Szerződés – kell, nem kell, mikor kell, milyen kell?

A szerződés határozottan hasznos dolog - de egyáltalán nem biztos, hogy csak akkor létezik, ha papír is van róla... Te tudod, mikor kötsz szerződést?

A szerződés jó, ha van, de igazából akkor is van, ha nincs. Tudom, ez most hülyén hagnzik, de ettől még igaz. Hiszen ha te nem is gondolsz arra, hogy írásos szerződéssel bástyázd körbe magad, a vállalkozásod és az adott megbízást, megrendelést, a törvényalkotó akkor is vigyáz rád. Legfeljebb nem úgy, ahogyan az neked a legjobb lenne – pedig ezt is megtehetnéd.

 

 

Szerződés – mit is jelent ez?

 

A szerződés az a dokumentum, ami valóban jó, ha van, mert így lehet egyértelműsíteni, hogy a szerződő felek viszonyában mi mit jelent. Vita esetén az ilyen egyértelműsítő mutatványok hasznosak, sok vitát és pénzt lehet így megspórolni – mindkét oldalon. Mégis sokan eltekintenek a szerződéstől, nem kötnek ilyesmit. Csak a számlát állítják ki. Ha meg vita van, akkor mindenki úgy értelmez mindent, ahogyan neki tetszik.

 

Pedig ebben mindkét fél téved. Kezdjük ott, hogy mi is valójában a szerződés?

 

A szerződés két egyenrangú fél megállapodása arról, hogy a két fél kölcsönösen teljesít egymásnak a két fél által kölcsönösen megállapodott feltételek mellett. Click To Tweet

 

Mi ebből a lényeg?

 

  1. megállapodás – ez a leglényegesebb része a történetnek, hogy a szerződés minden esetben megállapodáson alapul. Akkor is, ha le van írva, és akkor is, ha nincs.
  2. egyenrangúság – ez legalább annyira fontos, mint az a szó, hogy megállapodás – bár ez a megállapodás lényegéből következik. Igaz ez például még a munkaszerződésre is, mert addig, amíg megköti veled a munkavállaló a szerződést, addig egyenrangú felek vagytok a törvény előtt. Maga a munkaviszony az, ami a munka során alá-fölérendeltségi viszonyt keletkeztet – a szerződés során azonban egyenrangúak vagytok.
  3. kölcsönösség – ez csak annyit jelent, hogy a szerződés lényege, hogy mindkét fél kielégíti a másik valamilyen (megállapodás szerinti) igényét. (Ez alól látszólag egyedül az ajándékozási szerződés a kivétel, de igazából az sem.) Ha te beszállítóval szerződsz, akkor a beszállító elvégzi neked a melót (a te igényed szerint), te pedig fizetsz érte (a beszállító igénye szerint). Ha munkatársat veszel fel, akkor ő elvégzi a melót abban a feladatkoörben, amit te kijelöltél neki (ő meg elvállalja), cserébe te minden hónap X. napjáig kifizeted neki az ígért Y forintot.

 

Ajándékozási szerződés

Nem szeretnék túlságosan belemenni, mert ez a szerződésfajta jellemzően nem érinti a vállalkozásokat. Csak azt szeretném megmutatni, hogy bármennyire egyoldalúnak is tűnik az ajándékozási szerződés, többnyire még itt is érvényesül a kölcsönösség.

 

Az ajándékozási szerződést ugyanis mindig valamilyen céllal kötik. Van, aki ezen cél megvalósulásához mint feltételhez köti.

 

A lényeg, hogy még ha egyoldalúnak tűnik is az ajándékozás, ezért cserébe a megajándékozottnak a nevére kell vennie az ajándék tárgyát - és aztán ezen okból viselnie kell az ajándék terheit. (Illeték, fenntartás, adók stb.)

 

Képzeld el, hogy kapsz ajándékba egy kedves nagynénitől egy kis garzonlakást. Hurrá! Ezért cserébe a garzont a nevedre veszed - vagyis a te tulajdonod lesz. Így te fizeted meg utána az átírási/ajándékozási illetéket, majd te gondoskodsz a tulajdon karbantartásáról, felújításáról, az utána felszámított kommunális adó megfizetéséről.

 

Szóval az ajándékért cserébe neked is kell majd szolgáltatnod.

 

A szerződés megkötése – avagy aláírás nélkül is létezik szerződés

 

Most jön az a rész, ahol világossá válik, hogy akkor is köthetsz szerződést, amikor (papíron) nem is kötsz szerződést.

 

A Polgári Törvénykönyv ugyanis úgy rendelkezik, hogy a megállapodásnak nem kell feltétlenül írásban megtörténnie. Lehet szóban is szerződni. Sőt elegendő lehet akár csak a ráutaló magatartás is. (Mondjuk,  az utóbbi két esetben nem árt, ha más módon is tudod bizonyítani a szerződés tényét.)

 

A szerződés határozottan hasznos dolog - de egyáltalán nem biztos, hogy csak akkor létezik, ha papír is van róla... Te tudod, mikor kötsz szerződést?
A szerződés határozottan hasznos dolog – de egyáltalán nem biztos, hogy csak akkor létezik, ha papír is van róla… Te tudod, mikor kötsz szerződést?

 

Vagyis a szerződés lehet:

 

  • írásbeli
  • szóbeli
  • ráutaló magatartás alapján megkötött.

 

Az írásbeliség sem garantálja azonban feltétlenül, hogy csak akkor jön létre szerződés, amikor a papír tetején ott virít a “Szerződés” felirat. Az sem biztos, hogy van papír.

 

Képzled csak el, hogy megrendeled tőlem például az online árazási workshopot. Megrendeled – és ezzel létre is jött kettőnk között a szerződés. A Ptk. és az oldal alján a Nem is olyan apróbetűs rész alcím alatt hivatkozott 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet alapján. Ezek együttesen rendelkeznek ugyanis a távollévők között kötött szerződésekről. Én tájékoztatlak a szerződés feltételeiről (az ÁSZF-ben, és/vagy a megrendelés előtt a sales oldalon), te pedig ezt a megrendelés feladásakor (vagyis azzal, hogy a Megrendelés gombra kattintottál) elfogadtad.

 

Ergo a törvény szerint ezután már nem gondolhatod meg magad, hanem létrejött a szerződés kettőnk között (elektronikusan), ami rád a fizetés kötelezettségét rója. Ezért nem jó játék, amikor a megrendelők egyszerűen csak figyelmen kívül hagyják a megrendelésük alapján kiküldött díjbekérőt és/vagy számlát, fizetési felszólítást, mert ők ilyenkor konkrétan törvényt és szerződést szegnek, azaz perelhetőek. Ez még akkor is igaz, ha webáruházból rendelsz, és élsz a 14 napos elállási jogoddal. Először fizetsz, aztán elállsz, és visszaköveteled a kifizetett pénzt.

 

Mikor jön még létre írásos szerződés?

 

Például e-mailben. Faxon. (Használ még valaki faxot???) A bíróságok ma már az e-mailt elfogadják bizonyító erejű dokumentumként.

 

Ha ugyanis az e-mailváltásból egyértelműen kitűnik, hogy a felek megállapodtak (akár több körben is) a feltételekről, és látszik belőle az is, hogy ezt mindkét fél elfogadta (ráutaló magatartás is elég), akkor utólag felesleges reklamálni, hogy még nem is kötöttünk szerződést, ha a partner a mailváltás alapján már nekiugrott a melónak.

 

Szóbeli szerződés

 

A szerződés köttethet szóban is. Régen ez volt az a sokat emlegetett módszer, hogy adott szóra elég, ha kezet ráznak a felek. Kell hozzá egy jó adag bizalom is – de még jobb, ha vannak rá tanúk. Vagy hangfelvétel.

 

Egyszóval valami olyan, ami bizonyítja, hogy ezt tényleg úgy beszéltétek meg, ahogyan te állítod – és nem úgy, ahogyan a veled vitába szálló partnered. Különben csak két egyenrangú fél egymással szemben álló állítása lesz, és bíró legyen a talpán, aki ennek alapján megállapítja, mi is történt valójában.

 

Szerződés ráutaló magatartással

 

Ez a momentum valahogy mindig előjön, akár írásbeli, akár szóbeli szerződés esete áll fenn. Vagyis ez önállóan sosem lesz elég ahhoz, hogy egy szerződés létrejöjjön – ellenben bármilyen formában is jön létre, az egyértelmű, de minimum a ráutaló magatartásnak meg kell lennie.

 

Fontos feltétel, ezért érdemes külön is figyelni rá.

 

Szerződés, amelyet mindig érdemes írásban megkötni

 

Egyértelműen ilyen szerződés a keretszerződés. Keretszerződést általában beszállítóval, vagy ha a másik oldalon állsz, tartós megrendelővel kötsz. Jó dolog, mert kiszámíthatóvá teszi a működést mindkettőtök számára. (Erről és ennek előnyeiről már írtam korábban, amikor a beszállítókkal kötendő stratégiai megállapodásokról volt szó.)

 

Ebben az esetben éppen azért szükséges az írásbeliség, mert hosszú távra szól az egyezség – csakis az előre kikötött feltételek éves felülvizsgálatával (pl. ár, mennyiség stb.). Vagyis nemcsak az írésbeliség indokolt, hanem az is, hogy jó alaposan átgondold a szerződést, mielőtt írásba fektetnéd.

 

A másik ilyen eset, amikor tipikusan jól jön, ha a szerződés írásban is megvan, a munkaszerződés. Itt is csak arról van szó, hogy jó, ha írásba van foglalva, a Munka Törvénykönyve ugyanis nem ír elő kötelezően olyan alaki kötelezettséget, ami az írásbeliséget minden körülmények között előírná (15§).

 

Amiért a munkaszerződést mégis külön kiemelem, az az a tény, hogy még nagyjából ezer dolog lehetséges, ami nem a munkaszerződés része feltétlenül, de kapcsolódik hozzá: munkaköri leírás, felelősségi körök leírása, hatásköri leírás stb. Azt is ki lehet kötni, hogy ezek a munkaszerződés kötelező kellékei, mellékletei. Ekkor azonban ezek a mellékletek is úgy viselkednek, mint az írásbeli munkaszerződés: csakis írásban lehet módosítani rajta úgy, hogy minden érintett megkapja belőle a maga aláírt példányát.

 

A szerződés jó! 

 

Mi ebből a tanulság? 

 

Pont három is van belőle, mint a magyar igazságból:

 

  1. Az, hogy a szerződés akkor is van, ha külön nem kötöd meg.
  2. Jó, ha írásban van meg – ma Magyarországon egyelőre még ez a szerencsésebb verzió, így kevesebb tere marad a jogvitáknak.
  3. A szerződést mindig jól elő kell készíteni, alapos megfontolás után érdemes csak megkötni – vagyis ha a partnered hoz egy sablonszerződést, igenis nézd át, nézesd át a jogászoddal, és tegyél megjegyzéseket, javaslatokat, változtatásokat. Csak az legyen benne, ami azt az adott megbízást, ügyletet érinti, arra vonatkozik, azt szabályozza (plusz természetesen a törvényi kötelezők, amit nem lehet kihagyni). De sablonszerződéssel, ha lehet, ne zárj le megállapodást, mert valaki akkor tuti elégedetlen lesz, még ha csak kismértékben is.

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

error
Posted on: 2019-03-10, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás