Miért éri meg a fenntarthatóság egy vállalkozásnak?

A fenntarthatóság sima liba? Tényleg csak a környezetvédelemből áll? Vagy még meg is éri ez a vállalkozásoknak?

A fenntarthatóság egy jó hívószó manapság a vállalkozásoknak: aki menő akar lenni, és a célcsoportjánál be akar vágódni, az tuti, hogy a stratégiájába is beépíti. Amiért most mégis cikket írok a fenntarthatóság témájában, az az a tény, hogy sokan félreértik, mit is kellene, hogy jelentsen a vállalkozásukban a fenntartható működés. Arról meg nem is beszélve, hogy sehol nem jelenik meg a stratégiában, de még az üzleti tervben sem, hogy miért is éri ezt meg csinálni. Segítek.

 

 

Fenntarthatóság jelentése – ami mindig félremegy

 

A fenntarthatóság fogalmát nagyon sokan a környezetvédelemmel, a környezettudatos működéssel azonosítják. És már itt el is baltázzák, hogy kiaknázhassák a benne rejlő lehetőségeket.

 

Mert bár kétségtelen tény, hogy a fenntarthatóságnak és a környezettudatosságnak sok köze van egymáshoz, a két fogalom mégsem fedi le egymást. Sokkal inkább úgy mondanám, hogy a fenntarthatóság elvének csak egy része a környezetvédelem, a környezettudatos működés.

 

A dolog ugyanis úgy áll, hogy a fenntarthatóság eszméje szerint három nagy területnek kell egyensúlyban lennie a működés során:

 

  • a gazdaságnak
  • a társadalomnak
  • és a környezetnek.

 

Vagyis úgy kell környezettudatosan működtetni fenntarthatóan egy vállalkozást, hogy közben a társadalmi és a gazdasági jóléthez is hozzájárulunk. Így azonban már nem is olyan sima liba az ügy. Ezt a három területet ugyanis nem is olyan egyszerű összekombinálni, hogy minden feltételnek, ajánlásnak eleget tegyünk – nem véletlen, hogy külön szakemberek vannak arra, hogy egy vállalkozást fenntarthatóvá alakítsanak át.

 

A fenntarthatóság sima liba? Tényleg csak a környezetvédelemből áll? Vagy még meg is éri ez a vállalkozásoknak?
A fenntarthatóság sima liba? Tényleg csak a környezetvédelemből áll? Vagy még meg is éri ez a vállalkozásoknak?

 

A fenntarthatóság tartalma – ajánlások magyar cégektől magyar vállalkozásoknak

 

Az a nagy helyzet, hogy a fenntarthatóság tartalmát már meghatározták. Magyar cégek. Mégpedig a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (angol rövidítéssel BCSDH) ernyőszervezet fogja őket össze. A BCSDH ajánlásokat tett a fenntarthatóság mibenlétére vonatkozóan, amelyet az alapító tagokon kívül már sok csatlakozó vállalat is aláírt. És bárki csatlakozhat a továbbiakban is.

 

A BCSDH megalkotta a vállalati fenntarthatóság komplex értelmezését, ezt sűrítette egy ajánlásba. Az ajánlás 7 fontosabb területet azonosított, amelyen mindenképpen tenni kell, ha a vállalkozásunkat fenntarthatóvá akarjuk átalakítani.

 

Fenntarthatóság #1  – Stratégiai megközelítés

 

Az ajánlás szó szerint így fogalmaz:

 

“A fenntarthatóságot komplexen értelmező vállalat vezetése üzleti stratégiáját hosszú távú, értékteremtő gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok integrálásával alakítsa ki, és végrehajtásához biztosítsa a szükséges erőforrásokat.”

 

Mit jelent ez emberi nyelven?

 

Csak annyit, hogy a fenntarthatóság nem divat, hanem egy hosszú távú elköteleződés. Ezért kell, hogy a vállalkozás működésének minden ízében megjelenjen. Így például a jövőjében is – erre pedig a stratégia kiválóan alkalmas.

 

Mint látható, már itt megjelenik a gazdaság-társadalom-környezet szentháromsága, ezt kell majd úgy szinkronizálni a vállalkozás valamennyi működési területével, hogy az eredmény így is értékteremtő legyen. Hogy mi számít értékteremtőnek? Az, ami mindhárom kiemelt területen értékes lesz: értékes gazdasági szempontból, értékes a társadalom számára, és érték a környezet szempontjából is. Szép kihívás.

 

Egy azonban biztos: ha alapfeltétel, hogy a fenntartható működés gazdaságilag is értékteremtő legyen, akkor ez csak egyet jelenthet: hosszú távú hasznot, eredményességet.

 

Fenntarthatóság #2 – Felelős vállalatirányítás

 

Az ajánlás szövege szerint:

 

“A vállalat legfelső döntéshozói közül kijelölt vezető legyen felelős a fenntarthatósági teljesítményért. A vállalat vezetői minden szinten egyénileg is legyenek felelősek a szervezet fenntartható működéséért. A vezetői ösztönzőrendszer tartalmazzon környezeti és társadalmi típusú célkitűzéseket is.”

 

Fordítsuk ezt magyarra!

 

A szövegnek az a legfőbb mondanivalója, hogy a vezetés legyen elkötelezett a fenntarthatóság iránt a napi működés során is. (Vagyis akkor a stratégia és az operatív működés szintje is le van fedve, mindenhol érvényesülhetnek a fenntarthatóság elvei.)

 

Ennek eszközei:

 

  • legyen egy olyan vezető a felsővezetésben is, aki elszámoltatható a fenntarthatósági elvek érvényre juttatásáért – ergo az ő feladata, hogy ez a vállalkozás működésének minden szintjén érvényesüljön
  • nemcsak ő, hanem minden döntési és felelősségi szinten van egy-egy ilyen vezető – vagyis az alsóbb szinteken és a különböző működési területeken is van erre a célra dedikált vezető. Például a marketingosztályon a kreatív csoportban éppúgy felelős a csoportvezető a csoport fenntartható működéséért, mint a gyártásban a műszakvezető.
  • a vezetőknek kitalált prémiumrendszerben olyan kritériumoknak is kell lenniük, amelyek nemcsak a vállalkozás (pénzügyi) eredményéhez kötik a jutalmazást. Hanem például ahhoz, hogy a vállalkozásnak hány társadalmilag is hasznos projektje volt, ami szorosan a működéséből fakad. (Tehát az, hogy egy nyomda gyártósori munkatársai elmennek kifesteni a helyi kórház gyerekosztályának kórtermeit, az nem a fenntarthatóság társadalmilag hasznos kategóriája. Az azonban az, hogy ha olyan képzési innovációt hajtanak végre, ami lehetővé teszi, hogy a környékbeli társadalmilag hátrányos helyzetűek is munkát találjanak náluk, már az.)

 

Fenntarthatóság #3 – Etikus működés

 

Erről ezt fogalmazták meg a BCSDH-t alapító vállalatok:

 

A vállalat működjön jogszerűen és tisztességesen (mint például korrupciómentesség, tisztességes foglalkoztatás). Az elvárt viselkedést rögzítse írásban, biztosítsa az azok betartásához szükséges erőforrásokat, és terjessze ki minden érintettjére.

 

Mit jelent ez?

 

Azt, hogy a vállalkozásnak túl azon, hogy minden törvényt betart működése során, legyen egy amolyan etikai kódexe is, amit minden munkatársa betart – és betartat a kollégáival. Ez a fajta etikai kódex a vállalati kultúra része és alapja kell, hogy legyen.

 

Miért éri ez meg?

 

A törvényes működés lehetővé teszi, hogy megúszd a bírságokat, kötbéreket, késedelmi kamatokat – amik gyakorlatilag felesleges költségterhelést jelentenek.

 

Adott esetben bírósági pereket és azok költségeit lehet vele megspórolni.

 

Az etikus működés pedig kifejezetten jót tesz a márkaépítésnek – így annak van üzleti haszna is.

 

Fenntarthatóság #4 – Alapértékek tisztelete

 

Az eredeti megállapodásban ennél a pontnál ez szerepel:

 

A vállalat az emberi élet és biztonság védelmét, az egyenlő bánásmódot és az egészséges környezethez való jogot tekintse alapértéknek, üzleti döntései során e jogokat tartsa tiszteletben.

 

Ennek a pontnak a magyarázata rövid lesz:

 

nemcsak jogszerűen és etikusan jó működni, hanem a vállalati kultúra részévé érdemes tenni olyan alapértékeket, amelyek vitán felül állnak. A vállalat működése során nem veszélyeztetheti az emberi életet, nem sértheti az egyenlőséget (semmilyen formában), nem teheti tönkre a környezetet (sőt!). Gyakorlatilag a jelen és jövő nemzedékek alapjogait kell tiszteletben tartani.

 

Fenntarthatóság #5 – Környezeti felelősségvállalás

 

Erről ez áll az egyezményben:

 

A vállalat döntéseiben meghatározó elemként jelenjen meg az életciklus-szemlélet, valamint a gazdasági haszon és a környezeti hatás együttes mérlegelése. Legyen elkötelezett a környezetért, s az ebben megjelenő felelősségét terjessze ki a teljes ellátási láncra (beszállítók, partnerek, vevők).

 

Mit jelent ez?

 

Megint csak azt, hogy ha fenntartható módon akarod működtetni a cégedet, hogy hosszú távon kell gondolkodnod és tervezned. És a kulcs a tervezés.

 

Hiszen ez lesz az a tevékenység, amelynek során

 

  • össze tudod hangolni a környezeti és a gazdasági szempontokat
  • és a működés minden lépcsőjét érintse. (Egyszer majd írok az ellátási láncról is – hagyom magamból kitörni a logisztikust, aki egy előző életemben voltam. 🙂 )

 

Miért jó ez pénzügyileg?

 

Mert a fenntartható működés tényleg pénzt hoz (hosszú távon mindenképpen) – a látható eredményekhez azonban az is kell, hogy ezek az alapelvek, működési modellek valóban mindenhol megjelenjenek. Elég, ha csak a működés egyik szintjén nem érvényesülnek ezek az elvek, már könnyen borulhat a rendszer.

 

Ilyenkor jön az a mondat, hogy “Kipróbáltam, nem működött.”. Pedig csak nem megfelelően működetették a rendszert, illetve nem volt teljeskörűen kiépítve a rendszer. Ez a helyzet okozza sokszor azt a szitut, hogy a vállalkozó érzi, hogy valahol pénznyelő van a vállalkozásában, de nem látja, hogy hol.

 

Fenntarthatóság #6 – Partnerség az érintett és érdekelt felekkel

 

A szerződés szövege szerint:

 

A vállalat működjön együtt az érintett és érdekelt feleivel, nyitott, kétoldalú kommunikációt folytatva. A működése által érintettekkel törekedjen a kölcsönös megelégedettségre, hosszú távú együttműködésre és partnerségre. Méretéből, pozíciójából adódó lehetőségeivel élve mutasson példát. Üzleti partnerei kiválasztásánál a fenntarthatósági szempontokat vegye figyelembe, és részesítse előnyben. Szakmai szervezeteken és széles körű együttműködéseken keresztül törekedjen érvényesíteni a fenntarthatósággal kapcsolatos elveket a szabályozási folyamatokban is.

 

Ez az a pont, ami talán a legfontosabb a fenntartható működés fenntarthatósága kapcsán. A vállalkozás ugyanis akkor is társas tevékenység, ha egyedül vagy a cégedben (formailag és jogilag). Mert beszállítóid vannak. Márpedig a te fenntartható működésed a beszállítóidra, alvállallkozóidra, együttműködő partnereidre is kötelezettségeket ró. Ha ők ezt vállalják, nagyszerű, a vállalkozásod ffenntartható módon tud majd működni. Ha nem, akkor ez egy szűrőként működik majd a beszállítóid kiválasztásánál – ez esetenként többletmelóval is jár a keresésnél. (Ellenben többlet bevétellel a működs során.)

 

És akkor a társtulajdonosokról még nem is beszéltünk. Te hiába szeretnél fenntartható céget, ha a tulajdonostársaid nem látnak tovább a profitszerzés hagyományosabb és elsősorban rövidebb távú változatainál. Mindegy, hogy ő csendes társ, kockázati befektető, részvényes vagy üzletrésztulajdonos. A fenntarthatósági elképzeléseidet csak akkor tudod végigvinni, ha nekikis van türelmük kivárni, amíg ez termőre fordul.

 

Különben az egész egy állóháború lesz – és mint tudjuk, a háborúk költséges dolgok.

 

Fenntarthatóság #7 – Átlátható működés

 

A megegyzésben ez szerepel erről:

 

A vállalat tevékenységéről, gazdasági, környezeti és társadalmi hatásairól gyűjtsön folyamatosan megbízható adatokat, információkat, azokat tegye elérhetővé, és azokról rendszeresen, hiteles formában tájékoztassa érintett partnereit.

 

Az átláthatóság szintén azt a célt szolgálja, hogy semmi ne legyen a működésedben, amibe bele lehetne kötni. Ez nemcsak az etikus működést előíró pontra hajaz. Tovább mutat annál.

 

Az átlátható működéseddel ugyanis nemcsak a konkurensek, másolók áskálódásai során fogod ki a szelet a vitorlájukból – hanem bizalmat építesz a piac valamennyi szereplője irányába. Legyen az a tulajdonosi kör, a célcsoportod, az együttműködő partnerek, a beszállítók, alvállalkozók köre, a lehetséges befektetők csoportja, a felügyeleti szervek, hatóságok… – ha átláthatóan működsz, azzal az ő dolgukat könnyíted meg az információszerzésben, a döntésben, a munkájukban.

 

Sokan szokták kérdezni, hogy miért jó az, ha közszemlére teszem a működésem – nem szolgáltatok így sokkal több információt a konkurenciámnak a szükségesnél? Igen is, meg nem is.

 

Igen, lesznek olyan információk, amelyekből – hogy is mondjam – tanulhatnak majd a konkurenseid is. Utólag. 🙂 Hiszen mire te közzé teszed az eredményeidet, az már a múlt. Arról nem is beszélve, hogy te az eredményeidet teszed közzé – azt nem, hogy hogyan érted el.

 

Fenntarthatóság – kicsiknek

 

Most jöhet a kérdés, hogy miért jó a kis cégeknek a fenntarthatóság, amikor egyébként is éppen elég gond az, hogy kicsik (kicsi a piaci részesedés a nagyok árnyékában, tőkehiány stb.). Nos, a válasz ismét csak a hosszú távú gondolkodásban rejlik.

 

Ha a vállalkozásodat nemcsak

 

  • megélhetésre alapítottad, hanem van valamilyen egyéb célod is vele
  • egyszer szeretnéd, ha nem csak kis cég lenne, hanem nagyobbacska is,

 

akkor nem árt, ha erre fel is készíted a vállalkozásodat. Például úgy, hogy hosszú távon is fenntarthatóan működteted.

 

Védd a természetet, járulj hozzá a gazdasági jóléthez és a társadalmi fejlődéshez, egyenlőséghez!

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂

error
Posted on: 2019-04-22, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás