Tőke külső forrásból – Tőkebevonás kisvállalkozásoknak 2. rész

Tőke külső forrásból - kisvállalkozásoknak? Nehéz ügy, de nem mindig lehetetlen.

Tőke külső forrásból – egy kisvállalkozás induláskor erről csak álmodhat. Ennek is megvan a maga oka: semmilyen olyan információ nem áll rendelkezésre a leendő befektető rendelkezésére, amelynek alapján el tudná dönteni, hogy megtérül-e a befektetése, és ha mégis, akkor milyen mértékben. Idővel azonban ez változhat – és ez elsősorban rajtad múlik.

 

 

Tőke külső forrásból – miért mission impossible ez a legtöbb kisvállalkozásnak?

 

Mert a kisvállalkozások többsége még csak tervezni sem tervez. (Erről is írtam már részben a múlt heti első cikkben.) Sem stratégiát, sem üzleti tervet nem készít – így még csak elképzelése sem lehet a leendő befektetőnek, hogy mégis merre akar fejlődni a cég. (És persze hogy ezt az elképzelését mire alapozza.)

 

Piackutatást elvétve végeznek, legtöbbször az is sajnos csak az ismerősök megkérdezésén alapul. Vagy egy szűretlen, boldog-boldogtalan, de egyáltalán nem biztos, hogy a célcsoport által megválaszolt online kérdőívre terjed ki.

 

És persze itt vannak még a termékfejlesztés és az árazás bizonytalanságai is. Sok kisvállalkozás – különösen induláskor – esik abba a hibába, hogy van ugyan terméke – de csak egy(féle). Te feltennéd a vagyonodat egy lapra a pókeren? Na, a befektető sem fogja.

 

Az árazási gondok és gondolkodásbeli gátak miatt pedig sokszor nem is azért áll fenn a tőkehiány, mert más pénze kellene a nagy ugráshoz – hanem azért, mert nem kérik meg a munkájuk, termékük valódi árát. (Ebbe így megint nem fog pénzt ölni a befektető, hogy a hiányzó lyukakat tömködje a költségvetésen.)

 

Aztán ott van még a másik nagy kérdés, hogy valójában milyen probléma megoldására van az a termék kifejlesztve. (Csak mert a termékkel kapcsolatban még akkor is ez lesz a befektető első kérdése, ha startup-ot akarsz indítani, de akkor is, ha a banktól kérnél kölcsön.) Mert az nem létező fogyasztói probléma, hogy nekem tetszett a termék, és akkor biztosan másnak is fog. Meg az sem, hogy nekem milyen jó volt, mert attól másnak még nem biztos, hogy az lesz. A piackutatás azért (is) kell, hogy tudjuk, milyen igény lefedésére akarunk terméket fejleszteni, illetve ha már van termék, megfelel-e ennek az igénynek, vagy még csiszolni kell rajta, hogy piacképes legyen.

 

Tőke külső forrásból - kisvállalkozásoknak? Nehéz ügy, de nem mindig lehetetlen.
Tőke külső forrásból – kisvállalkozásoknak? Nehéz ügy, de nem mindig lehetetlen. (A képen egyébként Barbara Corcoran látható, az USA és a Sharktank, az ottani Cápák között egyik legismertebb befektetője.)

 

Ami meg problematikus szokott lenni a kisvállalkozások esetében, hogy induláskor zömük tényleg kicsi. Annyira, hogy a vállalkozó egyedül van benne. Márpedig egy befektetőnek számít az is, hogy milyen csapat áll egy vállalkozás mögött. Nemcsak azért, hogy ők mit tudnak, hanem azért is, hogy mennyire tudnak együtt hatékonyan és gördülékenyen dolgozni. Vannak-e folyamataik, amik garantálják ezt a jó együttműködést – és annak minőségét.

 

Akármerről nézem is, a befektető egy kész céget akar látni, amelyik már áll a lábán. Click To Tweet

 

Ezért hullik ki a legtöbb kisvállalkozás akármilyen esetben, amikor a tőke külső forrásból kellene, hogy érkezzen, mert sok kis cégnél nemcsak induláskor állnak fenn ezek a problémák. Hanem még évekkel később is. Amikor esetleg már egy-két-több alkalmazott megélhetéséért is felelnek az alapítók.

 

 

Amíg ez így nem állt össze, már induláskor is nincs így összerakva, addig esély sincs rá, hogy bármilyen tőke külső forrásból egy kisvállalkozás rendelkezésére álljon.

 

Külső tőkebevonás – na jó, de mire?

 

Nagyon nem mindegy, hogy mire akarod bevonni a tőkét. Mit szeretnél belőle fedezni?

 

Két alapeset fordul elő a leggyakrabban:

 

  1. működéshez
  2. növekedéshez.

 

Ezt azért fontos tudni, mert

 

  • ez már alapból behatárolja, hogy melyikre ki adhat neked pénzt
  • milyen feltételekkel kaphatod meg a pénzt.

 

A működés az a cél, amire befektető még az életben nem adott pénzt vállalkozónak. A befektető – mint a neve is mutatja – azért ad pénzt, hogy befektesse, azaz többet hozzon neki vissza, mint amennyit odaadott. Ehhez pedig az kell, hogy a céged fejlődjön, nőjön – és ne csak a napi működés legyen fedezve.

 

Sőt. Egy befektetőnek már az gyanús, hogy a napi működéshez kívülről kell tőkét szerezni. Miért nem vagy képes azt te magad kitermelni és a működésbe visszaforgatni? Miért nem önfenntartó a vállalkozásod?

 

A kreatív kontroller (köz)beszól:

 

Persze a dolog a gyakorlatban nem ennyire egyszerű. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a napi működéshez van szükség némi áthidaló pénzmagra, de ettől még hatékony és nyereséges a cég – csak valami olyasmi jött közbe például, ami váratlan volt, nem előrelátható, cserébe legalább lemerített minden tartalékot, és átmeneti likviditási zavart okozott. Az viszont továbbra is tény, hogy a befektető mindig a növekedésben, fejlődésben érdekelt, a működés finanszírozása a legritkább esetben érdekli. Talán csak akkor, ha a cégedbe beszállással piacot is tud magának szerezni.) 

 

Ha növekedés miatt van szüksége a cégednek pénzre, akkor már jobbak az esélyeid – persze csak akkor, ha bizonyítani is tudod, hogy jó esélyed van a növekedésre. Ehhez kell a tendencia, hogy a csapat képes a vállalkozást növekedési pályára állítani és ott is tartani, és mindaz, amit a fenti infografikán is látsz. Ezek egy befektető számára mind garanciális feltételek arra nézve, hogy itt tényleg növekedés lesz, vagyis a befektetett pénze biztos helyen van nálad.

 

Tőke külső forrásból – például bankból

 

A fent említettek miatt nem véletlen a bankoknak az a szokása sem, hogy jellemzően azokkal a vállalkozásokkal állnak csak szóba, amelyek legalább két lezárt üzleti évet fel tud mutatni. Mégpedig eredményesen lezárt üzleti évet. Olyan üzleti éveket, amelyek

 

  • mérhető, tehát szabad szemmel is jól látható nyereséget generáltak
  • a nyereségtermelésben fejlődő, növekvő tendenciát mutatnak.

 

Ez önmagában azonban még messze nem jelenti azt, hogy egy bank két viszonylag jónak mondható év után utánunk hajítaná a pénzét. Ezen felül ugyanúgy számon fogja kérni tőlünk a fentebbi infografikán ábrázolt lista minden egyes pontját (sőt esetenként még ennél többet is), mint bárki mástól.

 

Vagyis a bank akkor is befektetőként fog viselkedni, ha papíron nem kap tulajdonrészt a cégedből. Click To Tweet

 

Ennek köszönhető, hogy a legtöbb bank hiteligénylés esetén még azt is pontosan meghatározza, hogy az üzleti tervben milyen mutatószámokat kell szerepeltetni, milyen felépítésben kell elkészíteni az üzleti tervet, illetve külön figyelmet szentel a megtérülési számításoknak. (Ezt abból a célból, hogy lesz-e miből kitermelned a hiteltörlesztést.)

 

Ha mindez klappol, akkor máris boldog adósa lehetsz egy banknak.

 

Tőke külső forrásból – például befektetőtől

 

Minden igaz itt is, amit a bankokról elmondtam. Ugyanúgy kérik az infografikán felsorolt dokumentumokat, ugyanúgy érdeklik őket a megtérülési számítások. Ami őket még ezen kívül rettenetesen érdekli, az a stratégia. (Legalábbis jobban és tüzetesebben át fogják olvasni, mint a bankárok.)

 

Hogy miért?

 

Mert a lényeges különbség a bank hitelezői szerepe és a befektető invesztíciós szerepe között a

 

tulajdonlás. 

 

A befektető ugyanis mindig tulajdonos is lesz a vállalkozásodban. Még akkor is, ha ő úgynevezett csendes társ (jellemzően ők a Bt-k kültagjai). A tőke külső forrásból már nem is lesz többé külső forrásból érkező: belsővé válik. Naná, hogy a megtérülésen kívül a stratégia, azaz a hosszú távú jövedelmező működés és növekedés fogja érdekelni mindabból, amit indokként tudsz felhozni arra, hogy pont a te cégedbe tolja bele a pénzét!

 

Tőke külső forrásból – például pályázatból

 

Tipikus külső forrás a pályázati pénze igénylése. Tulajdonrész-átadással nem jár, ettől függetlenül nem ajánlott, hogy ajándékpénzként tekints rá. A legtöbb pályázatnak ugyanis komoly feltételrendszere van, amit vállalni kell – és a pályázati feltételekben meghatározott időn belül X rendszerességgel számon is fogják kérni, ellenőrizni is fogják.

 

Ezen kívül fontos tudni, hogy a pályázatok döntő többsége utófinanszírozású, akárcsak a bankhitelek. Vagyis először az önrészedet kell a projektbe és a vállalkozásodba fektetni, és ha ez számlával igazoltan elfogyott, csak akkor kezdik kipengetni a számlák bemutatásának ütemében a pályázati forrást. Tehát a pályázat nem pottyan csak az öledbe – a sajátodat is bele kell tenned.

 

Ezen kívül jó tudni, hogy kevés a vissza nem térítendő pályázati támogatás. Ez az, amit felveszel, és ha teljesítetted a pályázatban vállalt paramétereket (pl. nyereségszint, növekedés, piaci részesedés növelése stb.), akkor soha az életben nem szól hozzád ebben az ügyben senki. Egyszerűen nem kérik vissza a pénzt.

 

A pályázatok egy jó része azonban visszatérítendő támogatás. Vagyis X idő után vissza kell tudni fizetni. (Annyi előnyöd van, hogy kamatot nem kell fizetni utána.) Különösen kedvelt a pályázatok kiírói részéről vegyes térítéssel meghirdetni a támogatásokat. Vagyis kérnek pl. 20% önerőt, ehhez kapsz 50% visszatérítendő, és 30% vissza nem térítendő támogatást.

 

Vagyis a pályázatok egy tekintélyes része esetében a pályázati pénz hasonlóképpen működik, mint a bankhitel - leszámítva a kamatokat. Click To Tweet

 

Nem véletlen, hogy egy pályázat estében is kérnek számokat, stratégiát és üzleti tervet.

 

Tőke külső forrásból – például amivel kockára teszed a jó hírneved

 

Én legalábbis nem szoktam javasolni, hogy arra bazírozzon valaki, hogy a beszállítói finanszírozzák. Ez az, amit úgy hívunk, hogy szállítói tartozás. Azaz a beszállítóidat – akár szándékosan is – nem fizeted ki egy jó darabig.

 

Törvény szerint nincs is ezzel gond – ha így vagy megállapodva a beszállítóiddal. Ez azonban kisvállalkozások esetében olyan ritka, mint az, hogy egy nyúl önként megy vendégségbe a rókához. A nagyobb cégeknél, illetve bizonyos piacokon, mint például a könyvkereskedelem, vagy a hipermarketek és diszkontláncok ellátói piaca viszont gyakran fordul elő, hogy eleve 120, akár 180 napos(! – igen, jól látod, akár féléves) fizetési határidővel szerződjenek a felek.

 

A kreatív kontroller (köz)beszól: 

 

Szigorúan magánvélemény következik, igaz, van szakmai alapja. Én az ilyen finanszírozást, tehát amikor a beszállító több hónapot, esetleg félévet is vár a pénzére, simán büntetném. Manapság a törvényalkotás kapcsán gyakran merül fel az a kifejezés, hogy nem életszerű. Na, hát szerintem meg az nem életszerű, hogy ez a több hónapos várakozás egy beszállítónak érdeke. Élek a gyanúperrel, hogy az ilyen szerződések megkötése során mindig érvényesül valamiféle gazdasági erőfölény – ezt pedig elvileg tiltja a versenyjogunk. Igazán megpiszkálhatná ezt egyszer a GVH, nagyon kíváncsi lennék rá, hogy egy őszinte vizsgálat mit tárna fel erről a gyakorlatról. 

 

Szóval mindenképpen van egy rossz felhangja annak, ha a beszállítóiddal finanszíroztatod a beszerzéseidet – gyakorlatilag ők hiteleznek neked. Vagy azért, mert felmerül a gazdasági erőfölény gyakorlásának gyanúja (lásd fentebb), vagy azért, mert nem tudsz, esetleg nem akarsz fizetni. (Csak jelzem, hogy a könyvpiacot ez az erősen halasztott fizetési rendszer – a bizományosi rendszerrel súlyosbítva – lényegében tönkre tette. Elég, ha egy jelentős piaci szereplő megrendül, mint ahogyan az Alexandra, az végiggyűrűzik az egész piacon. Én várom, mikor dől be a következő mamut. Szerintem csak idő kérdése.)

 

Hosszú távon szerintem elég kockázatos tartósan arra bazírozni, hogy a beszállítók finanszírozzanak.

 

Tőke külső forrásból – tudod, hogy mivel jár ez? 

 

Ha nem, akkor légy türelemmel, egy hét múlva innen folytatjuk!

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

error
Posted on: 2019-05-08, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás