Számla és a dili – mikor melyiket, hogy a NAV se kössön bele? 2. rész

A nyugta számla, vagy sem? Mindjárt kiderül...

A számla gazdasági eseményt rögzítő szigorú számadási kötelezettségű nyomtatvány. Azért olyan fontos, mert a legtöbb gazdasági eseményt számlán dokumentáljuk – vagyis a könyvelésed alapját képezi. De nemcsak azt. Alapját képezi az ÁFA bevallásának, nyilvántartásának és beszedésének is – vagyis többszörös költségvetési érdek fűződik ahhoz, hogy a számla szabályait minden számlakiállító és számlabefogadó betartsa. (Nem véletlen, hogy a NAV kőkeményen büntet minden eltérést.) Ezért ajánlott erősen, hogy kiigazodj a számlázás szabályai között.

 

 

Számla vagy nem az?

 

Arról, hogy mitől számla egy nyomtatvány, az előző cikkemben olvashattál. Meglehetősen bőségesen. Úgyhogy ennek mentén már nagyjából el lehet dönteni, hogy mi az, amit te is befogadhatsz ilyen címen, és mi az, amit a könyvelőd úgy fog visszadobni neked, mintha forró krumplit fogott volna.

Ennek ellenére még mindig vannak vakfoltok. Például ilyen az a kérdés is, hogy na jó, de mi van a nyugtával?

 

Számla a nyugta, vagy nem? 

 

Megnyugtatok mindenkit, a nyugta számlának számít. Csak egyszerűsítettnek. Az ÁFA törvény ugyanis így nevezi: egyszerűsített számla.

 

A nyugta számla, vagy sem? Mindjárt kiderül...
A nyugta számla, vagy sem? Mindjárt kiderül…

 

A nyugta tartalma:

 

  • a nyugta száma – a nyugta ugyanúgy szigorú számadási kötelezettségű nyomtatvány, mint nagytestvére, tehát ugyanúgy folytatólagos sorszámmal ellátottnak kell lennie.
  • a nyugta kiállítója – ez az, ami általában a nyugta jobb felső sarkában szerepel, de lehet máshol is, ha jól olvasható. Ez az, amit a nyugtatömbön rendszeresen úgy szoktál látni, hogy az eladó céges bélyegzőjének lenyomata helyettesíti a feliratot. Persze láttunk már olyat is, ahol a nyugtatömböt eleve az eladó adataival együtt nyomtatták ki és fűzték össze. Ami mindenképpen legyen a nyugtán is: a cég neve, címe, adószáma.
  • megnevezés – mi az, amit eladtál. Ha több tételt is eladtál, akkor minden tételt külön kell szerepeltetni a nyugtán is.
  • összeg – ha több tétel is van, akkor tételenként és összesen is. És még betűvel is ki kell írni a végösszeget.
  • kiállítás dátuma
  • aláírás – hát, a nyugtán nem úszod meg az aláírást… egyszerűen azért, mert ez nem gépi előállítású számla.

 

Mikor bocsátható ki egyszerűsített számla? 

 

Ha készpénzesen értékesítesz.

A kibocsátott nyugta lekönyveléséhez pedig mindig szükség van a nyugta alapján kiállított másik szigorú számadási kötelezettségű nyomtatványra, a bevételi pénztárbizonylatra. A nyugta ahhoz kell, hogy bevételként lehessen könyvelni a számla értékét, a pénztárbizonylat pedig ahhoz, hogy ez a bevétel megjelenhessen a kasszádban – legalábbis a könyvelés szintjén is.

Hangozzék ez bármilyen furán is, bizonyos esetekben még cégek közötti forgalom esetén is lehet nyugta alapján könyvelni. Például ha leszaladsz a sarki kisboltba, és kávét veszel az irodai kávéfőző gépbe.

Az az igazság, hogy ez azonban nem jellemző. Beszélgettem könyvelőkkel, és egy-egy adóellenőrzésnél nem minden esetben “állt meg” egy ilyen nyugta sem. Sok függ az adóellenőr jóindulatától és a helyi bevett gyakorlattól. Szóval jobb a békesség kedvéért a cégek közötti áru- és/vagy szolágltatásforgalomról mindig számlát kiállítani vagy kérni. (Még a TESCO-ban is megkérdezik, hogy ÁFA-s számlát kérsz-e, ha nagyobb tételben vásárolsz.)

 

E-számla kontra távszámla

 

A másik sokszor problémás terület az e-számla kérdése. Az e-számla az az elektronikus úton előállított számla, amelyet különböző hitelesítésekkel kell ellátni (pl. időbélyeggel), és megőrzését is csak meghatározott módon (legalább 10 évig adathordozón) lehet megfelelően teljesíteni. Ami különlegesség, hogy a megőrzés mind a kibocsátó, mind a befogadó félre vonatkozik.

Az e-számla tartalmában ugyanolyan, mint a nyomtatott számla – éppen ezért ugyanúgy lehet könyvelni, mint a “normál” számlát. Nem kell külön kinyomtatni, sem postai úton az “eredeti példányt” megküldeni. Az elektronikus számla attól elektronikus, hogy elektronikus úton van előállítva – és elküldve is.

Mivel az e-számla különféle biztonsági hitelesítésekkel ellátott, és ezeket nem lehet csak úgy a számlára rávarázsolni, így az e-számláért fizetni kell a számlázó program használata során.

 

A számla ma már lehet elektronikus és táv is - miért kellene belefulladnod a postádba?
A számla ma már lehet elektronikus és táv is – miért kellene belefulladnod a postádba?

 

Ehhez képest a távszámla… 

 

…tulajdonképpen ugyanazt tudja, mint az e-számla, csak a hitelesítési hókuszpókuszok nélkül. Ugyanúgy számlázó program állítja elő, ugyanúgy megvannak rajta a kötelező kellékek, ugyanúgy el lehet küldeni elektronikus úton (e-mailen), és ugyanúgy könyvelhető, mint a nyomtatott vagy az e-számla.

A különbség csak annyi, hogy ha ilyen számlát kapsz, azt neked kell kinyomtatnod, és a könyvelő kezébe adnod könyvelésre. A távszámla ugyanúgy elektronikus úton előállított és elküldött számlának számít – de papíralapú. Csak a küldés módja nem postai, hanem elektronikus. A törvény szerint ugyanis tökmindegy, hogy a te nyomtatódból jön-e ki a számla papíron, vagy a vevődéből. Vagyis ebben az esetben sincs értelme “eredeti példányt” postán követelni a kibocsátótól.

Ha a könyvelőd még mindig tiltakozna és hitetlenkedne emiatt, akkor mutasd meg neki a NAV 18. számú információs füzetét A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai címmel.

 

Számlázó program bejelentése a NAV-nak

 

Egyre többen használnak számlázó programot számla kibocsátására. Ez nagyon jó, mert ezzel sok időt lehet megspórolni.. Ráadásul még akár összesítőket, riportokat is le lehet húzni némelyikből, amelyek támogathatják a vezetői döntéshozatalt. És még ingyenes is van közöttük. 🙂 (Én is olyat használok – pénzügyesként minek fizetnék valamiért, amit megkaphatok ingyen is, nem igaz? Én ezt használom. ›››)

Azzal viszont már sajnos kevesebben vannak tisztában, hogy ha számlázó programot használnak, azt be is kell jelenteni a NAV-nak. Ez lényegében azt jelenti, hogy a NAV weboldaláról letölthető Általános Nyomtatványkitöltő programon (ÁNYK) keresztül elektronikus úton is meg lehet tenni a bejelentést.

Ehhez az ÁNYK-ba mint keretprogramba le kell tölteni a SZAMLAZO nevű programot. Ez tulajdonképpen egy elektronikus nyomtatvány. Arra szolgál, hogy téged és az adószámodat összekösse az adott számlázó programmal. Ezt az ÁNYK-ból az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan be is tudod küldeni a NAV-nak, és ezzel el is van intézve a dolog.

Igazából ezt normál körülmények között minden vállalkozónak vagy elintézi a könyvelője, vagy legalábbis felhívja a figyelmét a dologra. Amiért azt mertem írni, hogy sokan mégsincsenek ezzel tisztában, az a KATA miatt van. Pontosabban a KATA-t övező tévhitek miatt.

A KATA-t ugyanis még kormányzati és NAV oldalról is sokszor népszerűsítik úgy, hogy ez az az adózási forma, amihez nem kell könyvelő. Nagyon sok KATA-s így is gondolja – így szakértő tanácsok, esetenként figyelmeztetések nélkül maradnak. Ilyen apróságokban is, mint a számlázó program bejelentése a NAV-nak. Ami ugyan nem főben járó bűn, de arra kiválóan alkalmas, hogy megbüntessen az adóhatóság egy ellenőrzés alkalmával.

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

🙂 Csilla 🙂 

 

Fotók: pixabay.com

MentésMentésMentésMentésMentésMentés

Posted on: 2017-10-24, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás