Mikor való a hitel egy kisvállalkozásnak?

Hitel vagy nem hitel? Egy kisvállalkozásnak ez nagy kérdés.

A hitel lehet jó dolog is, de csak akkor, ha ésszel használjuk. Márpedig a statisztikák szerint a magyar vállalkozások egyre többször döntenek megfontoltan a hitel kérdésében – lám, csak volt valami pozitív eredménye is a válságnak. Az MNB vállalkozásélénkítő hitelprogramja is sokat lendített a vállalkozások hitelfelvételi kedvén – bár ez még mindig messze van a válság előtti szinttől. Az rendben is van, hogy a vállalkozások osztanak-szoroznak a hitel felvétele előtt. De azt is tudják, hogy tényleg érdemes-e nekik hitelt felvenni? Vagy csak nem látnak meg más lehetőségeket…

 

Hitel kisvállalkozásoknak – kell ez egyáltalán?

 

Ezerféle oka lehet annak, hogy egy kisvállalkozás úgy dönt, hitelt vesz fel. A hitel szerintem nem ördögtől való dolog, de az biztos, hogy nagyon észnél kell lenni ahhoz, hogy belemenjen az ember fia/lánya egy ilyen szerződésbe.

Miért?

Mert ki kell tudni gazdálkodni.

Majd. A jövőben.

És itt máris játszik a kristálygömb-faktor. Ki a bánatos kakukkfütty tudja előre megmondani, hogy tudom-e majd fizetni a hitel kötelezettségeit jövőre is? Vagy jön egy új szabályozás, netán a piac áll tótágast, vagy becsap egy újabb gazdasági válság?

 

A kreativ kontroller (köz)beszól:

 

Mindre van példa.

A válság utáni “piactisztulásnak” még most is látszanak a nyomai. A Bisnode aktuális információi szerint a magyar vállalkozások elöregszenek. A magyar vállalkozások 41%-a idősebb 20 évnél, 39%-a pedig 10 évnél öregebb. A maradék 20% a 10 évnél fiatalabb.

A problémát viszont elsősorban az jelenti, hogy a vállalkozásalapítási kedv még mindig nem állt vissza a válság előtti szintre – ellenben a “piactisztulás” miatt nagyon sok kisvállalkozás húzza le a rolót. Ez azt jelenti, hogy jóval több cég szűnik meg, mint amennyi alakul – azaz nemcsak az a baj, hogy öregszenek a cégek, hanem az is, hogy fogynak.

Az állami szabályozók változására jó példa a kisebb tankönyvkiadók ellehetetlenülése a tankönyvpiac államosítása után. Ezek a kisebb kiadók csak akkor tudtak talpon maradni, ha a tankönyveken kívül volt már piacuk is – ez jelenthette a menekülő utat számukra. Viszont mindannyiuk bevételeinek meghatározó hányadát a tankönyvekből szerezték – így most a több lábon állás ellenére is maximum csak vegetálnak.

A piac “fejreállására” is van példa. Mond még valakinek valamit az a név, hogy Nokia? Vagy Kodak? Ezek a cégek valamiért nem látták jönni a digitalizációt. A Nokiát megette az Apple reggelire, a Kodakot meg a Canon és a többiek. Az okostelefonok és a digitális fényképező gépek megjelenése feje tetejére állították a piacot – aki erre nem készült fel, azt ott ette meg a fene. (Ha erre te is fel akarsz készülni még időben, akkor van egy pár dolog, amire máris választ kell adnod magadnak. Kezdd itt! ››› )

 

Hitel vagy nem hitel? Egy kisvállalkozásnak ez nagy kérdés.
fotó: pixabay.com

 

Nem véletlen, hogy bankok is nagyon szeretik előlről-hátulról-oldalról is megvizsgálni, hogy kinek adják oda a pénzüket. Mert ez nekik is kockázat. Ráadásul minél rövidebb múltra tekinthet vissza egy cég, annál nagyobb a rizikó.

Viszont akkor marad a Nagy Kérdés: ha a hitel rizikós neked, a vállalkozónak és rizikós a banknak is, akkor meg minek vennéd fel?

Ezer oka lehet ennek…

 

Hitel kisvállalkozásnak – már induláskor???

 

A legtöbb induló kisvállalkozás (néha még a nagyobbak is) küzdenek a tőkehiánnyal. És ha hiszed, ha nem, a kisebb cégek életét, pályafutásának jellegét az dönti el, hogy mihez kezdenek ezzel a tőkehiánnyal.

Ha kivárják, hogy a cég megerősödjön, és így, mondjuk úgy, hogy “magától” megoldódjon ez a probléma, akkor ők a hagyományos, fundamentális vállalkozások. Azok, akik szépen, fokozatosan építik fel magukat, harapnak ki egyre nagyobb szeletet a piacból – vagy éppen egy szokatlan, esetleg eredeti ötlettel új piacot nyitnak.

Ha nem akarnak erre várni, akkor tőkét vonnak be valamilyen módon. Jellemzően ők a startup-ok. Őket ugyanis szélsebes és robbanásszerű növekedésre szorítja a befektetők nyomása. Gyakorlatilag növekedési kényszerben vannak, hogy a befektetőket ki tudják fizetni – legalább az osztalékkal, később pedig ki is tudják őket vásárolni.

Az első esetben rászánod az időt (a pénz helyett), hogy a céged működésében minden kicsiszolódjon. Te is, mint vállalkozó, a marketinged is, az értékesítési és vevőkezelési folyamataid, a pénzügyi rendszered, a szervezeti felépítésed, az üzleti modelled.

A második esetben nem akarsz szöttyögni, inkább más pénzét veszed igénybe. Magyarul beáldozod a tulajdonrészed egy tekintélyes részét a gyors növekedés érdekében.

A startup-ok ugyan a lehető legritkább esetben indulnak meg bankhitelből (náluk inkább a befektetők jellemzőek), egy valamit azonban az ő növekedési modelljük tisztán mutat.

Kezdő vállalkozás csak akkor vonjon be külső tőkét, ha ebből egy gyors expanziót tud finanszírozni.

 

A kreativ kontroller (köz)beszól: 

 

Vagyis sok startup csak azért bukik el, mert hiába nagyszerű az ötlet, amire be is tudják húzni a befektetők pénzét, a célcsoportnak mégsincs akkora igénye a cuccra, hogy azzal a várt letarolást végig tudnák vinni a piacon. Nincs az a befektetői pénz, amin meg lehetne vásárolni a célcsoport igényeit. Ellenben ki kell fizetni a befektetőket. Ilyenkor szokás felszámolni a startup-ot, és menteni a megmaradt tőkéből, ami menthető. 

 

Hitel kezdő vállalkozásoknak – csak növekedésre! 

 

Hitelből vállalkozást indítani – hogy is mondjam – szerintem vakmerő dolog. Nem lehetetlen, hogy bejön, mert van rá példa. Csak azt mondom, hogy ehhez az kell, hogy már az induláskor ugrásra készen álljon a piac a vásárlásra.

Nem véletlen, hogy a startup-ok (már amelyik jól csinálja) az MVP-vel (minimum viable product – minimálisan működőképes termék) és a validálással kezdik. Ha az MVP-re is tömeges érdeklődés van (értsd: fizetnek érte), akkor lehet céget alapítani. Addig csak piszmogás van.

Én erősen ajánlom szíves figyelmedbe ezt a technikát, ha induló vállalkozásként azon töröd a fejed, hogy hitelből kezdj neki a munkának. Nem kell hozzá ugyanis vaslogika, hogy rájöjj: csak akkor tudod kifizetni a hitel esedékes részleteit, ha pörög a biznisz. Különben rámegy a gatyád. (Pontosabban a családi ezüst is. Annak meg a család nem biztos, hogy örülni fog.)

 

Hitel már működő vállalkozásoknak 

 

A már működő vállalkozásoknak is ajánlott, hogy legyen növekedés, különben még egy folyószámlahitel visszafizetésével is gondjaik támadhatnak.

Működő cégek esetében azonban már többféle oka is lehet annak, hogy a vállalkozás hitel felvételén töri a fejét. Ezek közül a leggyakoribbak:

  • átementi finanszírozási gondok (a bevételek később folynak be, mint ahogyan a kötelzettségeket teljesíteni kell)
  • nagy a forgóeszközök állománya az összes eszközön belül, és ezt nehéz finanszírozni
  • beruházni szeretne a cég, de csak a szükséges pénz egy része áll rendelkezésre, egyéb, erre a célra mozgósítható tartalékok nincsenek

 

Mielőtt a hitel mellett döntenél…

 

…azt mondom, nézd meg, minden más lehetőséget kimerítettél-e már.

 

Átmeneti finanszírozási gondok esetén

A bankok ilyenkor szokták előszeretettel ajánlani a vállalkozási folyószámla-hiteleiket. Ezt ugyanis valóban arra találták ki, hogy átmeneti pénzzavarban segítsék ki a vállalkozót. (A hangsúly az átmenetin van!)

Mielőtt azonban éppen egy pénzzavarban lévő céget próbálnánk meg még tovább terhelni, nézzünk szét, hogy lehet-e a belső működésen, folyamatokon igazítani annyit, hogy megszűnjenek, de legalábbis erősen mérséklődjenek ezek a pénzzavarok!

Jellemző finanszírozási gond szokott lenni az ÁFA kezelése. A befizetendő ÁFA-t minden hónap 20-ig teljesíteni kell. De a számlát lehet, hogy úgy állítottuk ki, hogy a számla ellenértéke, benne az ÁFÁ-val csak 20-a után folyik be. Itt a vevővel történő egyedi megállapodásokkal, illetve a saját pénzügyi rendszerünk szabályainak kidolgozásával tudunk segíteni a dolgon.

Ösztönözhetjük a vevőinket a minél gyorsabb fizetésre pl. időbeli kedvezményekkel (pl. ha 10 napon belül fizet, akkor 10% kedvezményt kap, ha 20 napon belül az 5%-ot, ha a számlán szereplő 30 napra, akkor nincs kedvezmény).

Az azonnali fizetési lehetőségek biztosítása (különösen online felületeken) szintén sokat segíthet azon, hogy minél hamarabb befolyjanak a bevételeink.

És akkor még nem beszéltem annak a törvényes “trükknek” a használatáról, hogy milyen teljesítési és ehhez képest milyen fizetési határidő áll a számlán. Én pl. minden havi szolgáltatásomat következő hónap 1-én számlázom ki. A teljesítés időpontja is ez a nap. Így – ha ÁFA-körös lennék – ennek az ÁFÁ-nak a befizetése csak következő hónap 20-án esedékes. Vagyis a számla kiállításának pillanatában van rá legalább 50 napom (az adott hónap 30 napja + a következő hónap 20 napja), hogy beérkezzen a befizetendő ÁFA. (Ezt pl. folyamatos szolgáltatásnál meg lehet csinálni.)

Szóval ha átmeneti pénzügyi gondjaid vannak, az inkább rendszer- és folyamatproblémákat tükröz, és nem alapvető tőkehiányt. Ezért kell először a saját portádon söpörni. És lehet, hogy nem is kell a hitel. (Vagy nem annyi.)

 

Az eszközökön belül nagy arányt képviselnek a forgóeszközök

 

Hát ez megesik pl. egy boltban.

Ezzel is csak az a bajom, hogy a forgóeszközhitel alapvetően működési hitel. Arra adja a bank, hogy működtetni tudd a nagy forgóeszközhányadú cégedet. Én meg mint pénzügyes kifejezetten fázok a gondolatától is, hogy működésre hitelt vegyen fel bárki is. A működés ugyanis még csak a létezéssel, a jelenlegi szint megtartásával egyenlő. Ha a jelenlegi szint megtartása már most is problémás, akkor hogyan vegyünk méég a nyakunkba egy tartozást? (Ez csak költségnövekedést jelent így, azzal meg máris borul a jelenlegi szint is.)

 

Mit lehet tenni a nagy forgóeszközhányaddal? 

 

Attól függ. De alapvetően szerintem ez az a tipikus eset, amikor terjeszkedni KELL, például így:

 

  • növesszünk a cégnek új lábakat, amelyek kapcsolódnak az eddigi tevékenységhez, de nem igényelnek forgóeszközt (vagy messze nem akkora arányban)!

Mire jó ez?

Arra, hogy a cég forgóeszközkitettségét csökkentsd. Minél kisebb része folyik be a bevételnek forgóeszköz-értékesítésből, annál nagyobb az esély rá, hogy ez nem tudja kibillenteni a vállalkozást a pénzügyi egyensúlyából.

 

  • pörgessük fel a forgalmat!

Szerezz új piacokat.

Mire jó ez?

Így mindig mozgásban van a készleted, mindig van befolyó bevétel is szinte minden időszakban.

 

  • változtass fizetési struktúrát!

Ha eddig a teljesítéskor, vagy még később fizetett a vevő, akkor most fizessen előre. (Internetes kereskedelmnél ez bevett gyakorlat, de az idegenforgalomban is használja némelyik szállásadó.)

Mire jó ez?

Olyan megoldást találsz így, ami lehetővé teszi, hogy minél hamarabb a pénzedhez juss – és így legyen forgótőkéd a forgóeszközök finanszírozásához.

 

  • köss bizományosi megállapodást!

Ez iparágfüggő, de van, ahol jól működhet. Hiszen így csak a tényleges eladás után kell fizetned az áruért – amikor lehet, hogy már be is folyt a bevételed.

Mire jó ez?

Áhidalhatod azt a pénzügyi szakadékot az időben, amikor éppen sok pénzed áll a forgóeszközben, és emiatt nincs mozdítható tőkéd.

 

  • csinálj vevőminősítést és kezeld a kintlévőségeidet!

A kettő nem elképzelhető egymás nélkül. 🙂 Mit keres ez a pont a forgóeszközök finanszírozásának kérdésénél? Megmondom.

Mire jó ez?

Sok esetben csak azért vannak nehézségek a forgóeszközhitelekkel, mert a bevételek nem folynak be időben – a vevők hibájából. Ezért ha a vevőket minősíted, és a minősítés alapján a kintlévőségkezelés megfelelő fokozatára kapcsolsz, akkor megszüntetheted a problémád ahelyett, hogy a nem befolyó bevételeket megterhelnéd még egy pluszkiadással is.

 

 

Beruházási hitel

A beruházás az, ami szinte mindig komoly tőkebefektetést igényel. Nem véletlen, hogy sok cég érzi úgy, sosem tudná önerőből előteremteni a fedezetét.

Ilyenkor mindig onnan indulj a gondolkodással, hogy miért csinál beruházást az ember fia/lánya. Egyetlen oka van mindig: a növekedés a cél. Vagyis ilyenkor még a már működő cég is olyan, mint a kezdő. Csak újrakezdő. Tehát ugyanaz érvényes rá, mint amit már az induló vállalkozások hitelfelvételénél is írtam: MVP és validálás. Aztán lehet elgondolkodni, hogy kell-e valóban a beruházás, és ha igen, akkor hogyan vonjunk be hozzá tőkét. (Képzeld el a szituációt, amikor beleugrasz egy beruházásba hitellel együtt, a már álló beruházással megindul a termelés-előállítás – és az egész megbukik! Milyen lehet ebben a helyzetben hitelt törleszteni?)

Hitel – jó, de milyet?

 

Neked valót. Ez azonban egy külön téma. Erről fogok írni legközelebb. Ez azonban a jól megérdemelt szabadságom miatt elképzelhető, hogy csak két hét múlva következik be.

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

🙂 Csilla 🙂 

 

Fotó: pixabay.com/LoboStudioHamburg

 

Szeretnéd, ha csak úgy az öledbe hullana egy vállalkozásindító alapcsomag? 

 

Vállalkozásindítás alapcsomaggal

 

Akkor itt a nagy alkalom!

Ha szeretnél

  • egy üzleti terv sablont
  • egy vállalkozói intelligencia tesztet
  • és egy árazási checklistát 

csak úgy,

akkor pár kattintással és néhány adatod megadásával kérd itt ›››

MentésMentés

Posted on: 2017-08-17, by : Himer Csilla

One thought on “Mikor való a hitel egy kisvállalkozásnak?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás