Nyereség és idő – mennyi idő alatt lesz nyereséges egy vállalkozás?

Vállalkozni szexi - különösen, ha tartós a nyereség a vállalkozásodban! Erre is meg foglak tanítani ám - egy kicsit később.

Nyereség és idő – ez már a megtérülés, ROI és ehhez hasonló mutatványok kategóriája, amitől az átlag kisvállalkozó sikítva menekül. Pedig nem is olyan régen vetődött fel a kérdés egy vállalkozónői csoportban, hogy mennyi idő alatt tehető nyereségessé egy vállalkozás. Gyakorlatilag ugyanez pepitában, csak konyhanyelven fogalmazva. Mivel a csoportban naygjából ezerféle válasz érkezett, így szerintem itt az ideje, hogy tisztázzuk: mikor fordul termőre egy vállalkozás. 

 

 

 

Mindehhez szükségét érzem annak, hogy a kályhától induljunk el. Ezért az első kérdés, amire keressük a választ…

 

Mi a nyereség? 

 

Akkor lépjünk még egy kicsit visszább! A számviteli törvény ugyanis alapvetően eredményről beszél. Ami lehet pozitív is, de lehet negatív is. Az eredmény pedig számviteli szempontból mindig úgy számolandó, hogy

 

Ebből lesz a nyereség - vagy valami egészen más...
Ebből lesz a nyereség – vagy valami egészen más…

 

Értelemszerűen, ha az eredmény pozitív, akkor nyereségről beszélünk, ha negatív, akkor veszteségről.

 

Ennek alapján a nyereség számviteli definíciója:

 

az az eredmény, amikor a hozamok meghaladják a ráfordítások összegét, a nyereség. Click To Tweet

 

Ha már ezt így sikerre tisztáztuk, akkor nézzünk még meg másik két kategóriát is, mert ezek nálkül nem lehet értelmezni sem az eredményt, sem nyereséget. Ez a két fogalom pedig nem más, mint a hozam és a ráfordítás.

 

A számvitel nem véletlenül nem árbevételről beszél. Egyszerűen azért, mert nemcsak árbevétellel lehet felfelé tornászni a vállalkozás vagyonát. Hanem például a vállalkozás fölös pénzeszközeit lekötő befektetések után járó kamattal és/vagy hozammal is. Meg az árfolyamkülönbözetekkel. Meg (főként készletértékelésből adódó) árkülönbözettel. (Ebbe most nem mennék nagyon bele, akit érint, annak a könyvelője készséggel elmagyarázza.)

 

A hozamok lényege: minden, ami plusz, azaz vagyonnövelő tétel lehet, az ebbe a kalapba kerül. Click To Tweet

 

Ehhez képest a képletben szereplő kiadások sem csak kizárólag a költségekről szólnak. A kiadások itt, ebben az értelmezésben tágabb kört fednek le, így a költségek, amelyekről számláid vannak, része ennek a nagyobb halmaznak. Ha pedig még emlékszel a múlt heti cikkemre, akkor tudod, hogy ide sorolható például az értékcsökkenés (amortizáció) leírása is (ez volt az implicit, azaz rejtett költség intézménye, ami csakis törvényi felhatalmazás okán számolható el számvitelileg). Ilyen még a negatív árfolyamkülönbözet vagy a készletek értékvesztése is.

 

A kreatív kontroller (köz)beszól: 

 

A kiadások, ráfordítások, költségek kapcsolata, szétválasztása, illetve ezek összefüggése ennél bonyolultabb és nem egészen így néz ki. Viszont kellett találnom az egyszerűeség kedvéért egy kifejezést (nálam ez lett a kiadás), amellyel az eredmény logikáját ki tudtam fejteni. Szóval itt követek meg minden könyvelőt és számviteli szakembert – viszont a cikk nem is nekik szól, és nem a jövő könyvelőinek.

 

Szóval ha nagyon röviden, és faékegyszerűséggel szeretném megmondani, mi a nyereség, akkor azt mondanám, hogy

 

ha minden olyan pénzből, ami akármilyen jogcímen befolyik, levonunk minden olyan pénzt, amit valamiért előbb vagy utóbb ki kell fizetnünk, és ezután még marad pénzünk, akkor az a nyereség. Click To Tweet

 

És mi nem nyereség?

 

A fentiekből már következik is, hogy van két fontos fogalom, amivel előszeretettel keverik néhányan a nyereség fogalmát – pedig az nem az.

 

Az árbevétel nem nyereség

 

Ha a medve nem játék, akkor az árbevétel sem nyereség. Click To Tweet

 

Ezért is nem rajongok azért, hogy vállalkozók azon az alapon hasonlítgassák össze magukat másokkal, hogy mennyi az árbevételük. Ennek két oka van:

 

  1. az árbevétel nemcsak a vállalkozó ügyességétől és marketingjétől függ, hanem a megcélzott piactól, az iparágtól, az ott elfogadtatható áraktól, meg másik nagyjából ezer tényezőtől.
  2. az árbevétel éppen ezért semmit nem fog elmondani arról, hogy mennyire klassz vállalkozó valaki – mert ez a bevételtermelőképességről mond bármit is, a gazdálkodási képességekről viszont semmit.

 

És itt van az eb sírhantja.

 

Az árbevétel ugyanis még csak a befolyt (vagy befolyni remélt) pénz – amiből úgysem tarthatsz meg mindent. Hiszen a kiadások, költségek, ráfordítások még csak ezután jönnek. (Lásd fentebb a képen az eredmény képletét.) Vagyis mielőtt beindulna a farok- bocsánat árbevételméregetés, jusson eszedbe, hogy láttunk már milliós árbevétel mellett is csődbe menni vállalkozásokat…

 

Talán elég ezt végiggondolni, hogy rájöjj, az árbevétel és a nyereség nagyon nem ugyanaz! De legkésőbb a helyi adó bevallásánál jön el ez a pont, amikor rájössz, hogy a legtöbb helyi adó, így például az IPA vagy HIPA (helyi iparűzési adó) bevételalapú adó, és nem eredményalapú, mint amit az államnak fizetsz. (Ergo arányaiban sokkal csinosabb összegeket kell az önkormányzatnak tolnod, mint az államnak.) Szóval már csak ezért sem jó keverni a fogalmakat!

 

Az osztalék sem nyereség

 

Még akkor sem, ha a nyereséget teljes egészében kifizeted magadnak (és az esetleges tulajdonostársaidnak) osztalékként.

 

Mi az osztalék?

 

Az osztalék az adózott nyereség azon része, amellyel a tulajdonosok törvényesen részesedhetnek a vállalkozásuk (pozitív) eredményéből. Click To Tweet

 

Ez a rész lehet akár 100% is, ha a tulajdonosok így döntenek az éves beszámoló ismeretében a taggyűlésen. Ennek a közgyűlési határozatnak a birtokában a könyvelő aztán teljesen törvényszerűen számfejti az osztalék adóját, illetve az erre eső EHO-t (egészségügyi hozzájárulást), amit még vállalkozásként fizetsz meg, majd a 15% SZJA-t is (plusz járulékokat), amelyet viszont a magánszemélyként szerzett jövedelmed után kell megfizetned.

 

Vagyis a nyereséged minimum három lépcsőben adózik, mire magánszemélyként a zsebedbe teheted. (Valamilyen vállalkozási adó, a nagyobb cégeknél ez jellemzően a TAO – azaz társasági adó, ami most éppen 9% -, kisebbeknél SZJA, KATA, KIVA is szóba jöhet. Ezt cégként fizeted meg, hogy előálljon az adózott eredményed. Aztán –  szintén még vállalkozásként – megfizeted az osztalékadót (ami jelenleg 15%), plusz a közterhek céges oldalról fizetendő részét, majd átadhatod magadnak mint magánszemélynek, akinél ez jövedelem lesz, tehát SZJA-t (és járulékokat) kell fizetni utána. A magyar adórendszer gyönyörei.

 

Vagyis az osztaléknak ugyan van köze a nyereséghez, hiszen abból fizetik, de nem egyenlő azzal. Vagy azért, mert a nyereség csak részben lesz osztalékként kivéve a cégből, a többi nyereségként marad a vállalkozásban. Vagy pedig azért, mert bár teljes mértékben kiveszed a nyereséget a cégből, de az adók miatt úgysem lesz annyi a mennyi.

 

Mikor nyereséges egy vállalkozás?

 

Kitartás, a tévhitek oszlatása után most értünk a cikk cí,ében szereplő kérdés megválaszolásához, vagyis a lényeghez.

 

A fentiekben már leírtak alapján ugyanis három fontos kritériuma van annak, hogy egy vállalkozás nyereséges legyen:

 

  1. egy izmos és lehetőleg növekvő tendenciájú árbevétel
  2. szoros költségkontroll – ergo amire kell, arra adunk és annyit, amennyit kell, de semmire és semmennyivel nem többet, mint amennyit muszáj és indokolt!
  3. az 1. pontot lehetővé tevő, megalapozott árképzés.

 

A nyereségről már tudjuk, hogy egy különbség. Tehát van egy kisebbítendő összegünk és egy kivonandó összegünk. Általános iskola második osztályos tanulmányainkat felelevenítve hamar rájöhetünk, hogy két úton tarthatjuk a különbség összegét (azaz az eredményt) magasan: vagy növeljük a kisebbítendő összeget, vagy csökkentjük a kivonandó összeget.

 

Én azt szoktam javasolni az ügyfeleimnek, hogy kétfrontos támadást indítsunk a lehetséges veszteség elkerülése érdekében, az a biztos. Vagyis növeljük a kisebbítendőt is (azaz a bevételeket), és csökkentsük a kivonandót is (azaz a kiadásokat).

 

Az árbevétel növelése alapvetően a marketing és az értékesítés dolga, a költségek szoros emberfogásban követése, kontrollja, tervezése, kalkulációja pedig a pénzügyé. Ezért is szoktam azt mondani, hogy

 

ha egy vállalkozásban a marketing, az értékesítés és a pénzügyek rendben vannak, akkor az a vállalkozás stabilan nyereséges tud maradni. Click To Tweet

 

És itt jön a képbe az árazás. Ha ugyanis az árbevételt tevőleg a marketing és az értékesítés biztosítja, akkor a lelkét meg az árképzés adja. Erre mutatok is rögtön egy példát…

 

A nyereség elszúrásának garantált módja – avagy ne keverd a szezont a fazonnal! 

 

Hogy lásd, mennyire igazam van, amikor azt mondom, a bevétel (és ezzel a nyereség) lelke az ár, megmutatom, mi a leggyakoribb áralkalmazási hiba. (Igen, áralkalmazásról beszélek, és nem árképzésről.)

 

Nagyon sok vállalkozó ugyanis összekeveri a haszon és az árrés fogalmát. Láttam már közelről olyan vállalkozást, ahol ez csődközeli helyzetet idézett elő – és a tulajdonosok még csak észre sem vették, hogy baj van.

 

A haszon intézménye az árban tulajdonképpen ugyanaz, mint vállalkozási szinten a nyereség. (Ezért az ár a bevételek és a nyereség lelke is.)

 

Az árrés pedig minden, ami a termék beszerzési/előállítási értékén felül van. A haszon is, de minden, ami hozzáadott értékként a termékedben megjelenik. Azaz azoknak a munkáknak, felhasznált egyéb anyagoknak stb. a költségei, amelyek azért kerülnek a termékbe, hogy a vállalkozásod emelni tudjon a termék értékén.

 

Képzeld el, hogy megveszed a pamutfonalat. Ez önmagában is bír egy értékkel, ez a beszerzési ár. Csak még a végfogyasztó számára nem használható. Te pulóvert kötsz – na, annak már van használati értéke a vásárló számára is. Közben te beletetted a következőket a pulcsiba:

 

  • kötőtűt vettél (aminek szintén van egy ára)
  • gombokat varrtál rá (gomb + cérna + tű)
  • a tudásod (igazán szépen kötötted meg, ráadásul két színből, ami bonyolultabb meló)
  • a munkád (ez lesz a munkadíjad)
  • plusz volt egy rakás egyéb költséged, amit ki kellett fizetned (pl. a virtuális asszisztens költsége, adók, könyvelő, banki költségek, akármi).

 

Ez mind az az érték, amivel te növelted a pamutfonal értékét – alias hozzáadott érték. Ha ehhez még hozzácsapod a hasznot, amit elvársz a pulcsi eladásakor, akkor

 

hozzáadott érték + haszon = árrés.

 

Akkor szokott probléma lenni, amikor a vállalkozó

 

  • nem tudja, valójában mennyi is az általa hozzáadott érték, így nem is tudja érvényesíteni az árban (és erre alapozva már a haszon számítását is elbaltázza)
  • kedvezményt akar adni – de nem a haszonból, hanem az árrésből adja. Ez utóbbi esetben könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozó odaadja a teljes hasznát a vásárlónak kedvezmény gyanánt, sőt olyat is láttam, hogy a hozzáadott érték – vagyis a vállalkozó saját költségeinek fedezetének – egy részét is elnyelte a kedvezmény. Mintha a vállalkozó a vevőnek fizetett volna azért, hogy vásároljon nála…

 

Mit kell tenned ahhoz, hogy nyereséges legyen egy vállalkozás?

 

Vállalkozni szexi - különösen, ha tartós a nyereség a vállalkozásodban! Erre is meg foglak tanítani ám - egy kicsit később.
Vállalkozni szexi – különösen, ha tartós a nyereség a vállalkozásodban! Erre is meg foglak tanítani ám – egy kicsit később.

 

Nagyjából ezer dolgot. Az viszont jó hír, hogy van ennek egy összefogott, jól működtethető rendszere.

 

Mivel ez nagyobb falat (a cikk meg már így is éppen elég hosszú), ezt most nem fogom itt kifejteni. Ellenben ez lesz a kezdő témája a Vállalkozni szexi – kisvállalkozók új generációjának klubjában. A klub előfizetéses rendszerben fog működni, ezért minden jogos elvárást igyekszem majd felülmúlni a cikkek és tudásanyagok értékes tartalmaival. (Ehhez képest az előfizetési díj nevetségesen alacsony lesz.)

 

Nemsokára jövök a részletekkel is!

 

És végül – mennyi idő, hogy beüssön a nyereség? 

 

Ezer tényezőtől függ. Van, akinek akár 1 év alatt is sikerül (hála a jó előkészítésnek), de még nagyobb beruházások esetén is egy kisvállalkozásnak illik 5 éven belül nyereségessé válnia.

 

Egyre azonban vigyázz! Ezek átlagértékek – és az átlag nagyon sok egyéni eltérést, nehézséget, piaci körülményt és még más ezer dolgot mosnak egybe. Vagyis elképzelhető, hogy olyan nagy volt az induláskor a beruházás, hogy csak 10 év után térül meg, és az is teljesen normális (csak győzd kivárni).

 

A lényeg: konkrétumok ismerete nélkül erre időtávot mondani minimum felelőtlenség, inkább lutri, de leginkább ugrás a sötétbe. (Ha jössz a klubba, akkor úgyis megmutatom, hogyan számold ki, mennyi idő alatt fordul a vállalkozásod termőre.)

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

 

 

MentésMentés

MentésMentés

MentésMentés

MentésMentés

MentésMentés

MentésMentés

Posted on: 2018-05-30, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás