Mit akar egy befektető? Pénzt! – Befektetőkereső #2

Mi jár a befektető fejében? Megmondom.

A befektető már csak olyan, hogy pénzt akar a pénzéért cserébe. Jó sokat. Ha ezt nem tudod neki megadni, nem tudsz neki jól megalapozott számításokkal elképzelésekkel ilyet ígérni, akkor nem fog veled szóba állni. Ezért most elmesélem, miért úgy gondolkodik egy befektető ahogy.

 

 

A befektető leghőbb vágya

 

A befektető eléggé el nem ítélhető módon kizárólag egyet akar: a pénzét viszontlátni. Lehetőleg jól megtöbbszörözve. És ha nem tudsz neki vonzóbb alternatíva lenni, mint egy tőzsdei befektetés, akkor egészen biztosan nem fogod érdekelni. (Hacsak nem valamilyen társadalmilag is fontos ügyet nem képvisel a vállalkozásod, ami a befektetőnek is kiemelkedően fontos – és ezért hajlandó nálad parkoltatni is a pénzét azzal a felkiáltással, hogy majd egyszer…)

 

A befektető ettől még nem pénzéhes. Egyszerűen csak ugyanaz a célja, mint bárki másnak, akinek van egy kis szabad pénzmagja. Csak van, aki ebből a pénzmagból vállalkozást alapít (igen, a vállalkozás is egyfajta befektetés, ha innen nézem), és van, aki tulajdont vesz magának vállalkozásokban.

 

A befektető ugyanis nem spekuláns, aki “csak” ügyleteket köt, és azon hizlalja a vagyonát. A befektető (hacsak nem kifejezetten csendes társ, bár ilyen manapság egyre kevesebb akad) ugyanis tevékenyen dolgozik majd abban a cégben, amelyikbe bevásárolta magát. (Naná hogy, ezzel is biztosítani szeretné, hogy a cégben majd megtérüljön a befektetése, sőt még többet is hozzon.) Nagyon is megdolgozik azért a pénzért, amit ki akar venni a vállalkozásodból. Az már egy másik történet, hogy mekkora beleszólása lesz a szerződésetek alapján, és te mennyire viseled jól, hogy már nem te egyedül mondod meg, mi történjen a cégedben.

 

Hogy megértsd, miért éppen arra és úgy kíváncsi a befektető a vállalkozásodban, ahogyan azt az első részben leírtam, nézzünk bele egy befektető fejébe, hogy hogyan gondolkodik. (Lehet, hogy vállalkozóként te is sokat fogsz tanulni belőle.)

 

Utazás a befektető koponyája körül

 

A befektető gondolkodását alapvetően az határozza meg, hogy ő nem megélhetésben, hanem befektetésben gondolkodik. (Legalábbis általában.) A befektetői gondolkodást pedig legjobban a befektetési háromszöggel lehet illusztrálni – mindjárt könnyebben megérted a gondolkodása logikáját.

 

A befektető gondolkodásának tükre a befektetési háromszög. Egyszerű, mint a faék.
A befektető gondolkodásának tükre a befektetési háromszög. Egyszerű, mint a faék.

 

Egy befektetésről a befektető három szempont mentén dönti el, hogy megéri-e neki, vagy sem:

 

  • likviditás – azaz az, hogy milyen gyorsan lehet a befektetésbe tolt pénzt felszabadítani, likviddé tenni, kivenni belőle. Egy bankbetét ebből a szempontból jó befektetés lehetne, hiszen gyorsan kivehető belőle a befektetett pénz – kamatostul együtt.
  • hozam – ez az, amit a laikusok a legfontosabb tényezőnek hisznek, pedig a háromszög másik két oldala is legalább ennyire fontos. Befektetni mindig csak ésszel.
  • biztonság – de írhattam volna a másik végéről közelítve a problémát akár kockázatot is. Hozamot ugyanis a kutya nem tud garantálni. (Ha mégis, akkor az már inkább kamat – ezért nem is szokták a befektetők pl. a bankbetétet igazán befektetésnek tekinteni.)

 

A befektetési háromszög azért is jó ábrázolás, mert amit itt látsz a képen, az valójában nem létezik. Itt ugyanis mindhárom tényező egyenlő mértékben van jelen a befektetésben (ezért egyenlő oldalú szabályos háromszög) – csakhogy ilyen a valóságban nem létezik.

 

Ha ugyanis elkezded megnyújtani a háromszög egyik oldalát, egy másik vele nyúlik, de a harmadik oldal egészen biztosan zsugorodni fog – különben szétesne a háromszög. Vagyis legjobb esetben is maximum egyenlő szárú lehet a befektetési háromszöged – azaz két tényező OK, de a harmadik lesz az elgondolkodtató tényező.

 

Mi jár a befektető fejében? Megmondom.
Mi jár a befektető fejében? Megmondom.

 

Tehát ha egy befektetés biztonságos (kicsi a kockázata) és likvid is, akkor kicsi a hozama. (Ezzel tökéletesen leírtuk a bankbetétet, és a legtöbb állampapírt is.) Ha likvid, tehát könnyen felszabadítható a befektetett pénz, és jó a hozama is, akkor ott a kockázat lesz nagy, a biztonság kicsi. (Nem véletlen, hogy a nagy kockázatú befektetéseket mindig magas hozamígéretekkel igyekeznek vonzóvá tenni. No meg a kockázatvállalást tényleg meg is kell fizetni.) Ugyanígy ha a likviditás kicsi, de a hozam nagy, akkor a biztonság is relatíve magas. (Ezek tipikusan a hosszú távra befektetett összegek, mert hosszú távon az ingadozások kiegyenlítenek, sőt emelkedő trend érvényesül – elég, ha pl. egy 20 éves időtávra szóló tőzsdei grafikon nézel meg, vagy az arany árának ugyanilyen időtávon való alakulását.)

 

Ez a befektetőmatek – és egy befektető így fog nézni a vállalkozásodra is, amikor pénzt kérsz tőle.

 

Befektető és a matek

 

OK, akkor nézzük meg, hogyan számol a befektető!

 

Megnézi a hozamígéreteidet

 

És azt is, hogy ezt milyen számításokkal támasztod alá. Ha stimmel a matek, és az iparági tapasztalat, gyakorlat alapján hihető is, akkor a hozam után elkezdi a többi tényezőt vizsgálni. Hogy éppen melyiket, az függ a befektető egyéni aktuális helyzetétől és céljaitól is.

 

Hogyan kezeled a kockázatokat?

 

Általában azonban az egyszeri befektető szeret minél biztosabb lenni abban, hogy a kecsegtető hozamígéret be is teljesedik. Mivel azonban nincs kristálygömbje, így a lehetséges kockázatokat kezdi felmérni – és azt, hogy gondoltál-e ezekre, és ha igen, akkor mit tettél annak érdekében, hogy ezeket a kockázati tényezőket minimalizáld.

 

Ezért fogja érdekelni azt, hogy milyen a csapat, mennyire összeszokott, milyen eredményeitek vannak már, és ki mennyire szakértője a saját területének. Ha egyedül vagy, akkor ugyanezen szempontok mentén érdekelni fogja a beszállítói háttered. Ezért nem árt előkészíteni ilyenkor a szerződéseket, amiket jó, ha jó feltételekkel és akár hosszabb távra kötöttél meg.

 

Ezért fogja az is érdekelni, hogy eddig te (és a csapatod) már mennyi pénzt toltatok bele a vállalkozásba. És hogy ezzel meddig jutottatok (eddigi eredmények ugyebár).

 

Ezért fogja megkérdezni, hogy

 

  • van-e MVP-tek (azaz minimálisan működőképes terméketek)
  • és validáltátok-e már erre a piacot (azaz felmértétek-e már erre a valós keresletet, és nem holmi homályos piackutatási eredményekkel álltok csak elő, hanem konkrét adatbázissal)
  • eladtátok-e már az első termékeket, és vannak-e már róla (pozitív) használói visszajelzések
  • milyen információitok vannak a célcsoportotokról, és úgy általában a piacotokról, és azok mennyire aktuálisak (az, hogy két éve csináltatok erre kutatást, nem jelenti azt, hogy abból még mindig lehet dolgozni)

 

Vagyis a befektető

 

azt fogja elvárni, hogy cégvezető módjára ismerd a vállalkozásod minden szegletét és lehetőségét, mindenre legyen rálátásod, és mindenhez ért legalább annyit, hogy ezt el is tudd mondani épkézláb módon. Lehetőleg ne ő ismerje jobban a… Click To Tweet

 

És ezért fogja biztosítékként azt is jól megnézni, hogy ő tudna-e veletek hosszú távon is együtt dolgozni. Onnantól kezdve, hogy szakmailag és vállalkozásvezetésileg mennyire vagytok közös nevezőn, egészen addig, hogy működik-e emberként is köztetek a kémia (mennyire vagytok egy hullámhosszon, mennyire vallotok közös értékeket stb.).

 

És ha a kockázat kérdése tekintetében is kielégítő válaszokat kapott, akkor

 

jön a likviditás…

 

Annyiban mindenképpen, hogy

 

  • mikor fog hozzájutni a teljes befektetett tőkéjéhez
  • mikortól fog hozzájutni a beígért hozamhoz (azaz mikor fog a számára is termőre fordulni a vállalkozás)
  • illetve mikor és milyen körülmények között tud majd exitálni (kiszállni) a cégből, amikor ki lesz fizetve az üzletrésze.

 

Alapesetben ugyanis egy befektető ilyen módokon juthat a vállalkozásodból likvid eszközökhöz. Remélhetőleg nem ő akarja majd alólad eladni a cégedet – ezért jó, ha nem engeded át a befektetőnek a többségi tulajdont. Az már onnantól nem a te vállalkozásod. És persze remélhetőleg nem fogsz vele törököt, és nem üríti ki a vállalkozásod vagyonát úgy, hogy észre sem veszed… (Ezért kell jó szerződés és ezért kell jó feladatmegosztás.)

 

Sok sikert a befektetőkereséshez!

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

error
Posted on: 2019-07-11, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás