Versenytárs-e a feketéző? – Költői kérdések a vállalkozásban #1

A feketéző valójában nem versenytárs.

A versenytárs önmagában nem rossz. Okozhat kellemetlenséget, de hát ilyen a vállalkozás: ha a versenytárs újításait, ötleteit, vevőszerző akcióit kihívásként fogod fel, akkor sokat tanulhatsz is tőlük. (Elsősorban arról, hogy mit ne csinálj – hiszen akkor utánoznád őt még a célcsoportod szerint is. Másodsorban pedig arról, hogy hogyan csináld – a módszereket, rendszereket érdemes kifigyelni, ha tudod, és persze ha valóban működnek, pénzt hoznak.) Ők a becsületes versenytársak, akik szintén vállalkoznak, és bár kemények időnként, az eredményeik mögött teljesítmény van. De a feketéző hol van ehhez képest?

 

 

 

Versenytárs, ha utánoz

 

Mint fentebb írtam, ha a versenytárs utánoz, adaptál bizonyos módszereket (már amibe távolról belelát), az nem baj. Téged is fejlesztésre-fejlődésre ösztönöz, amit a célcsoportod kifejezetten értékelni fog.

 

A baj azzal van, ha a versenytárs úgy utánoz, hogy közben lop. Ennek ékes példája a tartalomlopás, illetve a termékek, szolgáltatások komplett felépítésének lekoppintása. Erről korábban már írtam, hiszen gyakori jelenség a kkv-k, de különösen a kezdő mikrók között. Sajnos azt kell mondjam, többnyire ők azok, akik bár többnyire vállalkozók vagy magukat vállalkozónak hívő adószámos magánszemélyek), de teljesen fogalmatlanok a vállalkozással kapcsolatban. Csak addig terjed a gondolkodásuk, hogy másnak megy ugyanez, akkor miért ne csinálhatnám én is ezt, hogy pénzt keressek?

 

A kreatív kontroller (köz)beszól:

 

Ha már itt tartunk, akkor ajánlok egy kis néznivalót arról, hogy mi a különbség az adószámos magánszemély és az egyéni vállalkozó között.

 

Ez a skála a szerzői jogok megsértésétől egészen a védjegybitorlásig is terjedhet. Mert már most mondom, hogy az egyik legjobb módszer a másolók elleni védekezésre a védjegyeztetés (az ügyvéd dolgát nagyon meg lehet könnyíteni vele). És azt is üzenem a sajnos meglehetősen sok copycat-nek, hogy egyre több kis- és mikrovállalkozás jut el addig, hogy védjegyoltalmat kér a cégének, a termékeinek. Szóval nem biztos, hogy érdemes önkiszolgálnia magát bárkinek is a netről. Csak azért, mert a neten találta, az még nem ingyenes, nincs szabadrablás.

 

Mivel korábban erről már részletesen írtam, ezzel most nem is rabolnám tovább az időt.

 

Van itt azonban egy másik, sokkal alamuszibb csoport, akik komoly vevőkört szipkáznak el a vállalkozók elől – és semmi közük a tisztességhez. Ráadásul eléggé pofátlanok is. De ők még csak észre sem veszik, hogy azok.

 

Versenytárs, ha feketéző

 

Az a helyzet, hogy kicsit tanácstalan vagyok. Szabad-e egyáltalán a versenytárs nevet használni a feketézőkkel szemben? Vagy csak nevezzük őket annak, amik: ügyeskedők.

 

A feketéző valójában nem versenytárs.
A feketéző valójában nem versenytárs. Nevezzük annak, ami: csaló. Minimum szabálysértő, néha bűnöző. Kép: BIGJAYMACK lemezborítója, a Black marketer című lemezéhez innen: https://www.reverbnation.com/ghettoplagueent/song/27924727-whatwelivinglike-feat-bigjaymackginoveddycheddy

 

Azért vagyok bizonytalan, mert a feketézők éppen attól feketézők, hogy nem vállalkozók. Így a szó klasszikus értelmében nem is lehetnek versenytársak. Versenytárs az, aki azonos feltételek között működik. Aki ugyanabban a versenyben indul. Míg a koppintókról legalább elmondható (többnyire), hogy ugyanazon a pályán futnak, csak a  leálló sávon gyorsítanak, mint mi, a feketézők olyanok, mint akik megkerülik a versenypályát, és átvágnak ott, ahol nekik kényelmetlen. Márpedig nekik kényelmetlen, hogy tisztességes vállalkozás módjára

 

  • adózzanak – Hö, nehogy már az állam elvigye, amiért én dolgoztam meg! Hát, aranyos, most szólok, hogy de. Ha elmész alkalmazottnak, az állam akkor is elviszi egy részét annak, amit te termeltél ki.
  • számlát adjanak – Minek kínlódjak az adminisztrációval? Csak felesleges teher. Akkor mondom: mi sem jókedvünkből adminisztrálunk. Hanem azért, mert szeretünk nyugodtan aludni, másnap is hányinger nélkül, tiszta lelkiismerettel belenézni a tükörbe, meg a vevőink szemébe.
  • megfeleljenek bármiféle előírásnak – Nehogy beleszóljon már a tűzoltóság, a NÉBIH, az akárki, hogy hogy csinálom! Kétségtelen, hogy sok hatósági engedély beszerzése nemcsak sok időbe és munkába, hanem sok pénzbe is kerül. Ezt azonban nemcsak azért nem érdemes megspórolni, hogy elkerüljük a hatóság haragját, hanem adott esetben a börtönbüntetést is… és adott esetben azt is, hogy valamelyik vásárlónk életével, egészségével játsszunk.

 

A feketéző lehet, hogy nem így tekint magára, de minimum szabálysértő, rosszabb esetben bűnöző. Képzeld el azt, amikor egy mezőgazdasági őstermelő a terményeiből mindenféle különlegességet varázsol – az előírásszerűen berendezett és üzemeltetett élelmiszeripari kisüzemében. A termékeivel nemcsak magyar, hanem már nemzetközi díjakat is nyer. Majd egy szép napon felhívja egy kedves női hang, hogy a minap ő is ott volt azon a termelői vásáron, ahol az őstermelőnk árult, és nagyon ízlett neki a különleges chilikrémje. Adja már meg a receptjét(!), hogy ő is el tudja készíteni, hogy ne kelljen kikísérleteznie neki otthon, mert az sok idő. Mert ő is szokott ilyesmiket árulni az ismeretségi körében…

 

Szerinted a becsületes őstermelő-vállalkozó mit érzett?

 

A feketéző nem versenytárs, cserébe néha pofátlan is

 

Ez az az eset, amiből szintén egyre többet hallok. Hogy a feketéző nemcsak azt nem érzi, hogy ő most minimum egy tucat törvény, előírás ellen vét. Hanem még pofátlan is. Szívesen lenyúlna receptet, beszállítói kapcsolatot, munkatársat – bármit, csak beleülhessen a készbe.

 

És nem érti, miért küldi el ilyenkor a tisztességes vállalkozó melegebb éghajlatra. Megmondom: mert ebben neki komoly munkája, ideje és pénze van. Gondolom, a feketéző ugyanígy fel lenne háborodva, ha felszólítanám, hogy osztogassa szét a takarékbetétjéből a pénzt, de elsősorban nekem adjon belőle, mert nekem megtetszett az az összeg, amit ő ott parkoltat…

 

Az a helyzet, hogy egy vállalkozásnak többféle vagyona van. A marketingesektől már régóta tudjuk, hogy a vevői és érdeklődői adatbázis egy ilyen vagyontárgy. (Ha nem hiszed, hogy az, gyűjts össze egy csinosabb méretűt, majd próbáld meg eladni. Majd nézd meg a tülekedést.)

 

Ezért bármilyen adatbázis képes hasonló értéket képviselni a vállalkozásban. Legyen szó a beszállítókról, vagy éppen a termékeink receptjéről, ez ugyanúgy értékes. Pénzben mérhetően. Aki ezekhez akar hozzájutni, az egyrészt üzleti titkot sért, másrészt gyenge próbálkozást tesz az ipari kémkedésre. (OK, törvény szerint nem, de muszáj vagyok valahogyan érzékeltetni a dolog súlyát.)

 

Hogy ne legyen akadály a feketéző – mit tudsz tenni ellene?

 

Őszintén szólva egyáltalán nem gyérebb az eszköztárad, mint a copycat-ek ellen. Igaz, ők nem vállalkozók, ezért benne sincsenek a rendszerben, hogy az illetékes hatóság utol érhesse őket, cserébe azonban egy jó ügyvéd csodákat tehet az érdekedben.

 

Néhány dolgot azonban biztosan tehetsz:

 

  1. Ne legyél utánozható! – Legyen egy rendszered, amiből a felszínen nem sok látszik, így nem tudnak belelátni. Legyen egy olyan terméked, szolgáltatásod, amit nem, vagy csak iszonyú erőfeszítések árán lehetne lekoppintani. A feketézők általában azért nem vállalkoznak, mert nem akarják megfizetni azt az árat, amit a belépési küszöb jelent.
  2. Ha tudsz, védjegyeztess! – Nem szeretnék a feketéző helyében lenni, amikor az ügyvéded egy védjegybitorlási pert akaszt a nyakába… Ha nem akarta megfizetni a belépési küszöb árát, akkor most többszörösen meg fogja!
  3. Építs márkát! – Nem, a márkaépítés nem a multik úri huncutsága. Kis közösségen belül is lehet márkát építeni. Amikor a faluban két böllér volt, és Pistának jóval több melója volt, mint Bélának, az azért volt, mert Pistának jobb volt a híre, őt többen ajánlották másoknak – vagyis jobb volt a márkája. (Igen, valószínűleg Pista jobban is dolgozott – de a jó minőség minden márka magától értetődő alapja, tehát ez a minimum, ha valaki márkát akar építeni. És Pista ezt tudta.)
  4. Építs közösséget! – Ez a márkaépítés része is, de külön ki is emelem. Egyszerűen azért, mert ha el tudod kötelezni a célcsoportodat a márkád, a személyed, a terméked iránt, nincs az a feketéző, aki miatt lecserélne téged és a cuccod. Sőt. A mai online világban a te elkötelezett követőid lesznek az elsők, akik egy magát hirdető/ajánló kóklert bármelyik közösségin azonnal ízekre szednek. Spontán. Maguktól. Kérned sem kell őket.
  5. Marketingezz! – Legyen benne az üzenetedben, hogy te vagy az eredeti, az első, a minőség. Ha bármi mással találkozik, ami csak emlékeztet arra, amit te nyújtasz, csinálsz, az csak utánzat lehet. Mutasd meg az elégedett vevőidet, a dicséreteket, amiket kaptál tőlük, a képeket, amin éppen boldogan használják, fogyasztják a termékedet, és esküsznek rá, hogy csak te és csak a te terméked.

 

A feketéző bosszantó, de lenyomható

 

A feketéző tehát nagyon hasonló kategória kezelését tekintve, mint a másoló. Nagyjából azonosak az eszközeid is velük szemben.

 

Amíg azonban a másolóknál az okozhatott jó érzést, hogy a saját pályájukon tudtad lenyomni őket, a feketéző „versenytársak” esetében meg az, hogy hiába próbálnak szabálytalanul előzni, akkor is lehagyhatod őket. Lebegjen előtted olyan nagy cégek példája, mint például a Nike. A Nike cipőinek hamisítására egész iparág épült – mégis köszönik szépen, a világ egyik vezető cipőgyártója maradtak. (Nem mintha nem uszítanának rá egy hadseregnyi ügyvédet azokra, akik hamisítják az árujukat. A piacvezető pozíciójukat mégsem ingatja meg egy komplett árnyékiparág sem. Idáig lehet nőni.)

 

De hogy ne menjünk olyan messzire: nem messze lakom a megyeszékhelytől, ahol van Lipóti pékség is. Szép nagy, bevezetett, ismert márka (igaz, javarészt franchise-üzletekkel, és nem sajátokkal). Mégis a sor nem ott, hanem a tőle pár lépésnyire lévő helyi kis pékség előtt kígyózik az utcán. Igen, a helyiek jobban is szeretik a helyi pék kenyerét, de nem a lokálpatriotizmus miatt, mert a helyi pék egy kicsivel még drágább is, mint a Lipóti (pedig az sem a legolcsóbb). Egyrészt finomabbnak tartják, másrészt ott fényképezkednek az üzletben vagy az üzlet előtt, hogy milyen finom péksütit burkolnak éppen a helyi pék üzletében… Na, ez már márka – és a velejáró ingyenreklám. (Én nem csinálok nekik külön show-t, mert nem az ügyfeleim. Még. 🙂 )

 

A lényeg: legyél jobb, mint a versenytársaid! Még akkor is, ha feketéző.

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

 

 

error
Posted on: 2019-05-24, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás