A vállalkozásindítás stressztesztje

Vállalkozásindítás stresszteszttel - és üzleti modellel
A vállalkozásindítás jó dolog, de nem érdemes félvállról venni. Ha már túlvagy az ötleten és azon is, hogy ezt te győzni fogod szusszal, képességgel, tehetséggel, akkor ideje elgondolkodni azon is, hogy mit miből és hogyan. Erre szokás üzleti tervet készíteni, hogy lásd, egyáltalán megvalósítható-e, amit megálmodtál. Mondják a guruk. És a tankönyvek. Csakhogy itt mindnyájan tévednek.

 

Vállalkozásindítás – amikor a tettek mezeje már közel van

 

Az a nagy helyzet, hogy a megvalósítást elő kell készíteni. Mégpedig azzal, hogy lássuk, egyáltalán meg lehet-e valósítani az ötletünket, úgy lehet-e megvalósítani az ötletunket, ahogyan mi azt képzeltük, és lehet-e (annyi) pénzt keresni az ötletünkkel, ahogyan és amennyit mi elképzeltünk.

 

Magyarul most tesszük próbára először komolyan azt, ami eddig csak a fejünkben – és a lelkünkben van. Arra ugyanis legyél elkészülve, hogy egy pár ponton szinte biztosan kiderül, hogy az ötleted nem úgy valósítható meg, ahogyan te azt gondoltad. És az is lehet, hogy az jön ki a végére, hogy lehúzhatod az egészet a WC-n… Ez sokakat megvisel. És nem kevesen inkább a számokat kozmetikázzák, hajlítgatják addig, amíg papíron az nem jön ki, hogy ez mekkora buli.

 

A kreatív kontroller figyelmeztető lövése:

 

Attól, hogy papíron azt látod, valami (jól) működik, még messze nem jelenti azt, hogy az tényleg úgy is van. A papír mindent elbír. A valóságot is, meg annak az ellenkezőjét is. A papíron lehet a valóság is – ha az cseng össze a gondolkodásoddal. És lehet valami fantazmagória is – ha a gondolkodásod nem tud szembesülni a valósággal.

 

Ezért szoktam azt mondani, hogy a tervezés társas tevékenység. Jobb, ha van melletted valaki, aki a több szem többet lát, több fej több szempont és gondolat elve alapján néha ellentmond neked. Ha éppen társaságot keresel a tervezéshez, akkor itt meg is találod. >>> 

 

Vagyis az első, amit máris meg kell lépned, mielőtt a tettek mezejére lépnél, hogy stressztesztnek veted alá magad is, meg a vállalkozásod halvány segédgondolatát is.

 

Vállalkozásindítás és a stresszteszt

 

A vállakozásindítás gyakorlati tennivalói mindig ezzel a stresszteszttel kezdődnek. Ezek kihagyhatatlan lépések – egyszerűen azért, mert nem vagy a saját pénzed ellensége. Jobb, ha egy ilyen teszten bukik ki az összes hiányosság, vagy bukik el teljes egészében az ötlet, mint akkor, amikor már beleölted a rengeteg pénzt, mert már céget alapítottál, és kiléptél a piacra.

 

Miből áll a vállalkozásindítás stressztesztje? 

 

Ha csak úgy magadnak csinálod, akkor minimum három lépésből kell állnia:

 

1. üzleti modell építése
2. stratégia kidolgozása
3. üzleti terv készítése

 

Vagyis ha jobban megnézed, máris rájössz, hogy mi a bajom a gurukkal és a tankönyvekkel… Az, hogy kapásból kihagynak két lépést. Csoda, hogy a vállalkozók utálnak üzleti tervet készíteni? Mikor kimarad két olyan lépés, ami aztán sorvezető lehetne az üzleti terv elkészítéséhez?

 

Az én tapasztalatom ugyanis azt mutatja, hogy ha megvan az üzleti modell és a stratégia, akkor az üzleti terv lényegében nem más, mint ezek számokra való lefordítása. Ha ezek hiányoznak, akkor számolunk – a káoszban. Ezért lehet az, hogy számos vállalkozó bukik meg annak ellenére, hogy kidolgozott üzleti terve van. És nem érti, hogy hogyan történhetett mindez, amikor “pedig mindent kiszámolt”.

 

Pedig ha a káoszt számolod, az számolva is csak káosz marad.

 

A vállalkozásindítás stressztesztjének első lépése

 

Az üzleti modell építése.

 

Az üzleti modell az a valami, ami szerintem a vállalkozásindítás alfája. A kiinduló pont. Ha az ötlet volt a nulladik, te meg a feledik lépés, akkor az üzleti modell építése az első. A legeslegelső.

 

Miért? A válasz az üzleti modell lényegében rejlik.

 

Mi az üzleti modell? 

 

Az üzleti modell az a rendszer, amely a (leendő) vállalkozásod különböző működési területeit úgy hozza összhangba, hogy azok egyetlen cél érdekében olajozottan működjenek együtt, dolgozzanak egymás alá. Vagyis az üzleti modell

 

  • rendszert visz a vállalkozás működésébe
  • és hatékonyságot, szervezettséget is,
  • mindezt pedig úgy, hogy maximalizáld a bevételeket
  • és minimalizáld a költségeket,
  • optimalizáld az erőforrásaid kihasználását,
  • megtervezd a kapcsolatrendszeredet,
  • és lerakd a hosszú távú működésed alapelveit.

 

Ha ezt még egyszer gondolkodva elolvasod, akkor rögvest fel is fedezed az üzleti modellben a stratégiád és az üzleti terved csíráit. Mindezt úgy, hogy még egy darab számot nem írtál le – nem számoltál.

 

Az üzleti modell lelke a rendszer. 

 

Minden vállalkozásindítás felesleges próbálkozás enélkül. Mutatok egy példát, hogy megértsd.

 

Az egyszeri vállalkozójelöltnek az a gondolata támad, hogy milyen szuper lenne, ha ő lehetne a hazai léggömbhámozó piac pápája. Ambíciózus cél, nincs is ezzel semmi baj.
Nosza, alapítsunk rá vállalkozást!

 

Az egyszeri vállalkozójelölt leül hát egy darab papír elé, hogy lejegyezze korszakalkotó gondolatait. Leírja, hogy a nulláról indulva mibe kerül felépítenie egy léggömbhámozó gépgyárat (pardon, először egy kis üzemet). Hogy spóroljon, az üzemépületet nem megveszi, hanem csak bérli, és a gyártó gépeket is használtan szerzi be. Kiszámolja, hány ember kell ahhoz, hogy gyártson, nagyjából mennyibe kerül az anyag, a rezsi, az emberek bére. Elkezdi összegyűjteni, hogy ki mindenkivel, milyen üzletekkel, üzletláncokkal kell majd forgalmazási szerződést kötnie, hogy eladhassa a termékeit. Már azt is tudja, hogy a forgalmazóknak ez azért lesz jó, mert az ő léggömbhámozói sokkal olcsóbbak a piaci versenytársak léggömbhámozóinál, így a hülyének is megéri, mert dőlni fognak rá a népek. Ő meg királyul megél, mert az olcsóság miatt minden versenytársat kiszorít a piacról…

 

Mert papíron ez nagyon szépen kijött.

 

Vállalkozásindítás és stresszteszt – hol van itt az üzleti modell?

 

Ha most mosolyogsz, hogy ilyen a mesében sincs, ennyire nem lehet senki elvarázsolt, akkor szólok: nem léggömbhámozóval ugyan, de ez a sztori valóban szerepelt egy Facebook üzleti csoportban komolyan feltett kérdésként. Sőt, mikor az illető nem értette, hogy a forgalmazók miért nem tolonganak nála, sőt válaszra sem méltatják, ki volt akadva. Többen javasolták neki, hogy ha tényleg ilyen komoly partnerségeket akar, készítsen üzleti tervet. Mire az volt a válasz, hogy minek neki üzleti terv, ha egyszer ő a legolcsóbb, azon mit kell még számolni?

 

Az, hogy úgy megyek tárgyalni leendő partnerekkel, hogy nincs ajánlatom a számukra, ami nekik garantáltan azt jelentené, hogy cseng a kassza, egy dolog. Csak akkor ne lepődjek meg, hogy szóba sem akarnak velem állni. Az egészből ugyanis csak az derült ki, hogy a vállalkozónak mi lenne ebben a jó. De hogy a partnereknek, befektetőknek, hitelezőknek??? Ehhez tényleg üzleti tervet kért volna mindenki.

 

Viszont hiába készített volna erre a koncepcióra az egyszeri vállalkozó üzleti tervet, ha az üzleti terven végigvonuló egyetlen rendszerelem az lett volna, hogy a vállalkozó olcsó. Az, hogy olcsó vagyok, még nem üzleti modell. Legfeljebb egy eleme.

 

A kreatív kontroller (köz)beszól:

 

Ha most azzal jössz, hogy itt van a szánkban a holland DEGIRO brókercég, amelyik éppen azzal tarolta le az európai piacot, hogy olcsó, akkor igazad van. Részben. Ugyanis valóban ez a cég üzleti modelljének leghangsúlyosabb eleme, ez ugrik mindenki arcába. 

 

De az már kevesebbeknek nyilvánvaló, hogy ezt az olcsóságot valamiből finanszírozni kell. Hogy erre milyen modelljük van? Na, az az, amit csak kevesen vesznek észre. 

 

Ha kíváncsi vagy, hogyan lehet üzleti modellt az olcsóságra építeni, akkor figyeld a heti hírlevelemet! Jön a szokásos exkluzív tartalom, amit csak a hírlevélolvasóim érhetnek el! Ha még nem vagy hírlevélolvasóm, akkor itt az lehetsz. >>> (És ráadásul még megkaphatod a vállalkozásindító alapcsomagomat is – ingyen és bérmentve!) 

 

Na, ezért nem működtek az illetőnek sem a számításai, sem az együttműködési tárgyalásai! Mert nem volt meg a rendszer az olcsóság mögött, amiből kiderült volna, hogy ez hogyan működik a partnereknek, a vevőknek, a hitelezőknek, befektetőknek, és miért jár jól (a vállalkozón kívül) mindenki más is.

 

A vállalkozásindítás első stressztesztje – az üzleti modell 

 

Hogy tudd, miből is áll össze az üzleti modell, megmutatom neked az ún. vásznat. Minden üzleti modell építő konzultációmon ezt használom – nagyon jó eredményekkel és visszajelzésekkel. Így néz ki:

 

Vállalkozásindítás stresszteszttel - és üzleti modellel

 

Ennek alapján már te is elindulhatsz éppen, mert az elemeket már látod rajta. Vannak azonban olyan apró trükkök, praktikák is, amelyek segítenek abban, hogy valóban jól álljon össze a rendszer. Ha ezek is érdekelnek. akkor jelezd itt, hogy eljönnél-e egy üzleti modell építő workshopra, és ha igen, mikor lenne neked alkalmas. >>> 

 

A vállalkozásindítás igenis lelkesítő! 

 

Még akkor is, ha stressztesztnek veted alá az ötletedet. Sőt csak akkor lesz igazán lelkesítő, amikor meglátod magad előtt A rendszert (az üzleti modellt).

 

Miért?

 

Mert itt fog először körvonalazódni, hogyan is fog működni a vállalkozásod. Itt kezd megelevenedni az egész. Kicsit olyan ez, mint amikor az elsőt rúgja az anyukája pocakjában a baba.

 

Bejelenti országnak-világnak, hogy helló, itt vagyok, ragyogok!

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

MentésMentésMentésMentés

MentésMentés

Posted on: 2017-06-27, by : Himer Csilla

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás