Vállalkozói magány – mi ezt temessük november elsején!

A vállalkozói magány nyomasztó lehet - de ki lehet cselezni.

A vállalkozói magány gyakran téma a vállalkozói csoportokban. Sokkal többször, mint azt egy kezdő vállalkozó hinné. Mert ez az a probléma, amivel minden vállalkozó szembesül rögtön az elején – de nem biztos, hogy ki lehet nőni a cég növekedésével. Ezért nincs semmi csodálkoznivaló azon, hogy még a gyakorlottabb vállalkozók között is felbukkan a kérdés – még akkor is, ha időnként összejárnak. Kivételesen nem – elsősorban – pénzügyi témát boncolunk. Viszont a vállalkozói magány az a probléma, aminek lehet akár komoly pénzügyi vetülete is. November elseje alkalmából temessük el a vállalkozói magányt!

 

 

Mi a vállalkozói magány?

 

A vállalkozói magány

 

az az állapot, amikor úgy érzed, hogy vállalkozóként rajtad a világ terhe - és nincs a világon senki, akivel ezt megoszthatnád. Egy kicsit sem. Click To Tweet

 

A vállalkozói magány legsúlyosabb része ugyanis nem szimplán az egyedüllét, hanem az, hogy a döntéseiddel és ennek felelősségével vagy egyedül, magadra hagyva.

 

Ez azt jelenti, hogy a felelősség súlya az, ami leginkább nyomaszt. Ezt egyrészt lehet szokni. Ahogy mondani szokás, ami nem öl meg, az megerősít. Így leszel te is a felelősséggel. Egy idő után megszokod, és bár tisztában vagy a dolog súlyával (pl. azzal is, hogy nemcsak a te családod, hanem a munkatársaid családjának az egzisztenciája is tőled függ), mégsem bénít meg. Az, hogy nem bénulsz meg, viszont még nem jelenti azt, hogy néha nem nyomaszt.

 

Másrészt meg lehet tanulni, hogy milyen módszerekkel lehet ezt a felelősséget kezelni. Ezekről fog szólni a mai cikk.

 

A vállalkozói magány nyomasztó lehet - de ki lehet cselezni.
A vállalkozói magány nyomasztó lehet – de ki lehet cselezni.

 

Mi lehet a vállalkozói magány oka?

 

Mármint azon túl, hogy minden felelősség a te válladon…

 

Mesélek példákat:

 

  • nem vagyunk hozzászokva az együttműködéshez, mindent magunk akarunk megoldani.

 

Vállalkozónőknél valamiért egy félreértelmezett szupernő/szuperanyu kép rögzülése ezért a hibás legtöbbször, no meg a bizonyítási kényszer. Hiszen mindenkinek meg akarjuk mutatni, mire vagyunk képesek – sokszor még magunknak is. Érdekes módon a nőknél sokkal gyakrabban találkozom ezzel a kisebbrendűségi érzésből táplálkozó maximalizmussal, mint a férfiaknál. Naná, hiszen a nők többségét születésüktől fogva erre szocializálták.

 

A férfi vállalkozók meg sokszor éppen ellenkezőleg, inkább egóból tolják. Ők inkább azért akarnak mindent egyedül megoldani, mert ha nem így tennének, akkor sérülne az önképük. Hiszen őket meg arra szocializálták kisfiúkoruk óta, hogy egy pasi erős, mint a kőszikla. Minden vihart kibír, és csak tör előre, mint a hadsereg. Tulajdonképpen mindkét nem bizonyítani szeretne – csak a nők főleg másoknak, a férfiak meg főleg maguknak. (Persze ez nem jelenti azt, hogy ez minden férfira és minden nőre igaz lenne.)

 

A sikernek azonban megvan az a jó tulajdonsága, hogy még akkor is, ha csapatban éred el, kötődik hozzád. Kedvenc példámmal jövök, Steve Jobs-szal: mindenki tudja, milyen autoriter vezető volt – és akkor még finoman fogalmaztam. De akkor is csapatot gyűjtött maga köré – a legjobbakból. És el is várta, hogy ott mindenkinek legyen véleménye – még arról is, amit Jobs talált ki. Ő ilyen módon osztotta meg a felelősséget. (A döntés ugyan mindig az övé volt, de előtte meghallgatta az ellenvéleményeket, másféle ötleteket is.)

 

Vagy ha ez nem nyeri el a tetszésedet, akkor hozok egy közelebbi példát, és nem is az üzleti életből – bár menedzsment szempontból kifejezetten üzleti megoldás. Ismered Stumpf István nevét? Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt, jelenleg alkotmánybíró. Úgy, hogy ő nem is jogász, hanem politológus. De elfogadta a kihívást. Tanul – még ma is, rendületlenül. És csapatot épített maga köré – szigorúan hozzáértőkből, szakmailag feddhetetlenekből. Így most az egyik legszakszerűbb és legtárgyilagosabb alkotmánybíróként képes működni. (Ha nem hiszed, nézd meg, hány különvéleményt fogalmazott meg a sok-sok alkotmánybírósági döntéshez!)

 

  • sok az irigyünk, nem értik, mit akarunk, mit mondunk, nincs inspiráció

 

Ezek bár egymástól tökre távol álló dolgoknak tűnnek, mégis van egy közös gyökerük: nincsenek körülöttünk megfelelő emberek. Mármint ahhoz megfelelőek, akik értenék, hogy egyáltalán mi is a bajunk, miért gond ez, miért más vállalkozni, mint alkalmazottként élni stb.

 

Az irigyek nem értik, milyen meló van a vállalkozás teljesítménye mögött, csak azt látják, hogy másképp élsz, mint az átlag, ami nekik is tetszene. De nem érti a hogyant, így irigykedik inkább egy kört. A család, ismerősök és más jóakarók a legjobb szándék mellett képesek vissza- és lehúzni. Egy merő féltésből képesek akár a földbe is döngölni – hiszen nem értik, hogy miért vagy annyira más, mint ők, a “normális” emberek. Nincs inspirációd, mert a környezetedben nincs senki, akitől ösztönzést kaphatnál.

 

Ez különösen akor gáz, ha egyszerre több oldalról érkezik az áldás. Ajánlott irodalom Fürjes Orsi mostanában nagyot menő cikke.

 

  • nem tudjuk, mit csinálunk, és azt is hogyan kellene 

 

Hát, ilyenkor kétségtelen, hogy nehéz is dönteni. Gyakorlatilag lehetetlen. Nem érezzük azt a biztonságot, hogy akár csak egy kicsit is megalapozottan döntenénk. (Bár a döntésekben alapból mindig van valamennyi kockázat, de információk hiányában dönteni, ez még egy átlagember ingerküszöbét is kiüti.)

 

Az információhoz jutás azonban csak látszólag olyan egyszerű az internet korában. Ha nincsenek meg a szakmai alapjaid (tehát egy alapképzésből származó tudás), akkor baromi nehéz az internetről rád zúduló információáradatból kiválogatni azt a tudást, ami pont neked, pont abban a helyzetben pont a megfelelő megoldást szállítja. Lehet persze ezt is egyedül csinálni, csak akor számíts rá, hogy időt kell áldoznod a dologra. (Meg persze pénzt is, mert így ez egy kísérlet lesz, ami vagy bejön, vagy sem. A kísérletből persze sokat tanulsz majd, de valószínűleg pénzedbe is kerül majd.)

 

Vállalkozói magány elleni megküzdési stratégiák

 

Ezt a kérdést részben már tárgyaltuk egy korábbi cikkben, de akkor csak mutatóban vázoltam megoldási lehetőségeket. Itt visszaolvashatod:

 

Az 5 legnagyobb hiba a vállalkozások üzletvitelében

 

A téma azonban annyira megosztó és visszatérő, hogy nem árt egy kicsit részletesebben is beleásni magunkat. Íme a megoldási lehetőségek széles tárháza – nyugodtan válaszd ki belőle valót. (Később még ehhez is adok a neked szempontokat.)

 

Építs csapatot magad köré!

 

Még akkor is, ha tökegyedül dolgozol a cégedben. Az egyéni vállalkozók egyik legnagyobb és visszatérő problémája, hogy a vállalkozói magány miatt úgy érzik magukat, mint akit most pottyantottak le a Holdra. Ha nincs alkalmazott, akkor hogyan lehet csapat?

 

Erre jó lehetőséget kínálnak a tanácsadók, mentorok, coachok és mastermind csoportok is. Válogathatsz is. Viszont mindegyik lehetőség valami mást ad hozzá a megoldáshoz, ezért jól gondold meg, hogy melyiket választod! (Ehhez később még találsz szempontokat.)

 

És vannak még, akikkel nem szoktak számolni, pedig sokat tehetnek hozzá a cégedhez. A beszállítóid. Róluk csapatépítés szempontjából meg szoktak felejtkezni. Pedig ők is vállalkozók, ők is voltak kezdők, és ha jobban meggondolod, éppen a vállalkozásod működésének egy részterületét adod a kezükbe (pl. a könyvelőnek, jogásznak, anyagbeszerzésedet biztosító kereskedőnek stb.), egyszerűen azért, mert ő jobban ért ahhoz a részterülethez, mint te. (Ha nem ért hozzá jobban, másik beszállító kell. Sürgősen.) Gondolkodj a beszállítókkal is stratégiai együttműködésben – nemcsak pénzügyileg fog megtérülni. ?

 

Erről is írtam már korábban, itt ismételhetsz:

 

A beszerzés 4 pillére – ahogyan a pénzügyes látja

 

 

Együttműködések

 

Az együttműködések azért klasszak, mert szintén vállalkozókkal szokás kötni jellemzően – tehát ők is azt a csoportot képezik, akik garantáltan érteni fogják a problémáidat. Az egy másik kérdés, hogy itt sem árt körültekintőnek lenni, és jól megválasztani az együttműködő partnert.

 

Együttműködni sokakkal lehet. Lehet például egy kedves konkurenciáddal – erről az eshetőségről is írtam már korábban, itt el is tudod olvasni:

 

Konkurencia – verseny vagy társ?

 

Aztán ott vannak azok, akik közvetett konkurenciáid. Azaz ugyanarra a célcsoportra lőtök, de nem ugyanabban az iparágban utaztok, vagy legalábbis a terméketek más, így a célcsoportnak nem ugyanazt az igényét próbáljátok meg kielégíteni. (Azért szokás őket közvetett versenytársnak nevezni, mert ha nem is ugyanabban az iparágban vagytok, de ugyanannak a célcsoportnak a pénzére pályáztok. Ez pedig azt jelenti, hogy azt a pénzt a célcsoportod nem nálad fogja elkölteni. Így lesztek közvetett versenytársak.)

 

Ha azonban jól kitaláljátok, hogyan tudjátok egymást kiegészíteni, akkor nagyszerűen működhet a dolog. És mellesleg – még ha csak egy-egy kampány erejéig is, de – nem vagy egyedül. Sem a döntésekkel, sem társaságilag.

 

Mozdulj ki!

 

Ha kiteszed a lábad otthonról, vagy a kis irodádból, akkor jöhetnek a szokásos megoldások – amelyek elsősorban a kapcsolatépítést szolgálják. Meg ha már úgy is arra jársz, akkor információgyűjtést, tudáscserét és szakmai vitát is.

 

Minderre kiváló alkalmak lehetnek a konferenciák, kiállítások, vásárok, tréningek, workshopok, meetup-ok, vállalkozói Facebook-csoportok, üzleti reggelik, üzleti randik – és ki tudja még hányféle összejövetel létezik, amit kihasználhatsz.

 

Vállalkozói magány elleni megküzdési stratégiák – ez mind szép, de melyiket a sok közül?

 

Attól függ.

 

Egyrészt a te személyiségedtől. Melyik megoldás fekszik neked a leginkább? Melyikben érzed a legjobban magad?

 

Aztán ott van az is, hogy mi a konkrét probléma, amire éppen megoldást keresel, amiről döntened kell – és éppen ennek súlyát kell valahogyan elviselned. Ha a gondot a kapcsolatok hiánya, nem elégséges száma jelenti, akkor mindenképpen érdemes valamilyen kapcsolatépítő rendezvényben gondolkodnod. Ha információhiány miatt nehéz a döntés, akkor tanulj – valahol vagy valakitől (konferencia, workshop, mentor stb.). Ha valamilyen lelki, gondolkodásbeli elakadásod van, szokásokat kell átalakítani, akkor coach. Ha a cégedet kell gatyába rázni, és nem bírsz vele egyedül, akkor tanácsadó. Ezerféle problémára ezerszer ezerféle megoldás létezik.

 

És persze ott vannak az üzleti célok és a stratégia. Nem baj, ha a hosszú távú hatásokat figyelembe véve választod ki azt a lehetőséget, ami a leginkább hatékony megoldást adja.

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

Posted on: 2018-10-29, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás