó: pixabay.com/stevepb

 

Árképzés – tévhit #3

 

Nem teljes a beszerzési ár/előállítási költség

 

Ez az árképzési számítások kiinduló pontja, de nagyon sokan már itt elhasalnak. És ha már az alap sem stabil, akkor ne csodálkozzunk, ha ránk omlik az épület.

A beszerzési ár például nemcsak azt az összeget tartalmazza, amit a beszállítódnak fizetsz a beszerzett áruért. Hanem azt a szállítási költséget is, amit azért fizetsz, hogy eljusson a raktáradba/üzletedbe a cucc. Vagy a szállításra fizetett biztosítási díj is ilyen. Meg még más hasonló apró tételek.

Ugyanígy az előállítási költségek esetén nemcsak azoknak az anyagoknak a költségeivel kell számolni, amelyeket a gyártás során felhasználtál. Hanem a gyártás során felhasznált energia költségeit (rezsit), vagy éppen a gyártó gépek kopását (amortizációját) is.

 

A kreatív kontroller tippje: 

Az, hogy mi számít bele az előállítási költségekbe, illetve a beszerzési árba, szépen leírja a számviteli törvény (bizonyos esetekben az adótörvény). Szóval ha nem igazodsz ki, mit kellene beleszámolni az árképzés alapjának számító előállítási költségbe/beszerzési árba, konzultálj a könyvelőddel! 

 

Árképzés – tévhit #4

 

Az én munkám nem számít

 

Nem így fogalmazzuk meg magunknak szó szerint. Az a mondat/gondolat viszont ismerős esetleg, hogy “ha én csinálom meg, akkor nem kell érte fizetni másnak, és akkor nincs vele költségem”?

Pedig van.

Érdekes módon még a már évek óta gyakorló vállalkozók között is előfordul, hogy az árba nem számolják bele a saját munkadíjukat/óradíjukat. Pedig az árban benne kell lennie a fedezetnek arra is, hogy te pénzt keress – ne csak a céged.

Ha nem tudsz magadnak pénzt kivenni a cégből, mert nincs miből, mert nem termelték ki az ehhez szükséges bevételt az áraid, akkor miért csinálod az egészet? A küldetésed és az önmegvalósításod miatt? Ezek nagyon szép dolgok, és szükségesek is ahhoz, hogy sikeres lehessen a vállalkozásod. De az önmegvalósításból nem fogsz tudni jóllakni. Vagyis a vállalkozás akkor sikeres, ha nemcsak jót teszel, hanem jól is – vagyis meg is élsz belőle. (Mégpedig az átlagosnál jobban.)

Itt szeretnék visszautalni az előző pontra, ahol az előállítási költség kérdését feszegettük. Ha hallgatsz rám, és megkérdezed a könyvelődet, ő is meg fogja erősíteni, hogy az előállítási költségnek része az előállításra fordított munka költsége. Ez alkalmazottak esetében a munkabérnek és közterheinek arányos részét jelenti. Ha te állítod elő a terméked (szolgáltatásod), akkor pedig a te óradíjadat.

 

Árképzés – tévhit #5 

 

Csak az az árképzés alapja, ami közvetlenül a termékkel/szolgáltatással kapcsolatban merül fel

 

Ez tényleg nemes gondolat, viszont garantáltan csődbe viszi a cégedet.

Miért?

Mert a bevételeidnek, és az annak alapjául szolgáló áraidnak nemcsak az ún. közvetlen költségekre kell fedezetet nyújtaniuk, hanem a cég minden költségére, plusz a te jövedelmedre is. A “minden költség” fogalmában pedig az ún. közvetett költségek is benne vannak – vagyis mindazon költségek is, amelyek nem direktben a terméked/szolgáltatásod előállításával/beszerzésével kapcsolatban merülnek fel.

 

Melyek lehetnek ilyen költségek? 

 

A céged tevékenységétől, méretétől függően nagyjából ezerféle. De hogy példát is mondjak, a könyvelő költsége, az irodád bérleti díja, az internet vagy éppen a telefon költsége, vagy akár az adók is mind ebbe a körbe tartoznak.

 

Hogyan lehet ezeket beépíteni az árba? 

 

Ezt nevezik költségfelosztásnak. Ez tulajdonképpen egy arányosítást, leánykori nevén osztást jelent. Nem is a matek része okozza a nehézséget. Sokkal inkább az elv, a logika, amelynek alapján egy egységnyi termékre/szolágltatásra lehet vetíteni ezeket a közvetett költségeket.

Hogy pontosan milyen rugóra jár annak a vállalkozónak az agya, aki jól képzi az árait, arról a jövő héten lesz szó.

Árképzés – tévhit #+1

 

És itt van az a tévhit, ami a cég fejlődését, növekedését gátolja. És ez az a pont, ahol sokszor még akkor is rosszul áraz a vállalkozó, ha könyvelő segítségét kérte. (Mert esetleg a könyvelő sem tesz róla említést.)

 

A kreativ kontroller (köz)beszól: 

Mielőtt ismertetném az utolsó, “bónusz” tévhitet, sietek leszögezni, hogy a könyvelőknek NEM dolga az árazás! Sok segítséget tudnak nyújtani benne, de akkor sincsenek speciálisan erre kiképezve. (Ahogyan elvileg bérszámfejtésre sem, de sok könyvelő ezt is bevállalja az ügyfelei minél szélesebb körű kiszolgálása érdekében. Meg azért, mert ehhez az adójogi képzettségük alapján sokkal több közük is van, mint az árképzéshez.) 

 

Ami az árképzésből a legtöbb kisvállalkozásnál kimarad:

az az amortizációra (pótlásra), és innovációra (fejlesztésre, terjeszkedésre) szánt összeg.

Pedig ezt is ki kell termelnie a cégednek, ha vannak hosszú távú terveid a vállalkozásoddal.

Márpedig ha valóban van küldetésed, és a céged az önmegvalósításod része, akkor vannak a vállalkozásodra nézve hosszú távú elképzeléseid is.

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást kívánok! 

🙂 Csilla 🙂 

 

Fotó: pixabay.com/stevepb

Posted on: 2017-02-06, by : Himer Csilla

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás