A csőd elkerülése nagy ívben – Csődügyi kisokos kisvállalkozásoknak

A csőd sok vállalkozó rémálma - pedig ha tudnák, mire kell figyelniük, talán több vállalkozás maradna talpon az első év után is.

A csőd vállalkozóként sokak számára rémisztő eshetőség – amin nem is csodálkozom. A kockázat ugyanis nem kicsi: egy komplett egzisztencia. Mégis hihetetlenül sok vállalkozás mozog a csőd határán. És itt nemcsak a pénzügyi csődre kell gondolni. Az már mindig csak következmény. Mi lehet egy vállalkozás csődjének valódi oka? Sokféle ilyen ok lehetséges. Azért érdemes mindegyiket végigolvasni, mert sokszor egyik a másikkal kéz a kézben együtt jár. Csődügyi kisokos kisvállalkozásoknak.

 

 

A csőd – és ami mögötte van

 

A csőd fogalma sem teljesen egyértelmű, így elsőként a csőd definícióját tesszük tisztába.

 

Az azonban még kevesebb vállalkozónak van meg, hogy hogyan kerülhetné el nagy ívben a csődöt. A csőd okai ezerfélék lehetnek ugyan, de van egy pár jól körülhatárolható csoportja ezen okoknak, amelyeket elég jól le lehet írni. A többi általában ezeknek a csoportoknak valamilyen variációja.

 

A csőd lehetséges okait azért is érdemes végigvenni, mert a csőd természete, hogy egy lefelé húzó spirálként működik. Ez azt jelenti, hogy ha egy ok megjelenik, az csak a kezdet: általában több ok is felüti a fejét, és a csőd úgy terjed a vállalkozásban, mint tél végén az influenza. Szóval ha csak egy okot is felfedezel majd a cikk elolvasása során a saját vállalkozásodban, akkor légy résen, és kezdd el keresni, hogy megjelentek-e már más tünetek is!

 

Végül pedig egy tavalyi empírikus magyar kutatás eredményeit felhasználva megnézzük, hogyan zajlik le a csőd. A kutatóknak ugyanis sikerült leírniuk a csőd folyamatmodelljét: gyakorlatilag minden esetben ugyanazokon a fázisokon megy keresztül minden csődbe ment vállalkozás – ezzel pedig jó, ha tisztában van minden vállalkozó.

 

A csőd fogalma

 

A csőd fogalma körül van némi tévhit, ezt gyorsan szeretném eloszlatni:

 

a csőd nem a köznyelvi értelmeben vett állapot, amikor a vállalkozás tönkre megy, és megszűnik létezni, hanem a törvény szerint az, amikor a vállalkozás fizetésképtelenné válik. Click To Tweet

 

Márpedig a fizetésképtelenségig el is kell jutni – nem véletlen, hogy az előző bekezdésben azt emlegettem, hogy a csőd is egy folyamat, ami jól le lehet írni, és szakaszolni.

 

A csőd sok vállalkozó rémálma - pedig ha tudnák, mire kell figyelniük, talán több vállalkozás maradna talpon az első év után is.
A csőd sok vállalkozó rémálma – pedig ha tudnák, mire kell figyelniük, talán több vállalkozás maradna talpon az első év után is.

 

A hivatalos meghatározás tehát már csak a csőd pénzügyi végeredményével foglalkozik. Azzal nem, hogy mi vezet oda – és hogy ennek vezetési, érzelmi, tervezési okai is lehetnek (sőt többnyire vannak is).

 

A lényeg: ha egy vállalkozás csődbe megy, azaz fizetésképtelenné válik, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy itt a világ, de legalábbis a vállalkozás vége. Ez csak azt jelenti, hogy a

 

vállalkozás külső segítségre szorul a fizetőképessége visszaállítása érdekében, illetve hogy az adós vállalkozás meg tudjon állapodni a hitelezőivel az adósságok, tartozások átütemezéséről. Click To Tweet

 

A nagy igazság az, hogy a külső segítség a csődbiztost szokta jelenteni – és ismerve a magyar gyakorlatot ez sajnos messze nem garancia arra, hogy a vállalkozás talpra tud majd állni. A csődbiztos nélkül ugyanis már nem születhet érdemi üzleti döntés, mindenhez a biztos jóváhagyása kell, vagyis mindenbe bele fog szólni. (Amúgy az a dolga, ezért ne akarja senki a csődbiztost megkövezni.)

 

Csődbiztos

A köznyelv csődbiztosnak nevezi, pedig a törvény szerint vagyonfelügyelőnek hívják.

 

Ő az, aki igazából a hitelezők beépített ügynöke: az ő érdekeiket védi, amikor az adós, vagyis a csődvédelem alatt álló vállalkozás minden egyes lépést figyelemmel kíséri. Ez annyit tesz, hogy szoros emberfogással követi, hogy a becsődölt vállalkozás milyen gazdasági döntéseket hoz - azaz beleszól bármibe, ami érintheti a becsődölt cég vagyoni helyzetének alakulását.

Egyébként joga van a következőkhöz is:

  • áttekinti az adós vagyoni helyzetét - azaz az adós könyveiben mindent átvizsgál ától cettig, ha kell, sűrű fogű fésűvel fésüli át a könyveket. Ennek keretében megvizsgálhatja az adós eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, bankszámláit, a vállalkozás vezetőitől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól, a könyvvizsgálótól felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket tájékoztatja,
  • az adós közreműködésével nyilvántartásba veszi és besorolja a vállalkozás fennálló követeléseit (hiszen innen még pénzt lehet behajtani)
  • jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait (ez az, amit említettem, hogy semmit nem tehet a vállalkozás a csődbiztos bólintása nélkül)
  • kitartóan noszogatja a csődeljárás alatt álló vállalkozást követeléseinek érvényesítésére, sőt ellenőrzi is, hogy ennek érdekében mindet megtett-e a vállalkozás. Ha nem, akkor ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelőbizottságnak és a könyvvizsgálónak.
  • megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket a csődlejárás alatt álló vállalkozás a csődbiztos jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, vagy kötött. Sőt! Ha ilyesmire bukkan, akkor a törvényben rögzített eljárások szerint egyenesen visszaköveteli azt a pénzt, amelyet ezen megállapodások alapján fizetett ki a vállalkozás.
  • ha szükséges, akkor kezdeményezi a fizetésihaladék-meghosszabbítást is.

 

 

Hogy ezen feladatait elláthassa, illetve ezen jogait gyakorolhassa - és ebben a becsődölt cég vezetősége se tudja megakadályozni - a csődbiztost a törvényben meghatározott esetekben együttes cégjegyzési és a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg. Szóval egy filléred sem mozdulhat meg úgy, hogy a csődbiztos ne tudna róla.

A csődbiztos ezen felül részt vesz minden olyan, a hitelezőkkel folytatott tárgyaláson, amely a fizetőképesség helyreállítására, illetve megőrzésére irányul, illetve amelyen egyezségi javaslatot tesz a cég a hitelezőknek. Az ezekről a tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket ellenjegyzi (enélkül nem érvényesek a tárgyalások jegyzőkönyvei, így maguk a tárgyalások is kétségbe vonhatóak), és a csődegyezség bírósági jóváhagyásra való bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy az megfelel-e a törvényben foglaltaknak.

Szóval ha már akkora szószban vagy, hogy csődbiztos került a vállalkozásodba, akkor jobb, ha együttműködsz vele, és nem bosszantod túlságosan.

 

Ami ebben problémás, hogy arányaiban nagyon kevés magyar cég lábalt ki a csődből a csődbiztos segítségével. Ennek lehet az is oka, hogy a csődbiztos érkezésekor már olyan állapotban találja a vállalkozást, hogy gyakorlatilag menthetetlen. Ilyenkor nincs mit tenni, nincs az a jól képzett csődbiztos, aki képes lenne a céget újra lendületbe hozni. Meg az is lehet oka a végképp becsődölt vállalkozások relatíve magas számának, hogy a csődbiztos sajnos nem a gondos gazda hozzáállásával kezeli a céget. Így is, úgy is megkapja a pénzét, úgyhogy neki tökmindegy, hogy a vállalkozás megmenekül, megerősödik és talpra áll, vagy éppen felszámolják.

 

Ha már fogalmaknál tartunk, akkor nem árt azzal is tisztában lenni, mit jelent a fizetésképtelenség.

 

A fizetésképtelenség az az állapot, amikor a vállalkozás nem képes a lejárt tartozásait visszafizetni a hitelezőinek. Click To Tweet

 

Lejárt tartozás

A lejárt tartozás az az összeg, amely azon a számlán áll, amelynek teljesítését elismertük a beszállítónak, alvállalkozónak, a számlán szereplő fizetési határidőre mégsem fizettük ki a számlán szereplő ellenértéket.

 

Hitelező

A hitelező nemcsak az, aki a szó köznapi értelmében vett hitelt nyújtja a vállalkozásoknak, tehát nemcsak a pénzintézetek. A csőd tekintetében minden olyan vállalkozás, adott esetben még akár magánszemély is hitelező, akinek tartozik a vállalkozás - azaz mindazok, akiknek valamilyen követelése áll fenn a vállalkozással szemben.

 

A csőd okai

 

Hát, ez szép, nem is túl rövid, de annál érdekesebb lista. Már csak azért is, mert én a tanácsadói tapasztalataim, valamint némi internetes körkérdés, illetve kutatás után nemcsak a pénzügyi okokat fogom itt felsorolni. Hanem azokat is, amelyeket a szakirodalom a lehető legkevesebbszer szokott ennél a témánál kilistázni – holott a megkérdezett vállalkozók szép számban nyilatkoztak arról, hogy ez is oka volt annak, hogy padlót fogtak.

 

1. A vállalkozó nincs képben szakmailag

 

Igen, az is lehet, hogy valakinek messziről megtetszika  méhészet, mert az milyen klassz dolog, holott eddig csak annyi köze volt a méhekhez, hogy szereti a mézet, mert az finom, illetve egyszer gyerekkorában megcsípte egy méhecske. (Sajnos láttunk már ilyet is.) Ők azok a vállalkozók, akiknek vagy rohadt nagy mákjuk lesz, és nagyon bejön az élet – de ez igazából kizárólag a bolygók szerencsés együttállása miatt alakul így -, vagy másodperceken belül mennek tönkre, mert annyira nem értenek ahhoz, amit csinálni akarnak. Bármelyik is, éppen a tájékozatlanságuk okán hihetetlen nagy magabiztossággal indulnak – bele a csődbe.

 

Aztán ott van az a variáció, hogy alkalmazottként már van tapasztalat, tehát nem teljesen nyeretlen kétéves a vállalkozó. A terméket azonban mégsem ismeri eléggé. MLM-eseknél, és biztosítósoknál lehet sokszor belefutni, hogy mondja a betanított szöveget, de amúgy halvány lila segédfogalma nincs arról, hogy mit is akar valójában eladni. (Ez rögtön kibukik, ha a vevő nem az előre kiszámított kérdéseket kezdi el feltenni.)

 

Van olyan változat is, amikor nem(csak) a terméket, hanem a célcsoportot nem ismeri a vállalkozó eléggé. Ilyen az, amikor például a telemarketingesek felhívnak, és nőként szerszámkészletet akarnak rám sózni ládában. (Kösz, de nem, azt sem tudom, minek kéne benne lennie, a férjem számát pedig nem fogom megadni erre a célra.)

 

Vagy az is hasonló, amikor  huszonéveseknek akarnak valamit úgy értékesíteni, hogy majd átutalással fizetnek az ügyfelek. (A huszonévesek már nem szórakoznak ilyesmivel, náluk az automatizált bankkártyás fizetés, max a PayPal játszik, de már lassan az is őskövületnek fog számítani közöttük a Revolut és társai mellett.)

 

Vagy az, amikor valaki Ózdon szeretne Louis Vuitton-márkaboltot nyitni.

 

2. Túl kevés az induló tőke

 

Minden vállalkozást indítani szándékozónak elmondom, de nem győzöm elégszer mondani:

 

a nulla forintból indított vállalkozás legenda. Click To Tweet

 

Legalább az első hat hónapra legyen annyi induló tőkéd, hogy mindent ki tudj fizetni (ergo fenn tudd tartani a céged), akkor is, ha ez alatt a hat hónap alatt egy árva vasnyi bevételed nem volt. Ebbe a körbe tartoznak az adók, a munkabérek, a helyiségbérlet (ha van ilyen), az induló készlet beszerzéséhez szükséges tőke stb. – bármi, ami a tevékenységed jellege szerint előfordulhat.

 

Ha ez a háttér nincs meg, akkor elképzelhető, hogy te is benne leszel a kezdő vállalkozásoknak abban a 25%-ában, amely nem éri meg az első évét sem. De legalábbis nagyon keserves lesz – különösen olan tevékenység esetében, ahol a megtérülés eleve elnyújtott.

 

3. Rosszul megválasztott társ/vevő

 

A tőkehiány, de még inkább a likviditási zavarok mellett ez az ok is térdre tudja kényszeríteni a cégeket. Szerintem sok vállalkozó tudna róla regényt írni, mennyibe is került neki egy-egy rosszul megválasztott társ, vagy éppen vevő, aki nem fizette ki a tartozását. A kis körmagyar játékról, a körbetartozásról már mindenki hallott. Ez bizonyos iparágakban még most is jellemző (eklatáns példa erre az építőipar).

 

Körbetartozás

A körbetartozás nem feltétlenül sajátosan magyar jelenség, de tény, hogy kis hazánkban - bizonyos iparágakban különösen, pl. építőipar - gyakran lehet belefutni.

 

Lényege, hogy a teljes értékláncban likviditási problémák vannak. (Azaz nincsenek pénzügyi tartalékaik, amikből egy megcsúszó számlakiegyenlítés esetén is ki tudnák fizetni az ő beszállítóik felé esedékes tartozásaikat.) Rövid távon működik mindenki - ehhez azonban az kell, hogy minden partner időre fizessen a másiknak. Különben ha egy valaki nem fizet, az egész értékláncon végigmegy a nemfizetés - hiszen a többieknek sincs miből. Ez az olyan iparágakban, ahol kiterjedt az alvállalkozás mint kivitelezési módszer, felér egy kisebb öngyilkossággal.

A végeredmény: mindenki tartozik mindenkinek - a végén akár az értéklánc bármelyik pontján álló vállalkozás a saját alkalmazottainak is.

 

Egy kis adalék a rossz vevők kiszűrésére: a vevőminősítő rendszer kidolgozása, amelyről a Vállalkozás-okosan.hu blogján írtam korábban.

 

4. Megállt az idő

 

Rettenetesen sok 20 évnél idősebb vállalkozás kínlódik most ezzel – és ezt az hozta felszínre, hogy ezeknek a többnyire rendszerváltás táján alapított cégeknek a tulajdonosai most már szívesen nyugdíjba mennének. De nem tudnak.

 

Miért?

 

Mert megállt az idő a cégben – ha meg a tulaj kiszáll, akkor a cég is. A bő 20 év alatt nem volt innováció – legalábbis olyan mértékű nem, amely megfelelne a XXI. század követelményeinek. Nem volt innováció, vagy alig:

 

  • a termékben/terméken
  • az előállítás folyamatában
  • a beszállítói kapcsolatok megújításában
  • bármilyen belső folyamatban (“Minden a fejemben van!” – mondja büszkén a tulaj. Aztán csodálkozik, hogy nincs akinek átadja a céget, mert az nem látja, hogy mit venne át – nem lát bele a főnök fejébe.)
  • vezetési módszerekben, feladatmegosztásban
  • marketingben (Megdöbbentő, de még mindig vannak cégek, akiknek a marketingje kimerül az apróhirdetésben.)
  • árazásban (Amikor azt hallom, hogy “Mi úgy képzünk árat, hogy a beszerzési ár X 2, mert már a rendszerváltás idején apukám is így csinálta…”, akkor mindig megkapaszkodom a székemben.)
  • stb.

 

Nagyjából ezer ponton és ezerféleképpen lehet innoválni egy vállalkozást. Bármelyik színvonala marad el akárcsak a piaci átlagtól, már rezeg a léc.

 

És ha már itt tartunk…

 

5. Az üzleti modell hiánya

 

Meg úgy általában a stratégiáé.

 

Éppen a héten olvastam egy vállalkozói csoportban egy sikeres üzletasszony posztját arról, hogy ő sosem tervezett. Soha nem volt sem stratégiája, sem üzleti terve, soha nem kutatott – ő “ösztönből” csinálta mindig.

 

Aztán leírta, hogy ő mindig is tudta, hogy mit akar, hogy nézzen ki az üzlete, kiknek fog ott eladni, és mit (ja, a termékeit tövirül-hegyire ismeri, akárcsak a célcsoportját), megvolt a célja, hogy nagyjából mikorra akarja ezt elárni és hol, milyen forgalmat célzott meg stb. Szóval ha eddig nem is, a posztban – nagy vonalakban – leírta a stratégiáját, és benne az üzleti modelljét. Úgyhogy bármennyire is csalódást okozok a hölgynek, neki igenis volt stratégiája. Legfeljebb fejben.

 

A kreatív kontroller (köz)beszól: 

 

Akármennyire is vagánynak tűnik ez a “minden a fejemben van”, meg az “én ösztönös vállalkozó vagyok” kezdetű sztori, nagyon nem ajánlom senkinek, hogy így kezdjen el vállalkozni. (Még később sem ajánlom, hogy így folytassa.) Egy idő után persze lehet annyi rutint, tapasztalatot szerezni, amely alapot ad egy jó és erős intuícióra – és ez a legtöbb esetben segít is. 

 

Az az igazság, hogy elég sikeres vállalkozó életrajzát olvastam már ahhoz, hogy tudjam: egyikük sem vágott neki startégia nélkül. Lehet, hogy csak egy A4-es oldalnyi krikszkraksz volt, és lehet, hogy rajta kívül a kutya nem értette, mi van a papíron, de az akkor is egy jól átgondolt és kicsiszolt stratégia volt.

 

És ha már emlegettük az üzleti modellt: akármennyire is a stratégia része, az sincs kőbe vésve. Okuljon mindenki a SkyEurope csődjéből és nyom nélküli eltűnéséből! (Emlékszel még erre a pozsonyi székhelyű fapados légitársaságra?) A Wizz Air megette reggelire. Mindezt csak azért, mert a SkyEurope nem volt képes változtatni az üzleti modelljén, amikor megjelentek a versenytársak (elsősorban a WizzAir).

 

6. A konkurencia megjelenése

 

Sokat gondolkodtam rajta, hogy ezt külön pont legyen-e, hiszen éppen az előbb emlegetett SkyEurope példája bizonyítja, hogy valójában nem a konkurencia tette tönkre a céget. Ehhez pont elegendő volt a SkyEurope egyedül is.

 

A konkurencia különösen az IT- és a szórakoztatóiparban erős csődtényező – de a technológiai fejlődés gyorsulásával ez lassan bármelyik iparágra elmondható lesz. Képzelj el kb. 10 év múlva egy olyan könyvelő céget, amely még mindig kézzel könyvel és kontíroz, holott már most léteznek és elérhető árúak azok a mesterséges intelligencia alapú szoftverek, amelyek gyorsabbá, olcsóbbá, és egyre inkább pontosabbá is teszik a könyvelést. Szerinted mekkora esélye lesz egy ilyen könyvelő irodának az MI-s konkurencia mellett?

 

A konkurencia soha nem önmagában oka egy vállalkozás csődjének. A konkurencia csak rávilágít arra, hogy mik a gyengeségeink. Click To Tweet

 

7. Rossz pénzügyi döntések

 

Az első rossz pénzügyi döntés az, hogy egy vállalkozás nem tervez. A gyakran hangoztatott pénzügyi csődokok között ugyanis ezek szoktak elhangzani:

 

  • túl sok pénzt költöttek eszközvásárlásra  – vagyis túl sok pénzt kötöttek le mindenféle eszközökben, ezzel felborították a likviditást, mert nem volt kiszámolva, megtervezve, hogy mennyit bír el a cég likviditása
  • rossz hitelfelvétel – úgymond kényszerhelyzetben, magas kamatra… Na, itt álljunk meg egy szóra! Ha már eljutunk idáig, hogy kényszerből kell hitelt felvenni, akkor már régen rossz a szitu, tehát nem ez lesz az eredendő oka a csődnek. Ez már az az eset, amikor a tervezés hiánya miatt akkor akarunk tüzet oltani, amikor már szinte teljesen leégett a ház.
  • a cég pénzét a tulajdonos a saját személyes pénzeként kezeli – nem, ez nemcsak a kicsi egyéni vállalkozóknál fordulhat elő. Láttam ilyet már huszonfős kft-nél is. És igen, ennek az oka is a tervezés hiányából eredezik. Ha ugyanis tervezek, akkor tudom, hogy mi a vállalkozás pénze, és abból hogyan jutok úgy pénzhez, hogy az az enyém lehessen. Esély sincs, hogy keveredjen a kettő. Különben előállhat az a helyzet, hogy azért nem tudom befizetni az adót a NAV-nak, mert előtte elköltöttem élelmiszerre, ruhára, vagy éppen bulira.
  • nincs elég bevétel – mert nincs megtervezve az értékesítés, amihez igazítani lehetett volna a jól megtervezett marketinget, aminek alapján megfelelő árakat lehetne képezni, akkor soha nem is lesz elegendő bevételed. Plusz itt még játszik a piac, a termék, a célcsoport nem megfelelő ismerete is – nagy valószínűséggel.

 

+1. Túl gyorsan nő a vállalkozás túl nagyra

 

Bármennyire hihetetlen, ez is lehet probléma. Hiszen a nagyobb szervezetet mindig költségesebb fenntartani. Vagyis ha a növekedést nem követi a kiadások átgondolt kontrollja – alias tervezése és nyomonkövetése -, akkor ne csodálkozzon rajta senki, hogy a nagy bevétele jutó hasznot megeszik a megnövekedett költségek.

 

A csőd folyamata

 

A Pénzügyi szemle 2016/4 számában megjelent egy tanulmány Pálinkó Éva és Svoób Ágnes billentyűzetéről. Elvégeztek egy empírikus vizsgálatot, amelynek során kiderült, hogy a csőd előtt már 4-5 évvel(!!!) felfedezhetőek a tünetek.

 

A csőd kialakulása egy folyamat, amelynek jól behatárolható szakaszai vannak:

 

1.szakasz: eszközhatékonysági (működési hatékonysági) probléma

 

Lényege, hogy a vállalkozás valamilyen meghatározó eszközét nem képes hatékonyan, azaz értéktermelő módon használni. Ez az első intő jel, hiszen a csőd mindig azért alakul ki, mert a vállalkozás nem képes az értéktermelésre.

 

Már ebben a szakaszban jellemzően negatív az eredmény (azaz veszteséget termel a cég), és mindez gyenge vállalkozási/vállalati teljesítménnyel is párosulhat (pl. visszaesik az árbevétel a bázisévhez képest).

 

2. szakasz: finanszírozási (szerkezeti) probléma

 

Ez az az eset, amikor már nem jut mindenre – de mintha ezt a vállalkozás szinte észre sem venné, semmit nem tesz ellene. Vagy ha mégis, akkor nem ás le a probléma gyökeréig.

 

Ilyenkor ugyanis átcsoportosításokkal sokat lehet javítani a helyzeten (esetleg vissza is fordítani a csőd folyamatát). A probléma ott van, amikor költségtakarékosság címén beindul a fűnyíró: mindenből lefaragunk, mert az jó, és akkor a cég egyenletesen viseli a terheket.

 

Pedig ebben az esetben az egyenlősdi felér egy öngyilkossággal: ha átcsoportosítunk, akkor oda juthat komolyabb pénz, ahol még várható, hogy be tudjuk vele brummantani a vállalkozás motorját – és addig jegeljük azt a részt, amire éppen nincs olyan nagyon szükség. Ehelyett viszont most szenvedni fog minden részterület a pénztelenségtől, a rossz finanszírozástól. Hiszen a finanszírozási szerekezet nem változott attól, hogy mindenhonnan ugyanannyit vettünk el arányaiban.

 

Ez a szakasz 1-2 évvel a csőd előtt jelenik meg általában.

 

3. szakasz: likviditási probléma

 

Ez a kegyelemdöfés a csőd folyamatában, amikor bekövetkezik az alkalmankénti, később a tartós fizetésképtelenség.

 

Ami külön érdekes, hogy a magyar vállalkozások esetében a 2. ésa 3. szakasz szinte összecsúszik. Gyakorlatilag nincs meg az 1-2 éves szakaszolás, a finanszírozási szerkezeti problémákkal majdnem egyidőben jelentkeznek a likviditási gondok is. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar vállalkozásoknak jellemzően rövid távú kötelezettségeik vannak – és ezek szinte automatikusan generálják is a likviditási problémákat.

 

Konklúzió: semmiképpen ne várd meg, amíg belefutsz a 2. szakaszba, mert akkor már szinte biztos, hogy nem tudod elkerülni a csődöt!

 

 

 

Posted on: 2018-09-03, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás