Szezonalitás – mi a kakukkfüttyöt tudsz vele kezdeni?

A szezonalitás az a valami, ami úgy tudja hazavágni a bevételeket, hogy sokan észre sem veszik. Tegyél ellene!

A szezonalitás a legtöbb vállalkozás életében jelen van – viszont hihetetlen, hogy mennyi hibát elkövetnek ezzel kapcsolatban a vállalkozók. Van, aki tudomást sem vesz róla, mert nem is ismeri fel, hogy ezzel a jelenséggel van dolga, csak nem érti, miért ugrik meg egyik időszakban a forgalma, míg a másikban alig csordogál a bevétel. Van, aki tudja, csak átokként tekint rá. Van, aki tudja, és amíg fut a szekér, addig facsar ki mindent a piacból, alkalmazottból, cégből – hogy aztán ebből éljen egész évben. Biztos, hogy nem lehetne ezt okosabban csinálni? 

 

 

Szezonalitás – na, az meg mi a rozmaringos kakukkfütty? 

 

A szezonalitás remek szakmai fogalom, most igyekszem mégis emberi nyelven megfogalmazni – újabb NEM tankönyvi definíció következik tőlem:

 

Szezonalitásnak nevezzük a forgalom időszakon (általában éven belüli) hullámzását, ingadozását, ahol a hullámzás többnyire jól körülhatárolható rövidebb időszakaszokhoz igazodik, és azt a kereslet változása okozza. Click To Tweet

 

Mi ebből a lényeg:

 

  • a forgalom hullámzik
  • mert a kereslet is hullámzik
  • a hullámzás időben (néha még értékesítési mennyiségben is) viszonylag jól behatárolható.

 

Márpedig ha ez igaz, akkor erre fel lehet készülni. Erre lehet tervezni.

 

A szezonalitás az a valami, ami úgy tudja hazavágni a bevételeket, hogy sokan észre sem veszik. Tegyél ellene!
A szezonalitás az a valami, ami úgy tudja hazavágni a bevételeket, hogy sokan észre sem veszik. Tegyél ellene!

 

A siker kulcsa az, hogy nem mindegy, mit tervezel a szezonális hatások kezelésére.  Mielőtt azonban belecsapnánk a tervezésbe, nem árt, ha közelebbről is elgondolkodunk arról a kérdésről, miszerint

 

…hogy jön össze a szezonalitás és a stratégia? 

 

Köszönik szépen, nagyon jól. Ha ugyanis a szezonalitást adottságként kezeled, akkor képes leszel alkalmazkodni hozzá. Tehát tudsz vele és a hatásaival számolni, tudsz erre tervezni. Ez az egyik lehetőséged.

 

És persze ott van a másik lehetőség is:

 

mivel a szezonalitás jelensége a kereslet ingadozásán alapszik, megteheted, hogy úgy befolyásolod a piacot, hogy megváltoztasd a keresletet. Click To Tweet

 

Ha jobban belegondolsz, akkor ez a két lehetőség lényegében stratégiai döntés – és nagyjából az is körül van határolva, hogy melyik homokozóban lehet az egyik, és melyik homokozóban lehet a másik lehetőséggel eljátszadozni. Amíg kicsi vagy (értsd kevéssé tőkeerős egy teljes piac befolyásolására alkalmas manőverhez), addig talán jobb, ha az erőforrásaidat okosan próbálod meg kihasználni, és inkább az alkalmazkodásra szavazol. Ha már elég nagy vagy (ismert, erős márka stabil és elég nagy tőkeháttérrel), akkor már akár befolyásolhatod a piacodat is.

 

A kreatív kontroller (köz)beszól: 

 

Nem hiszed? Akkor hozok példát! Mégpedig olyat, ami ráadásul ízlésre alapozott fogyasztás piacán esett meg. 

 

Ha valaki már elég sokat élt, mint például én, az még emlékezhet arra, hogy fagyit és jégkrémet bizony csak jó időben lehetett kapni. Mindegy, hogy dobozos fagyit (az sem létezett ám nálunk sokáig!) vagy pálcikás jégkrémet a boltban, vagy gombócosat a cukrászdákban. Ha ősszel elbújt a nap, a cukrászok egyszerűen nem készítettek fagyit, mert szentül meg volt róla győződve mindenki, hogy a hidegben a kutya meg nem enné a fagyit. 

 

Egészen addig, amíg nem jött a Carte d’Or a maga dobozos fagyi különlegességeivel. Eleve dobozos fagyi – újdonság volt. Különlegesség is volt, mert nem a szokásos vanília-csoki-puncs háromszögben mozogtak csak az ízek. (És mellesleg mérföldekkel jobbak is voltak, mint az addig kapható magyar remekek, mint például a Leo.)

 

Aztán a Carte d’Or lépett még egyet: elkezdett télen is hirdetni. Mivel a fagyijukat imádták az emberek (még akkor is, ha jóval drágább volt, mint az addig ismert fagyik), így elkezdték keresni. Még télen is. Kiderült, hogy az emberek a jól fűtött cukrászdákban, éttermekben, vagy éppen otthon a saját négy faluk között igenis hajlandóak télen is jéghideget enni. És meg is fizetik. 

 

A Carte d’Or átalakította a piacot, és két lépésben elterjesztette először a dobozos fagyikat, aztán meg a téli fagyizást is. Persze ehhez ott volt az erős és népszerű márkája, no meg az országos kampánya. 

 

Szóval a lényeg: át is lehet alakítani egy piacot, nem feltétlenül kell adottságként elfogadni a szezonalitást. Ha még kicsi vagy (értsd: kevés a tőkéd, az ismertséged, vagy mindkettő), akkor hozhatsz még egy stratégiai döntést: össze is foghatsz valakivel. Akár a konkurenciáddal is.

 

Egyéb eszközök a fegyvertárban – szezonalitás és értékesítés

 

A szezonalitás a kereslet hullámzását követi az értékesítésben (annyit tudsz csak eladni, amennyire van kereslet). De mi van, ha megfordítjuk a lovat, és az értékesítés felől támadunk?

 

Van egy terméked, mondjuk, léggömbhámozód. A léggömbhámozó forgalma erősen szezonális, és csak akkor megy, amikor léggömböt is szívesen vesznek az emberek a gyerekeiknek. Vagyis késő tavasszal, nyáron és kora ősszel, amikor még langymelegek járnak. Meg hát a léggömbhámozó nem kis szerkezet, kell hozzá a szabad tér, érthető, ha vacak időben senki nem megy ki léggömböt hámozni, akármilyen jó buli is a léggömbhámozás.

 

Mit lehet tenni, hogy akár télen is vigyék a léggömbhámozót? 

 

Vagy stratégiai szinten nyúlsz bele az értékesítésbe, ahogyan fentebb is írtam – és például megváltoztatod a fogyasztói szokásokat, hogy télen is legyen kedvük az embereknek léggömböt hámozni a szabadban.

 

Vagy alkalmazkodsz. Ezt a léggömbhámozó esetében minimum háromféleképpen teheted meg:

 

  1. másik célcsoportot keresel, aki télen is képes “fogyasztani” a léggömbhámozót – például játszóházakat, rendezvényhelyszíneket, ahol bulis szülinapokat lehet tartani, és van elég hely, hogy az addig szabadtéren használt léggömbhámozót beltérre is alkalmassá tedd
  2. terméket fejlesztesz – és kijössz a beltéri léggömbhámozóval, amit otthoni körülmények között is tudnak használni. Vagy a zsebléggömbhámozóval. Vagy mit tudom én.
  3. másik terméket keresel – ami hasonló szórakoztató faktorral bír, mint a léggömbhámozó, csak éppen télen is lehet használni szabadtéren. Ergo alternatívát kínálsz a léggömbhámozóra. Például molekulahegesztőt, aminek a téli hideg levegő csak jót tesz, mert akkor szép kékes fénnyel lehet a levegő molekuláit hegeszteni. Így amikor holtszezon van léggömbhámozóból, egy másik termék, a molekulahegesztő csúcsszezonjával át tudod hidalni ezt az időszakot.

 

Persze lehet még másban is gondolkodni, én most csak kiragadott példákat adtam egy nem is létező termékre. A célom csak az volt, hogy megmutassam, mennyi mindent tehetsz még akkor is, ha kicsi vagy, és “csak” alkalmazkodni vagy képes – de feladni semmiképpen sem. 🙂

 

Egyéb eszközök a fegyvertárban – szezonalitás és a marketing

 

A dolog általában úgy szokott kinézni, hogy amikor üzleti tervet hegesztünk, akkor az értékesítést tervezzük meg legelőször. Egyszerűen azért, mert az értékesítés mennyisége (naturáliában, azaz valamilyen természetes mértékegységben kifejezhető módon és/vagy értékben) célszámként szolgál. Ez az a cél, aminek alá kell, hogy dolgozzon a marketing.

 

Ezért ha a szezonalitást csak elfogadod, és semmit nem teszel ellene (vagy akár az érdekében), az is információ a markertingnek: addig kell megtolni és lehetőleg elnyújtani az értékesítést, amíg megvan a kereslet.

 

Ha jobban belegondolsz, ennek megnyilvánulásait élvezhetjük már minden október elejétől-közepétől, amikor már beindul a karácsonyi szezon. A marketingesek hamarabb nyitják a kampányt, hogy az értékesítési szezont elnyújtsák. És ugyanezt látod éppen most is, amikor már február végén elkezd ugrálni a Rama-reklámban a nyuszi, mert valamikor áprilisban lesz húsvét is.

 

A szezonvégi kiárusítások szintén erre a kottára írodtak, csak itt nem korábban nyitják a szezont, hanem a végét tolják ki.

 

A markertingnek számos eszköze lehet arra, hogy kihasználja, vagy éppen kitolja a szezonális hullámhegy időszakát:

 

  • kampányok
  • akciók
  • csomagajánlatok képzése
  • termékfejlesztés – ezen belül
    • ráncfelvarrás (elsősorban desing, csomagolás szintjén)
    • egy-egy új funkció hozzáadása
    • kiegészítő szolgáltatások biztosítása
    • downsell kínálat kialakítása
    • upsell ajánlat kialakítása
    • más felhasználási lehetőségek keresése
  • és még lehetne sorolni.

 

A termék még mindig ugyanaz, vagy csak minimális a változtatás rajta – és mégis más a kínálat, tehát van újdonságértéke, amire már marketinget lehet építeni.

 

Szezonalitás – a te piacodon is van? 

 

Érdemes elgondolkodni a kérdésen, mert még egyszer mondom, szakmai tapasztalat, hogy sok vállalkozónak fogalma sincs róla, hogy a forgalma nem azért nem megy, mert ő dolgozik keveset, vagy éppen nem hirdet, hanem azért, mert ez a kereslet természetes hullámzása.

 

Nézd meg, van-e a te piacodon is ilyen visszatérően kiugró, aztán pedig “lapos” időszak! Ha találsz ilyet, akkor gondold végig, hogy mi az oka, hogy a kereslet egyszer az egeket veri, máskor pedig a vájárbéka segge alatt van. Merengj el rajta, hogy a kiugró időszakok alatt tudsz-e annyit keresni, hogy jó pénzügyi tervezéssel és kontrollal túl tudd élni gond nélkül a hullámvölgyeket is! Ha nem, akkor meg azon mélázz egy sort, hogy mit tudsz tenni, hogy a hullámvölgyet kiegyenlítsd (van pár tipp erre fentebb).

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

 

 

 

error
Posted on: 2019-02-27, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás