Tőkebevonás kezdőknek – mivel jár egy kisvállalkozásnak a tőkebevonás?

tőkebevonás kezdőknek

A tőkebevonás kezdőknek is érdekes kérdés – bár a legtöbb megszokott forrás éppen a kezdők számára elérhetetlen a legtöbbször. Ha netán mégis kívülről jut tőkéhez, akkor is számolni kell bizonyos hatásokkal – tehát a külső forrásbevonás még messze nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni, mert belepottyantunk a mézes bödönbe.

 

 

Tőkebevonás kezdőknek – miért is olyan nehéz ügy ez?

 

Erről írtam egy hete cikket, ott elég részletesen felsoroltam az okokat. Most legyen elég annyi az emlékek felfrissítésére, hogy paradox módon az induló vállalkozások pont akkor nem remélhetnek pénzt ezekből a forrásokból, amikor a leginkább szükségük lenne rá. Az indulás tipikusan tőkehiányos állapot (ennek oka egyébként részben a rossz vagy teljesen hiányzó tervezés). Nem véletlen, hogy nagyon népszerű a mondás:

 

hitelt csak az kap, akinek egyébként nem is lenne rá szüksége. Click To Tweet

 

(Ez egyébként így, ebben a formában nem teljesen igaz, de legalább jól hangzik.)

 

Hogy a kezdők nem kapnak csak úgy pénzt, annak oka nagyon egyszerű: sem a bankok, sem a befektetők (leendő tulajdonostársak) sem nem jótékonysági intézmények, sem nem gazdaságpolitikai célok megvalósítói. Hanem profitorientált üzleti alakulatok. Ergo kell nekik a biztosíték, hogy jó helyen van a pénzük. Azt meg viszonylag jól megjósolhatóan, de legalább is megalapozottan a korábbi működés trendjei, illetve a stratégia mondják meg. Ezek közül pedig a legtöbb kezdő kisvállalkozás mindkettőnek híján van. (Pedig csak az egyiknek kéne.)

 

A baki azonban ott kezdődik, ha egy vállalkozás (akár kezdő, akár nem) mégiscsak tőkét tud valahonnan bevonni. Igen, a bukta abban a pillanatban kezdődik sok cég számára, amikor pénz áll a házhoz. Nem számolnak ugyanis azokkal a hatásokkal, amelyek jóval hosszabb távon is jelentkeznek, mint azt a legtöbben hinnék. Vagyis ne csak addig terjedjen a látóhatár, hogy megérkezett a bankszámlára a pénz…

 

Tőkebevonás kezdőknek – új tulajdonostárs érkezik

 

A tőkebevonás kezdőknek a leggyakrabban azt jelenti, hogy befektetőt keres. Ez akármilyen formában érkező befektető lesz is, egy biztos:

 

tulajdonrészt fog kapni a cégünkben. És ezzel tudnunk kell együtt élni. Click To Tweet

 

A külső forrás bevonásának ezen módja azt jelenti ugyanis, hogy a külső tőkét internalizáljuk (belsővé tesszük) – vele együtt pedig a tőke gazdáját is „integráljuk” a vállalkozásunkba. A pénz mindig jól jön, hiszen így előre tudjuk hozni a kiadásainkat (jellemzően a beruházásainkat – ha nem azokat, akkor ott valami komoly gond van a cégvezetéssel). Ez egyfajta gyorsító sávként működik ilyenkor – száguldani meg ki ne szeretne. Főleg a pénzsztrádán.

 

A coach (köz)beszól: 

 

Az az érdekes, hogy empírikus tapasztalataim alapján kijelenthető, hogy mindnyájan a sebesség megszállottai vagyunk. A pénzsztrádán biztosan. Én még nem láttam sem magánszemélyt, sem vállalkozót, aki a tervezésében ne akarta volna hama-hama elérni a céljait. Pedig ez is csak olyan, mint az autóvezetés: ismerni kell a KRESZT – jelen esetben a vállalkozás szabályait – és csak ezek között a keretek között gyorsíthatunk. 

 

Ezért cserébe azonban lesz egy (több) új társunk, aki(k) meg fogja(k) mondani, hogy merre hány méter. Bele fognak szólni a hosszú és rövid távú elképzelésekbe, munkafolyamatokba, tulajdonképpen bármibe.

 

És meg is teheti. Hiszen ugyanúgy tulajdonos, mint mi vagyunk.

 

Ugyanazon az alapon szól majd bele a vállalkozásunk életébe, ahogyan mi is: vissza akarja kapni a befektetett pénzét – hozamostul. Vagyis azt is ki kell tudnunk majd termelni.

 

Az sem mindegy persze, hogy milyen formában vonjuk be az új társat: már a beszállásakor megállapodunk vele az exitstratégiájában (tehát lehet tudni, hogy mikor, milyen körülmények között száll ki, és ez csak egy ideiglenes, bár évekig tartó társbérlet), vagy örök életre szól?

 

tőkebevonás kezdőknek
A tőkebevonás kezdőknek azért is nehéz, mert ilyenkor kell szembesülniük a vállalkozóknak azzal, hogy a pénzért részben oda kell adniuk a cégüket, vagy legalábbis annak jövőjét.

 

Tőkebevonás kezdőknek – amikor a bank lesz az üzlettársad

 

Sok hasonlóságot mutat a bankhitel igénybe vételének vállalkozásra gyakorolt hatása a kívülről érkező tulajdonosi tőke működéséhez. A különbség mégis nagy:

 

a bank nem fog beleszólni, mit hogyan csinálj. Csak számon kér. De azt keményen. Click To Tweet

 

Ez a tőke is ugyanúgy felgyorsítja a fejlesztési folyamatokat, mint a tulajdonosi/befektetői tőke, és ugyanúgy többletterhet ró a vállalkozásra. Csak amíg a befektetőnek a hozamot kell odaadni, addig a bank a tőke- és kamattörlesztésre tart majd igényt.

 

Nem mellesleg keményen számon fogja kérni, hogy a hitelkérelmet alátámasztó üzleti terved tényleg megvalósul-e. Teszi mindezt azért, mert számára ez a garancia, hogy vissza is fogod fizetni a tartozásod. Az utolsó fillérig. Kamatostul.

 

És van még egy nagy különbség a befektetői tőkéhez képest:

 

a banki hitel esetében előre elköltjük a jövőbeni megtakarításainkat (a törlesztésre ugyebár). Click To Tweet

 

A befektető – megállapodás alapján – hajlandó lehet kivárni azt is, amíg a tőkéje megtérül, és hozamot ad. Tehát csak X év után várja el, hogy ő is kapjon osztalékot. A bank nem ilyen jószívű. Még ha csak részben folyósította is a hitelt, már az első kihelyezett forint után várja a törlesztést a következő hónapban. Vagyis erre a pénzügyi tervezésnél, illetve a beruházás megtérülési számításainál tekintettel kell lenni: magyarul ki kell tudni gazdálkodni.

 

És persze itt jön a korábban már említett nehézség, hogy a bankok többsége a lehető legritkábban ad hitelt kezdő vállalkozásoknak. A ritka kivételek közé tartoznak azok az MFB-n (Magyar Fejlesztési Bankon) keresztül igénybe vehető, a köznyelvben nullás hitelként ismert konstrukciók, amelyek valójában uniós forrásokat helyeznek ki hitel formájában.

 

Éppen ezért ezek a hitelek érdekes öszvérek, valahol a piaci bankhitel és a pályázatok között állnak. Csak addig állnak rendelkezésre, amíg az uniós keret kitart, vagyis időben korlátozottan elérhető. Kizárólag az MFB Pontokon igényelhető. Tavaly októbertől lehetett kérelmezni, de azóta le is állt a dolog, mert elfogyott a pénz. 2020-ig még várható, hogy újabb keretet nyitnak, tehát érdemes figyelni. De csak akkor, ha a következő témakörökben kívánsz fejleszteni:

 

  • a kutatást, a technológiai fejlesztést és az innovációdat akarod megerősíteni
  • ha mikro-, kis- és középvállalkozás vagy, akkor a versenyképességed szeretnéd a fejlesztéssel fokozni
  • foglalkoztatási célú és munkavállalói mobilitást ösztönző fejlesztést szeretnél megvalósítani a vállalkozásodban
  • az infokommunikációs technológiához való hozzáférést akarod támogatni és e-technológiák használatát, minőségét fokozáni
  • az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést célzod meg, legyél bármilyen ágazatban is.

 

Ez tulajdonképpen egy olyan hitel, amelyről a következő pontban olvashatsz bővebben.

 

Tőkebevonás kezdőknek – pályázz vagy ne pályázz?

 

Kezdő vállalkozásoknak már jobban akadnak pályázati lehetőségek, tehát a tőkebevonás kezdőknek gyakran egyet jelent azzal, hogy pályázni kell. Csakhogy a pályázat sem olyan pénz, ami csak úgy az ölünkbe hullik. Attól, hogy az Unió vagy éppen a magyar állam, netán valamilyen cég, alapítvány, akárki adja, még nagyon is megnézik,

 

  • kinek adják oda
  • mire adják oda
  • megvalósítható-e a cél, a vállalás, amit a pályázat elnyerése érdekében a vállalkozás tesz.

 

Merthogy itt vállalásokat kell tenni. Legtöbbször nemcsak gazdaságit, mint ahogyan a hitelek vagy a befektetések esetén. Hanem társadalmit és/vagy környezetvédelmit is. Az Unió már csak ilyen: próbálja közelíteni a cégeket a fenntartható működéshez (bár őszintén szólva ez a módszer kevéssé tűnik ebből a szempontból célravezetőnek).

 

A pályázatokról pénzügyi szempontból azt kell tudni, hogy:

 

  • nem ölbe hulló pénzek
    • egyrészt, mert évekre szóló vállalásokat kell tenni (gazdaságit, és egyebet is),
    • másrészt, mert egyáltalán nem ingyenesek. Egyik oldalról ott a sok befektetett meló az adminisztrációba, amíg és miután megkapod a pályázati pénzt, másik oldalról pedig korántsem biztos, hogy nem kell visszafizetni.
  • vissza nem térítendő támogatások – van, de ritka, erre nem feltétlenül érdemes berendezkedni. Erről egyébként igyekszik leszokni az Unió is, nem véletlen, hogy egyre ritkább az előfordulása. Egészen egyszerűen azért, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy amíg léteznek a vissza nem térítendő támogatások, addig nem valós célokhoz keresnek pályázatokat a vállalkozások (de állami szervek, önkormányzatok és civilszervezetek sem), hanem inkább a pályázati célhoz próbálnak egy projektet illeszteni, hátha akkor elnyerik a pénzt. (Ennek ékes példája volt nemrég az a buszmegálló, amely kilátó is volt egyben. Kilátóra volt kiírva pályázat. Buszmegállóépítésre meg nem.)

 

A tőkebevonás kezdőknek sosem egyszerű, de mint a képen látható, az önkormányzatoknak sem az.
A tőkebevonás kezdőknek sosem egyszerű, de mint a képen látható, az önkormányzatoknak sem az. Itt látható az elhíresült nyugotszenterzsébeti buszmegálló, ami egyben kilátó is. Jól illusztrálja a vissza nem térítendő pályázati támogatások elköltésének módszerét. Kép: 24.hu

 

  • visszatérítendő támogatások: ezt nem ragoznám túl. Vissza kell fizetni időre, részletekben, akár kamatostul.
  • utófinanszírozottak – vagyis először le kell tenned az önrészt (mint bármelyik bankhitelnél), és csak a benyújtott számlák ellenében csöpögtetik az elnyert támogatást. Erről is sokan hajlamosak megfeledkezni, pedig erre sem árt pénzmagot képezni. Vagyis be kell tudni mutatni a pályázat kiírójának, hogy van azért életképesség a cégedben.
  • kombinált támogatások: ahogyan azt a múlt héten már írtam is, egyre nagyobb súlyt kapnak a kombinált támogatások. Pl. írhatnak ki úgy pályázati támogatást, hogy be kell tolni 10% önrészt, aztán megkapod a vissza térítendő kb. 70-80%-ot, és amikor annak elköltését is tudod igazolni megfelelő és szabályos számlákkal, akkor kapod meg a maradék 10-20% vissza nem térítendő részt. (Amiről persze szintén szállítani kell a számlákat.) A visszatérítendő rész folyósításától kezdve pedig ketyeg a tartozásod, és következő hónaptól már fizethetsz.
  • nem számolhatsz el minden költséget – pályázata válogatja, de gyakran előfordul, hogy a pályázat kiírásában kikötik, hogy az üzleti tervben mely költségek nem számolhatóak el. (Ennek egyébként az én meglátásom szerint éppen az az oka, hogy a pályázatoknak lehet vissza nem térítendő része is.)

 

Ez pedig pénzügyes szemmel nézve übergáz. Click To Tweet

 

Több pályázó kezdő vállalkozó ügyfelem is volt, aki azt hitte, hogy van üzleti terve, hiszen készített a pályázathoz. És nem értette, hogy miért nem működik mégsem olyan flottul a cége, ahogyan az a pályázati anyagban le volt írva. Ezért. Mert a kihagyni kényszerült költségek attól még megjelentek, ki kellett őket fizetni, ki kellett tudni termelni az árukat. Szerintem sok kezdő vállalkozást ezzel a pályázat kiírója gyakorlatilag bedöntött – persze a vállalkozók is elővehették volna a kockás papírt még a pályázat megnyerése előtt.

 

A lényeg:

 

egy kezdő vállalkozás számára a pályázati pénz erős kötöttségeket jelent a fejlődési pályáján, akár évekre is. Click To Tweet

 

És persze miért ne pont a kezdeti évek lennének a legkiszámíthatatlanabbak. Ekkor következik be a legtöbb – finoman szólva is – cikkcakk a vállalkozás életében, ami nagy rugalmasságot, változtatási képességet követel. Ehhez képest a pályázatban tett vállalásaid és a hozzá készített üzleti terv messze nem ilyen rugalmas. Ha akár fél éven belül úgy megváltoznak a piaci/jogi/gazdasági/környezeti viszonyok, hogy a vállalkozásod csak akkor maradhat életben, ha 180 fokos irányváltást hajt végre, az a pályázat szempontjából roppant kellemetlen következményekkel tud járni rád nézve.

 

Ezért én azt mondom, hogy különösen nagyobb összegű pályázati támogatást csak az vegyen igénybe, aki előzőleg alapos piackutatást hajtott végre, és ennek alapján dolgozott ki stratégiát, és erre épített üzleti tervet. Click To Tweet

 

(Ez nemcsak a célcsoportra vonatkozik ám, hanem az iparágra, a versenytársakra, a jogi környezetre és a tágabb gazdasági körülményekre is.)

 

Tőkebevonás kezdőknek – közösségi finanszírozás

 

Gyakran emlegetik, hogy ha a tőkebevonás kezdőknek ennyire nehézkes a megszokott és hivatalos csatornákon, akkor miért ne lehetne crowdfunding, azaz közösségi finanszírozás keretében tőkét szerezni. Lehet, de ez sem olyan egyszerű.

 

Elsőként ott van a közösségi finanszírozás azon hagyománya, hogy az adakozók hajlamosak egy ügyre adakozni, és nem a te megélhetésedre, vagy a céged életben tartására. Az nekik nem ügy. Az a te magánügyed.

 

Vagyis majdnem ugyanott tartasz, mintha pályáznál: a vállalkozásod működését valamilyen tömeges érdeklődésre számottartó ügyre kell felfűznöd. Ami másokat megmozgat, mert nekik hasznos, mert meghatja őket, mert jobb embernek érezhetik magukat tőle. Amíg nincs ilyen ügyed, ami a vállalkozásod későbbi márkájának az alapját is adhatja (igen, hosszú távra), addig nem sok esélyed van a crowdfundinggal.

 

Aztán itt vannak a magyar számviteli és adótörvények. Ha bevételed van, akkor azt valahogyan tudnod KELL dokumentálnod. Vagy számlát állítasz ki róla, vagy valami más olyan dokumentumot, aminek alapján még a könyvelőd is nyugodt szívvel meri lekönyvelni a bankszámládra beérkező bevételt. Minden más esetben két dologra biztosan számíthatsz:

 

  • a könyvelőd sikítva rohan el, de csak miután szerződést bontott veled
  • kapsz egy NAV-ellenőrzést, amin úgy kaszálnak el, hogy az egy kivégzésnek is beillik.

 

Az eféle horrorjelenetek elkerülése érdekében mindig találd ki, hogy a pénzért cserébe a köszönömön kívül mi egyebet tudsz kiszámlázni, majd a számla ellenében teljesíteni is az adakozóidnak.

 

Erre két jó példát tudok hozni.

 

Az egyik egy amerikai állatkert közösségi finanszírozási projektje volt, ahol a meglehetősen elavult park épületeit, berendezéseit kellett megújítani. Nem tudom, az USA-ban milyenek az adótörvények, de szerintem sokkal megengedőbbek, mint nálunk, úgyhogy gyanítom, nem a számlázás kényszere, inkább a markerting lehetőségek vezérelték a viszonzást. Mindenki kapott ugyanis egy “alkatrészt” hozzájárulása arányában – névre szólóan. Aki 1 dollárt adott, az egy téglát, amire a nevét ráragasztották. Aki többet, az akár egy vagy több lécet is kaphatott valamelyik pavilon falában. Volt, akiről padot, másokról meglepő módon WC-csészét neveztek el. Viszont látható nyoma volt, hogy ki mivel járult hozzá a megújuláshoz.

 

A másik Lévai Richárd, magyar közösségi média guru egyik termékfejlesztési projektje volt, amit az Indigogo-n futtatott le még az RG Studio színeiben. Ő, ahogyan az a magyar számviteli törvényben meg vagyon írva, becsülettel számlát állított ki az adományokról – a számlán pedig a termékét (egy oktatóanyagról volt szó) tüntette fel. Azzal az ígérettel, hogy aki adományozott a fejlesztésre, az részt is vehet majd az oktatáson, vagy csak az egyik-másik modulját veheti igénybe – hozzájárulásának mértékében.

 

Ez utóbbi azért jó példa, mert magyar. Eleget tett a törvényeknek, számlázott, a számla ellenében teljesített is, és a magyar állam is elégedett lehetett, mert befolyt az áfa is a forgalom után, és a nyereségadó is, amit ezek a bevételek termeltek. Mindenki elégedett volt.

 

Ebből viszont már látszik a közösségi finanszírozás gyengéje is (legalábbis nálunk, Magyarországon): ez vállalkozásként elsősorban azoknak lehet jó lehetőség, akik

 

  1. valami kurrens témában utaznak, amire ügyet is lehet építeni
  2. jól tudnak marketingezni, hogy viszonylag rövid idő alatt nagy tömeget lehessen az ügy köré csoportosítani, mozgósítani
  3. főleg szolgáltatók – termékek esetében elég nehéz bármit is ellentételezésként adni, mert ott jellemzően hosszabb a megvalósulási ciklus, és nem biztos, hogy jó ötlet a számlára ráírni, hogy átutalás dátuma most, teljesítés dátuma egy vagy két év múlva…

 

És ha már a marketingnél említettem azt, hogy viszonylag rövid időn belül nagy tömeget kell mozgósítani…

 

A crowdfunding oldalak jellemzője, hogy a gyűjtésnek határideje van. Igaz, azt te jelölöd meg, hogy melyik nap legyen az. Ettől még nem lehet hosszabbítgatni, ha az általad remélt határidőre mégsem gyűlt össze a kívánt összeg. Vagyis a cowdfundingnak is van kockázata, és ez a marketing, pontosabban a márka, és a közösségépítés. Mindig jobban teljesítenek közösségi finanszírozási projektekben azok a cégek, amelyeknek már van egy stabil ismertségük és bázisuk, vagyis a célcsoportjukon belül egy erősnek mondható márkájuk.

 

Kezdőként tőkét bevonni? – Nem könnyű menet

 

Bár a tőkebevonás kezdőknek nem reménytelen, de azért mint látható, nem egy fáklyás menet. Ezért két jótanácsom van: mielőtt bármilyen formában tőkét vonnál be

 

  1. kérd ki szakértő tanácsát, és
  2. készíts stratégiát és erre épülő üzleti tervet!

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

error
Posted on: 2019-05-16, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás