Tisztázzuk! – Utazás a szerzői jog körül 2

A szerzői jog sok mindenre jó, sok mindent véd - akár egy kajareceptet is???

A szerzői jog az a jogi terület, amely minden vállalkozást érint. Még akkor is így van, ha a vállalkozásnak nincs saját könyve, egyéb szerzeménye. Mert hát egyre több vállalkozás él online életet is – és hányszor hallunk arról, hogy copy-paste módszerrel használta fel egyik vállalkozás a másik képeit, szövegeit, termékleírásait… Szóval jó lenne, ha mindenki tisztában lenne vele, mit tehet, és mit nem tehet meg – akármelyik oldalon is érintett a történetben. Ebben segít nekünk dr. Fori Hajnal, aki már a második cikkében segít nekünk a tisztánlátásban. 

 

 

Szerzői jog, te csodás! 

 

A szerzői jog jó dolog, de rengeteg a tévhit körülötte. Nem véletlen, hogy dr. Fori Hajnal még néhány alkalommal oszlatni fogja a tévedéseket – én pedig örömmel adok teret ezeknek a tévhitrombolásoknak.

 

Úgyhogy csapjunk is bele!

 

Kit és mit véd a szerzői jog?

 

A szerző jogra vonatkozó kérdéseket elsődlegesen az 1999. évi LXXVI. törvény szabályozza. Fontos tudni, hogy – törvényben történő nevesítéstől függetlenül -, hogy szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása a szerző életében, illetve halálát követő 70 éven át. A jogvédelem a művek keletkezésével egyszerre születik, azaz akkor is védve van a munkánk, szellemi termékünk, ha semmilyen különleges eljárásban nem részesítjük. Azaz azzal, hogy: megírunk egy bejegyzést, megfestünk egy képet, elkészítünk egy egyedi jelmezt, tervezünk egy házat ésatöbbi. Jogos kérdés, hogy mi minősül irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotásnak. Mindezt tágan értelmezi a jogszabály. A leglényegesebb szempont, hogy szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege legyen. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

 

Mi hasznunk – vagy kárunk – van a szerzői jogból?

 

Tudnunk kell, hogy a szerzői jognak két oldala van: az egyik a szerző személyéhez fűződő jogok, melyekről nem tud lemondani vagy átadni – ilyen a mű nyilvánosságra hozatalához, névfeltüntetéshez való jog. Ezek a jogok minden körülmények között megilletik a szerzőt – azonban itt, terjedelmi okokból, nem beszélünk olyan speciális esetekről amikor a felek másban állapodnak meg, vagy a mű – például – munkaviszonyban készült Másik oldala a szerzői jognak a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok. Azaz, a szerző rendelkezhet – akár egy ingatlannal vagy ingósággal – művének vagyoni jogával. Nagyon fontos tudni azonban, hogy a vagyoni jogok fölötti rendelkezésnek átadásához részletes írásbeli felhasználási szerződés megszövegezése ajánlott, hiszen utólag nehéz egy folyamatot visszafordítani, tisztázni. A felhasználási szerződésben ki kell térni minden olyan részletre, mely problémás lehet a mű jövőbeli felhasználását illetően. Tekintettel arra, hogy minden szerződés egyedi, én mindenkit óvnék a „minta” használatától. Nem mindegy, hogy milyen időre adunk valakinek felhasználási jogot, illetve mely felhasználási jogokra (l. többszörözés, terjesztés, átdolgozás stb.) terjed ki a jogosultság. Fontos azt is tudni, hogy a díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.

 

Ugyanilyen fontos kérdés, hogy milyen esetben lehet egy művet szabadon (azaz ingyenesen) használni. Elsődlegesen: a szerző nevének feltüntetése mellett – indokolt terjedelemben, azaz nem oldalakon keresztül – szöveghűen idézhetünk a műből. Oktatási, szemléltetési céllal szintén szabadon felhasználhatunk szerzői műveket. Amennyiben azonban ez az oktatás haszonszerzési célt szolgál, azaz nem közoktatásban használjuk, mások szerzői művei nem használhatók fel szabadon. Mondhatni: kifejezetten tilos. Értsük jól: amennyiben részt veszünk egy szuperül (értsd: egyéni és eredeti módon összeállított) tanfolyamon, azt ne akarjuk holnapután sem pont ugyanolyan tartalommal, sem kis módosításokkal (l. átdolgozás) eladni a szomszéd faluban – a szerző hozzájárulása nélkül -, mert szerzői jogot sértünk vele, melynek úgy polgári jogi, mint büntetőjogi következményei lehetnek.

 

A szerzői jog sok mindenre jó, sok mindent véd - akár egy kajareceptet is???
A szerzői jog sok mindenre jó, sok mindent véd – akár egy kajareceptet is???

 

Érdekes kérdés a szerzői jog köréből…

közzé tettem egy receptet, véd-e a szerzői jog?

 

Nemrég felmerült kérdésre azt tudom válaszolni, hogy amennyiben a recept (vagy analógia alapján bármilyen, hasonló „mű”) tartalmaz olyan eredeti hozzávalót, elkészítési módot, de akár a szerzőre jellemző szófordulatot, amelynek alapján a recept konkrétan köthető a szerzőhöz, azaz egyéni és eredeti, akkor a válasz igen, az adott receptet szerzői jog védi.

 

Ugyanez vonatkozik az egyedi tervezésű pólókra, bögrékre, szoftverekre, képekre. Javaslom, elsődlegesen éljünk a gyanúval, hogy az egyedi, „ötletes” terméket szerzői jog védi – biztosan így van. Továbbmenve, az átdolgozástól, az arculatátviteltől (azaz termékünk ismert személy, figura, szereplő feltüntetésével történő értékesítése) is tartsuk magunkat vállalkozókét távol, amennyiben nem kívánjuk a jogtulajdonost megkeresni és felhasználási szerződést kötni vele. Illúziónak tartom ugyanis a mai digitalizált, keresőoptimalizált korban, hogy nem fognak ránk találni a pontosan ilyen, szerzői jogokat sértő esetekre specializálódott irodák. A fizetendő tételek ugyanakkor rendkívül magasak.

 

Itt jegyzem meg, hogy általában az általános szerződési feltételek nem minősülnek egyedi műveknek. Kivétel – mint minden esetben – itt is van. Amennyiben ugyanis valaki egyedi, rá jellemző nyelvezettel, fordulatokkal írja meg a fenti szerződést, úgy azt „lenyúlni nem ér”, azaz bármilyen tetszetős, vagány is a szöveg, felejtsük el a ctrC+ctrV kombinációt…

 

Hogyan védhetjük – megalkotásán túllépve – szerzői művünket?

 

Szerzőként – mondhatjuk – hátra dőlhetünk, hiszen létrehoztunk egy egyedi alkotást, abszolút szerkezetű dologi joggal rendelkezünk.

 

És hogyan bizonyítom, hogy „én voltam az első”? Erre egyszerű, de nagyszerű megoldás az önkéntes műnyilvántartásba vétel lehetősége. Minimális (jelenleg 5.000 forint) szolgáltatási díj megfizetését követően a művet vagy – amennyiben az nem fér bele egy A/4-es borítékba – a mű másolatát tartalmazó adathordozót benyújtjuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához – személyesen vagy postai úton.

 

Fontos tudni, hogy a SzTNH-tól kapott tanúsítvány „sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerző, illetve a kapcsolódó jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői (jogosulti) mivoltának bizonyítását[1].

 

A következő részben az iparjogvédelem ágaival foglalkozunk, illetve azzal, hogy lehet-e átfedés a szerzői jog és az iparvédelem egyes esetei között.

 

Dr. Fori Hajnal sorozatát két hét múlva folytatjuk. 🙂

 

dr. Fori Hajnal

ügyvéd, mediátor

 

[1]https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/onkentes-munyilvantartas#2

 

Dr. Fori Hajnal 32 évesen döntött úgy, hogy elkezd jogot hallgatni. Akkor született meg

dr. Fori Hajnal ügyvéd, mediátor
dr. Fori Hajnal ügyvéd, mediátor

második gyereke. Túl volt már egy bölcsészdiplomán, több oklevélen és nyelvvizsgán ekkor. A szakvizsgák közti időszakban mediátori képesítést is szerzett, mert – már jogi ismeretekkel felvértezve – vallja, hogy az igazán jó és betartható megállapodások bíróságon kívül jönnek létre. Ügyvédi és mediátori irodáját 2018 késő tavaszán nyitotta. Mára bővítésen gondolkodik.

A polgári jog területén munkajoggal, ingatlanjoggal, családjoggal, szellemi alkotások jogával foglalkozik.

Hiszi, hogy az ügyvéd is ember, aki komoly háttérismerettel végez segítő munkát. Célja, hogy ügyfelei a számukra legoptimálisabb megoldást hallják, ami nem feltétlenül a per. Jelmondata: „Perbeszéd helyett párbeszéd, bíróság helyett mediáció.”

Iroda: 1126 Budapest, Böszörményi út 20-22. „A” épület

Honlap:https://jogmediator.hu/

E-mail: drforihajnal@jogmediator.hu

Telefonszám: +36 30 2302255

Linkedin: https://www.linkedin.com/in/drforihajnal/

Facebook:https://www.facebook.com/drforihajnal/

Instagram:https://www.instagram.com/drforihajnal/

error
Posted on: 2019-09-09, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás