Tisztázzuk! – Árrés és haszon közti különbség

Az árrés és haszon összefüggő fogalmak, de nem ugyanazok. Ne keverd őket, mert a vállalkozásod bánja!

Árrés és haszon – van közük egymáshoz, de azért ne keverjük őket, mert a vállalkozásunk bánhatja. Mert nem mindegy, hogy az okos hülyéskedik, vagy a hülye okoskodik. Hát kábé ekkora a különbség a két fogalom között. 

 

 

Árrés és haszon – avagy egy pénzügyes kalandjai a kkv-kkal

 

Az árrés és haszon valamiért sok kisvállalkozás, de akár még középvállalkozás számára is szinonímák. Ehhez képest, amikor megvilágítom nekik a kettő közötti különbséget, vagy a homlokukra csapnak, vagy leesik az álluk.

 

És tudod, mi az első mondatuk? Hát, az, hogy:

 

Ha az árrés és a haszon ennyire eltér egymástól, akkor eddig csak a csoda mentett meg a csődtől! Click To Tweet

 

Nos, meg kell modnanom, nem a csoda volt, ami miatt ezek a cégek mégsem mentek csődbe, hanem a véletlen szerencse. Elég nagy árrésszázalékkal dolgoztak ahhoz, hogy maradjon fedezet a hasznukra. Valamennyi.

 

Mert azt azért mindnyájan érezték, hogy valami nem stimmel. Mert ez a nagy árrésszázalék tetemes munkával is járt. Sok bevétel mellett döcögős nyereséggel. Ők legalábbis sokkal többet vártak, a könyvelő azonban akárhogyan is számolta is, csak nem lett több az eredmény.

 

Mi volt a baj? Az árrés és a haszon fogalmának keverése.

 

Az árrés és haszon összefüggő fogalmak, de nem ugyanazok. Ne keverd őket, mert a vállalkozásod bánja!
Az árrés és haszon összefüggő fogalmak, de nem ugyanazok. Ne keverd őket, mert a vállalkozásod bánja!

 

Árrés és haszon – melyik a melyik? 

 

Ezért itt az ideje, hogy tisztázzuk, mi is a különbség az árrés és haszon között. És lásd, milyen jófej vagyok, ezt az anyagot most az Árak ásza – ászok ára online árazási tréningem anyagából osztom meg.

 

Mi az árrés fogalma? 

 

Az árrés a nettó eladási ár és a nettó beszerzési ár különbsége. Az árrés nyújt fedezetet az összes egyéb költségre és a nyereségre (haszonra). Click To Tweet

 

Ízlelgessük egy kicsit ezt a két mondatot! Mit jelent ez?

 

Az, hogy az árrés gyakorlatilag a teljes eladási árat jelenti – levonva belőle a beszerzési árat. Vagyis egyetlen költségtételt. Ezen kívül minden benne van.

 

Ez azt jelenti, hogy az árrés az a valami, amit manapság hozzáadott értékként is szokás emlegetni. Miért? Mert mindazt a költséget, ami nálunk felmerül a beszerzett áru kapcsán, mind azért fizetjük ki, hogy ezzel növeljük a beszerzett alapanyag, termék értékét. Ezt a pluszt mi adjuk hozzá a működésünk során – legyen az csomagoló anyag, az igazgató bére vagy éppen a raktár biztosítási díja. Hiszen ez mind szükséges ahhoz, hogy a beszerzett termék értékét megváltoztassuk, hogy valami olyat állítsunk elő belőle, amitől az a mi termékünk lesz, a mi vevőink igényeit elégíti ki.

 

Ezek tehát az összes egyéb költségek a beszerzési költségen (kereskedelemben ELÁBÉ-n, azaz eladott áruk beszerzési költségén) kívül.

 

Aztán természetesen itt van még a haszon. Mert az is növeli a termékem értékét. És teljes joggal kalkulálhatok az áraimban hasznot, hiszen erről szól az egész értékesítés.

 

Mi a haszon fogalma? 

 

Ebből már következik is, hogy mi a haszon.

 

A haszon az eladott termékek egységére eső nyereség pénzben kifejezve. Click To Tweet

 

Akkor ezt is rágjuk meg egy kicsit.

 

Az árrés úgy jön ki, hogy

 

+ összes költség a beszerzési árat leszámítva

+ nyereség.

 

Ha már a mindenféle költségek fedezve vannak, akkor minden más, ami a kasszába befolyik a nyereséget gyarapítja. Ergo minden egyes eladott termék nyereséget termel. A megtermelt (vagy megtermelni kívánt) nyereség egy termékre eső része lesz az árba beépített haszon.

 

Miért kell különbséget tenni az árrés és haszon között? 

 

Mert ez az árképzés, amit az előbb felvázoltam, tehát a

 

+ beszerzési ár

+ összes egyéb költség

+ haszon


= eladási ár

 

még néhány dolgot el kell, hogy viseljen. És az a nem mindegy, hogy ezt az árrésnek vagy a haszonnak kell-e elviselnie.

 

Képzeld el a szituációt! 

 

Egy ezer éve működő kis kereskedelmi vállalkozás, amely még a rendszerváltás táján kezdte a működését, és már a vezetés második generációja működteti, világ életében úgy számolta az árait, hogy beszerzési ár X 2 = eladási ár.

 

Itt ugye már felvijjognak a szirénák, hiszen fogalmunk sincs róla, hogy a beszerzési ár fedezetet nyújt-e a hozzáadott értékre, azaz az összes egyéb költségünkre, plusz a haszonra. A mai világban, amikor kisebb-nagyobb adókból egy átlagos magyar vállalkozás több, mint huszat fizet (és akkor más költségekről még nem volt szó!), ez minimum kétséges. Most azonban nem ezért vagyunk itt, úgyhogy ezt a pontot egyelőre nagyvonalúan átugorjuk.

 

Mivel döcögnek az értékesítések, ezért egy törzsvásárlói programot vezetnek be, hogy a régi vevőket megtartsák, és nagyobb vásárlásokra ösztönözzék. Mindezt törzsvásárlói kedvezményekkel érik el.

 

Mivel a vezetők sajnálatos módon beszerzési ár X 2 = eladási ár módszerrel számolnak, így fogalmuk sincs róla, mennyi a hasznuk – azaz mi az a legutolsó határ, amennyi kedvezményt adhatnak az eladási áraikból. Így nyugodtan adnak annyit, hogy tulajdonképpen ők fizetnek a vevőknek, hogy azok náluk vásároljanak: nemcsak a hasznukat adták oda a vásárlóknak a kedvezményben, hanem a hozzáadott érték költségszegmensének egy részét is.

A beszélgetés során kiderült, hogy azért tették mindezt, mert a beszerzési X 2 =eladási ár számítási módszer alapján ők úgy értelmezték, hogy a X 2, azaz a beszerzési ár még egyszer az a hasznuk, amiből nyugodtan adhatnakk engedményt. Magyarul a többi költséget kihagyták a számításból.

 

Hát ezért nem mindegy, hogy az árrés és haszon közül melyikkel számolsz. Pontosabban számolhatsz mindkettővel – mert mindkettővel kell.

 

Mire jó az árrés és haszon? 

 

Az árrés arra jó, hogy tudd, mi az az értéktöbblet, amit előállítasz a működésed során. Click To Tweet

 

Ez ugyanis nemcsak téged érdekel, hanem például az adóhatóságot is. Az áfa ugyanis értéktöbbletadó, azaz a hozzáadott érték után kell csak megfizetni. (Ezért vonható le a befizetett adóból a beszerzések áfája.)

 

Neked is hasznos információ azonban az árrés. Pontosan tudni fogod, mi az, amit mindenképpen el kell kérned az árudért, különben a cégedet teszed kockára.

 

A haszon arra jó, hogy elérhesd a megtervezett nyereséget. Click To Tweet

 

Amikor üzleti tervet készítesz, a pénzügyi tervben kitűzöd célként az elvárt nyereséget, majd az értékesítési tervben meghatározod az értékesítendő mennyiségeket. Ezek alapján pedig az értékesítési tervben megállapítod a termékegységenként megtermelhető hasznot (elvárt nyereség termékkörre eső része / értékesíteni tervezett mennyiség).

 

Ezek és a a pénzügyi tervben szereplő többi költség segítségével már ki tudod számolni az értékesítési tervben az áraidat is. Vagyis magad előtt láthatod már az ismert képletet:

 

+ beszerzési érték / értékesített termékmennyiség

+ összes egyéb költség / értékesített termékmennyiség

+ nyereség / értékesített termékmennyiség (azaz termékenkénti haszon)


= termékenkénti eladási ár

 

Vagyis az árrés és haszon mindegyikének megvan a maga értelme és oka. Csak tudni kell, melyiket mikor és mire kell használni.

 

Többet is tanulnál az árakról?

És arról, hogy hogyan lehet jól élni vállalkozóul?

Üdv Magyarország első modern vállalkozói élmény- és életmód klubjában! 

 

Vállalkozni szexi - modern vállalkozói életmód klub

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

🙂 Csilla 🙂 

 

MentésMentés

MentésMentés

Posted on: 2018-06-25, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás