Számla és a dili – mikor melyik számla jó? 1. rész

A számla az a dokumentum, amire szigotú előírások vonatkoznak - és nem árt be is tartani ezeket.

A számla valamiért örökzöld téma a pénzügyekben. A számlázásra vonatkozó előírások ugyanis kicsit olyanok, mint a Biblia: mindenki úgy értelmezi, hogy alátámassza vele a saját véleményét. Ami már önmagában is éppen elég nagy baj, hiszen az ÁFA törvény meglehetősen egyértelmű – mégis rengeteg tévhit kering ezzel kapcsolatban. Mivel a héten futottam bele egy ilyen vitába az egyik Facebook-csoportban, és a vita során az volt az érzésem, hogy sokszor vak vezet világtalant, ezért most próbálok egy kis fényt gyújtani.

 

 

Mitől számla egy számla?

 

Az ÁFA törvény vonatkozó előírásai szerint leginkább is attól, hogy rajta vannak a számla kötelező kellékei. Ezek a „kellékek” lényegében rovatok, amelyeknek az információtartalma van megkötve.

 

Milyen információtartalommal bocsátható ki egy szabályos számla?

 

Számla megnevezés – először is legyen rajta, hogy ez egy számla.

Számla sorszáma – a számla a számviteli törvény szerint szigorú számadási kötelezettségű nyomtatvány. (A nyomtatvány szót értsd úgy, hogy akár kész nyomtatványként is megveheted, de akár te is nyomtathatod saját elrendezésben. Nem az elrendezés a kötött, hanem az információtartalom.)

 

A kreatív kontroller (köz)beszól:

 

A szigorú számadási kötelezettségű nyomtatványok esetén alapkövetelmény a sorszámozottság. Mégpedig úgy, hogy a felhasználás is a sorszámok emelkedő sorrendjében kell, hogy történjen. Ez egy vásárolt számlatömbben simán megvalósulhat, hiszen ott az egymást követő oldalak egymást követő sorszámokkal vannak ellátva. Ha azonban tetszés szerinti sorrendben irogatsz bele, akkor egy NAV-ellenőrzésnél garantáltan megbüntetnek. Arról nem is beszélve, hogy a könyvelőd, ha meglátja, helyben megőszül.

 

Ha számítógépes szoftverből állítod elő a számlát, a szoftver „figyel” rá, hogy egymást követő sorszámokkal keletkezzenek a számlák. Akkor kell csak figyelni, ha például több üzletágad is van, és a szoftverben különböző sorszámformátumokat, sorszámsorozatokat lehet megadni. Például gyártasz csavarokat, de mellé kereskedsz kiegészítő termékkel, pl. csavarhúzóval is. Ilyenkor érdemes lehet különválasztani a számlázás során is a gyártásból és a kereskedelemből származó bevételeket. De a különböző tevékenységeknek adott különböző sorszámformátumokon belül is folytonosnak kell lennie a kibocsátott számlák sorszámának.

 

Számla kibocsátója (eladó) – vagyis a te céged neve, székhelyének címe (ahol az ügyintézés zajlik, és a NAV megtalál), adószám (ez nagyon fontos!!!), illetve lehet, de nem kötelező a cégjegyzék, vagy regisztrációs szám (attól függően, hogy cég vagy, vagy egyéni vállalkozó)

 

A számla az a dokumentum, amire szigotú előírások vonatkoznak - és nem árt be is tartani ezeket.
A számla az a dokumentum, amire szigotú előírások vonatkoznak – és nem árt be is tartani ezeket.

 

Számla kibocsátójának bankszámlaszáma – a számláról a vevőnek ki kell tudni nyernie az infót, hogy hová küldje a számla ellenértékét.

Számla befogadója, kötelezettje (vevő) – vevő neve, címe. És kész. A vevő adószámát egy esetben kell feltüntetni. Ha a számlán szereplő ÁFA értéke meghaladja a 100.000 forintot. (Ekkor már ugyanis a NAV érdeklődését is felkelti az ügylet, és hajlamosak leellenőrizni, hogy nem számlagyárat működtetek-e.)

Számla kiállításának dátuma – mikor készítetted el a számlát.

Teljesítés időpontja – közel sem biztos, hogy a számla kiállítása és a teljesítés ugyanakkor történik. Ezért is fontos megkülönböztetni a két időpontot – meg azért, mert az ÁFA törvény szerint a forgalmi adó megfizetésének kötelezettsége nem a számla kiállításakor, hanem a teljesítés időpontjában keletkezik. (Onnantól tartozol az ÁFA-val az államnak.)

Fizetés időpontja – leánykori nevén fizetési határidő. Ez az az időpont, ameddig a vevőnek ki kell egyenlítenie a számládat. Ez azonban alapvetően megállapodás kérdése közted és a vevőd között.

Fizetés módja – készpénzes, átutalásos? Vagy netán előreutalásos (amikor a teljesítés a fizetés után történik csak meg)?

 

A kreatív kontroller (köz)beszól:

 

Az előreutalásos számlával érdemes vigyázni. Még akkor is, ha a vevőddel jó előre ismerteted, hogy ilyen feltétellel értékesítesz. Különösen online vásárlásoknál szokott előfordulni, hogy a megrendelő leadja a megrendelést, amikor viszont megérkezik az előreutalásos számla, egyszerűen nem fizet. Te meg sztornózhatod a számlát.

 

Ennek elkerülése érdekében érdemes kihasználni, hogy a legtöbb számlázó szoftver képes díjbekérőt kiállítani. Ugyanúgy néz ki, mint egy számla, csak a megnevezése díjbekérő. Vagyis erre ugyanúgy lehet kifizetést teljesíteni, mint egy számlára.

 

Amikor pedig befolyik az összeg, akkor állítasz ki egy korrekt számlát, csak szerepelnie kell rajta jól látható helyen annak a mondatnak, hogy „A számla pénzügyi teljesítést nem igényel.”, illetve hivatkozni kell a díjbekérő sorszámára, amelynek alapján a számlát kiállítottad.

 

Értékesített termék/szolgáltatás megnevezése – az eladott termékeidet/szolgáltatásaidat érdemes olyan névvel illetni, amiből a vevőd

o ki tudja silabizálni, hogy ez melyik vásárlása volt, ténylegesen mit vett tőled
o a könyvelője is tudni fogja, ha ránéz, hogy ez most áru vagy anyag vagy más egyéb a sok ezermillió lehetőség közül (vagyis hová könyvelje)

 

Áruk/szolgáltatások besorolási száma – ez régi lemez, de TJSZ, meg VTSZ meg hasonló rövidítésekkel illeték, de ez az, ami MÁR NEM KELL!!!

Termék/szolgáltatás mennyiségi egysége – azt, amit eladtál, darabra, órára, alkalomra, literre, vagy mire méred?

Termék/szolgáltatás mennyisége – hány darab, hány óra, hány alkalom, hány liter, hány akármi?

Termék/szolgáltatás nettó egységára – egy darab, egy óra, egy alkalom, egy liter, egy akármi mennyibe kerül ÁFA nélkül?

Termék/szolgáltatás nettó értéke – amikor a nettó egységárat kiszorzod az eladott mennyiséggel.

ÁFA kulcs – adómentes, 5%, 18%, 27%? Ha adómentes, alanyi vagy tárgyi adómentes?

 

A kreatív kontroller (köz)beszól:

 

Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy te, mint az ÁFA alanya, nem produkálsz annyi bevételt, hogy kötelező lenne bejelentkezned az ÁFA-körbe (viszont azt be kell jelentened az adóhatóságnak, hogy te az alanyi mentességet választottad!), így nem számolsz fel a kimenő számláidban forgalmi adót. Ezért cserébe viszont nem is igényelhetsz vissza a beérkező számláidban szereplő adó után sem egy kanyi vasat sem.

 

Ez a bevételi határ ebben a pillanatban évi 8 millió forintnál van. Ha ezt évközben (vagyis az üzleti éved lezárása előtt) mégis átléped, akkor azt azonnal be kell jelentened az adóhatóságnak, és onnantól ÁFA-körösként fel kell számolnod a vevőiddel szemben az ÁFA-t (vagyis árat kell emelned), ezt be kell vallanod, és meg is kell fizetned.

 

A tárgyi adómentesség pedig azt jelenti, hogy olyan tevékenységet folytatsz, ami az ÁFA törvényben a tárgyi mentes tevékenységek közé van sorolva. Ilyenek például a postai szolgáltatások.

 

ÁFA összege – ezt egy számlázó program simán kiszorozza. A lényeg, hogy a termék/szolgáltatás nettó értékét meg kell szorozni az ÁFA kulcs százalékos értékével, tehát 0-val, 0,05-tel, 0,18-cal agy éppen 0,27-tel – attól függően, hogy mekkora az adókulcs.

Termék/szolgáltatás bruttó értéke – a nettó érték és az ÁFA értékének összege.

• A termék/szolgáltatás mennyisége, mennyiségi egysége, nettó értéke, ÁFA kulcsa, ÁFA értéke és bruttó értéke természetesen termékenként/szolgáltatásonként külön sorban – tehát egy számlán több tétel is szerepelhet.

• Ha van, a kedvezmények értéke ugyanilyen felosztásban feltüntetve, mínuszolva, külön sorban

• Ha van közvetített szolgáltatás, annak értéke ugyanilyen felosztásban feltüntetve, plusztételként, külön sorban – a közvetített szolgáltatás az, amit nem te nyújtasz, de te viseled, és a vevőd megtéríti az árban. Jellemzően ilyen a postaköltség (nem te viszed el a vevőnek házig, hanem a posta, de te fizeted ki, hogy eljusson a vevőig a cucc, viszont nem vagy köteles ezt viselni, átháríthatod a vevőre – ilyenkor közvetített szolgáltatás címén kerül bele ez a tétel a számlába)

Számla végösszege – ez az összegző rovat, ahol minden oszlopot, tehát a nettó értéket, az ÁFA értékét, és a bruttó értéket minden tétel után egy sorban összegzel. Ez a bruttó érték lesz a számla fizetendő összege, ezt kell a számlán betűvel is kiírni. (Tehát ha a számla végösszege 12.000 Ft, akkor ki kell írni azt is, hogy ez Tizenkettőezer forint.) Ez még gépi számla esetén is így van – egyszerűen az egyértelműség kedvéért. Kézzel írott számla esetén pedig – kézírástól függően – kifejezett segítség is lehet…

 

Ezzel a számla általánosan kötelező elemeinek a végére értünk.

Csakhogy nem Magyarországon vállalkoznánk, ha ez ilyen egyszerű lenne…

 

A számla sokak szerint nyűg - főleg az ÁFA miatt -, pedig van az, amikor jól jön, ha van.
A számla sokak szerint nyűg – főleg az ÁFA miatt -, pedig van az, amikor jól jön, ha van.

 

Mi az, ami még kell egy számlára?

 

Most jön az attól függ kategória.

Ha ugyanis KATA-s vállalkozó vagy, akkor a számlán mindenképpen jól látható helyen, jól olvashatóan szerepelnie kell annak a mondatnak, hogy „A számlát kisadózó állította ki.” (Hadd tudja ország-világ, kivel van dolga.)

Ha felszámolás alatt állsz, a cégneved mellett szerepelnie kell az f.a. (felszámolás alatt) jelölésnek.

Ha díjbekérő alapján állítottad ki a számlád, ami azt jelenti, hogy a számla kiállításának pillanatában már a bankszámládon van a számla ellenértéke, akkor a számlán jól látható helyen és jól olvashatóan szerepelni kell a „Pénzforgalmi számla, kifizetést/kiegyenlítést nem igényel.”

Ha szerződés vagy szóbeli megállapodás alapján úgy vagy a vevőddel megegyezve, hogy a számla csak különféle teljesítésigazolásokkal, engedélyekkel, egyéb más dokumentumokkal érvényes, akkor a számlán fel kell tüntetni a mellékletek számát is, illetve azt, hogy mik ezek a mellékletek. (Pl. a szállítmányozási cégek a szolgáltatás teljesítésének igazolásaként csatolni szokták a számlához a fuvarleveleket is, hiszen a vevő ezen vette át a szállítmányozótól az árut – ezzel igazolta, hogy a szállítás mint szolgáltatás megtörtént.)

 

Számla – mi van még?

 

Ezek még csak az alapvetések voltak ahhoz, hogy törvényes, a NAV által is korrektnek tartott számlát tudj kiállítani.

Az egyéb finomságok majd a jövő héten jönnek – különben sosem lesz vége ennek a blogbejegyzésnek.

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

🙂 Csilla 🙂 

MentésMentés

MentésMentés

Posted on: 2017-10-14, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás