Tisztázzuk! – mi valójában a tisztességtelen piaci magatartás?

Tisztességtelen piaci magatartás és versenytárs és szankció

A tisztességtelen piaci magatartás az a fogalom, amiről minden vállalkozónak van valamilyen határozott elképzelése. A baj azzal szokott lenni, hogy ez az elképzelés többnyire az erkölcsi érzéken szokott múlni. Az meg viszont egyáltalán nem biztos, hogy köszönő viszonyban áll a jogi regulákkal. Márpedig a fogalom létezik, és jobb, ha a tisztességtelen piaci magatartást folytatók tudomásul veszik, hogy bizony megüthetik a bokájukat. A sértettek meg azt, hogy sajnos ez hosszadalmas folyamat lesz. Dr. Fori Hajnal ügyvéd, mediátor jogi sorozatának újabb darabja. 

 

 

Tisztességtelen piaci magatartás – biztosan az, aminek látszik? 

 

A tisztességtelen piaci magatartás fogalma már 30 éve beivódott a köztudatba – és rendszerint csak akkor kerül elő, amikor egy versenytársunk éppen próbára teszi az erkölcsi érzékünket. Ami azonban a mi igazságérzetünk szerint tisztességtelen piaci magatartás, az a jog szerint korántsem biztos, hogy az.

 

Rossz hírem van azonban azoknak is, akik úgy gondolják, hogy büntetlenül lehet a piacvezetők másolásával, pláne a fogyasztók megtévesztésével pénzt keresni. Létezik ugyanis a jellegbitorlás fogalma is, ami az ilyen copycat-ek számára komoly szankció lehet.

 

Dr. Fori Hajnal tovább oszlatja a ködöt és a tévhiteket a szellemi tulajdonhoz, a termékhez és a márkához kapcsolódó jogokat illetően. Sorozatának mostani része a szankciók környékén vág rendet.

 

A tisztességtelen piaci magatartás, illetve a szellemi tulajdon megsértésének szankciói

 

Tisztességtelen piaci magatartás és versenytárs és szankció
A tisztességtelen piaci magatartás minden vállalkozónál kiveri a biztosítékot. De hogyan lehet a tisztességtelen versenytárs arcára fagyasztani a vigyort?

 

Mit is mond a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény vonatkozó része?

 

Merthogy ilyenünk is van. A fenti, 1996. évi LVII. törvény alábbi része azok számára kifejezetten fontos, akik szellemi tulajdonukat semmilyen iparjogvédelmi eljárásban nem részesítették, ugyanakkor – bírósági eljárás során – bizonyítható módon elsőként jelentek meg az adott piacon új termékükkel.

 

Kivonatosan felsorolva – tilos:

 

  • a versenytársak törvényes érdekeit sértve gazdasági tevékenységet folytatni – generálklauzula;
  • valótlan tényt állítani, híresztelni, valós tényt hamis színben feltüntetni, illetve egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét sérteni, veszélyeztetni;
  • (hozzájárulás nélkül) olyan név, csomagolás használata, melyről a versenytárs ismerhető fel;
  • az olyan összehasonlító reklám, melyből a versenytárs felismerhető, és ezzel a bemutató versenyelőnyhöz jut, illetve a versenytárs jó hírneve csorbulhat.

 

A fenti tilalmak lényege, hogy se nem szabályos, se nem tisztességes más „farvizén” evezve, nem ritkán, rosszabb minőséget produkálva, kihasználva, hogy az előttünk járó vállalkozás – forintmilliókat és súlyos munkaórákat költve – felépítette márkáját, másodikként (vagy „x”-edikként) próbáljuk megszerezni a piacát. Ráadásul úgy, hogy a logónk, csomagolásunk, utalásaink és posztjaink rendkívüli hasonlóságot mutatnak az előttünk már piacon lévő versenytársunk márkaelemeivel.

 

Tisztességtelen piaci magatartás és jellegbitorlás

 

A kissé könnyedre vett előző bekezdés ellentételezéseként hadd álljon itt egy bekezdés a 2012. évi C. törvényünkből, azaz a Büntető Törvénykönyvből a jellegbitorlók elrettentésére:

 

  1. § (1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követik el.

 

Nem biztatok ugyanakkor senkit arra, hogy holnap hajnali hatkor a rendőrség ajtaján dörömböljön, mert a fentiek bizonyítása igen nehéz, és hosszadalmas folyamat. A jogi terminusokban nem jártasok számára minden esetben hangsúlyozni szoktam – saját érdekükben -, hogy a számukra megfelelő ítéletet nem jog-, illetve jogosságérzetünk alapozza meg elsődlegesen. Tények, bizonyítékok a perdöntők az alábbiak szerint:

 

Mit vizsgál a bíróság?

 

  • A felek versenytársak, azonos piacon tevékenykednek – ténylegesen azonos kell legyen a piac, ami a virtuális térben általában adott, egyebekben körüljárandó;
  • Alperesi termék/szolgáltatás forgalmazásához/végzéséhez felperes nem járult hozzá – viszonylag könnyen kideríthető;
  • Felperes terméke jellegzetes külsővel rendelkezik – alperes terméke attól lényegesen nem különbözik (elég a szemrevételezés);
  • Felperes bizonyítja, hogy a releváns magyar piacon elsőként vált ismertté adott termékével;
  • Alperesi “utánzatról” a fogyasztók felperes eredeti termékére asszociálnak – talán a legproblematikusabb kérdéskör.

 

A szellemi tulajdon megsértésének szankciói

 

Amint azt az előző részekben ígértem, alább összefoglalom azt is, hogy milyen szankciókkal él a jogrendszer a szellemi tulajdon megsértőivel szemben.

 

 A polgári jog körében:

 

Jogtulajdonos követelheti

 

  • a jogsértés megtörténtének megállapítását,
  • a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
  • hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
  • a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését,
  • kártérítést a polgári jog szabályai szerint, illetve
  • követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.

 

Büntető feljelentés esetén…

 

…értékhatártól függően a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (rendőrségi hatáskör). A büntetési tételek két-három évben vagy ennél magasabban vannak meghatározva – a vagyoni kár mértékétől is függően.

 

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, iparjogvédelmi jogok megsértése, valamint versenytárs utánzása esetén, ha az okozott vagyoni hátrány nem éri el a 100 000 Ft-ot, akkor nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, szabálysértési eljárásnak van helye (kormányhivatal hatásköre)

 

A következő, sorozatunk záró részében a fentiekhez hasonló közérthető módon röviden összefoglalom, hogy milyen lépéseket ajánlatos tenni szerzői jog megsértése, bitorlás vagy jellegbitorlás esetén.

 

Dr. Fori Hajnal 32 évesen döntött úgy, hogy elkezd jogot hallgatni. Akkor született meg

Dr. Fori Hajnal
Dr. Fori Hajnal ügyvéd, mediátor

 második gyereke. Túl volt már egy bölcsészdiplomán, több oklevélen és nyelvvizsgán ekkor. A szakvizsgák közti időszakban mediátori képesítést is szerzett, mert – már jogi ismeretekkel felvértezve – vallja, hogy az igazán jó és betartható megállapodások bíróságon kívül jönnek létre. Ügyvédi és mediátori irodáját 2018 késő tavaszán nyitotta. Mára bővítésen gondolkodik.

A polgári jog területén munkajoggal, ingatlanjoggal, családjoggal, szellemi alkotások jogával foglalkozik.

Hiszi, hogy az ügyvéd is ember, aki komoly háttérismerettel végez segítő munkát. Célja, hogy ügyfelei a számukra legoptimálisabb megoldást hallják, ami nem feltétlenül a per. Jelmondata: „Perbeszéd helyett párbeszéd, bíróság helyett mediáció.”

Iroda: 1126 Budapest, Böszörményi út 20-22. „A” épület

Honlap:https://jogmediator.hu/

E-mail: drforihajnal@jogmediator.hu

Telefonszám: +36 30 2302255

Linkedin: https://www.linkedin.com/in/drforihajnal/

Facebook:https://www.facebook.com/drforihajnal/

Instagram:https://www.instagram.com/drforihajnal/

Posted on: 2019-10-07, by :

2 thoughts on “Tisztázzuk! – mi valójában a tisztességtelen piaci magatartás?

  1. Tisztelt Ügyvédnő !

    Tavaly feliratkoztam a facebookon egy életmódtanácsadóhoz, hogy segítsen lefogyni,
    Öt hónap alatt befizettem neki olyan 60-80.000 forintot, nem emlékszem már pontosan mennyit, küldött recepteket, meg volt adva, hogy hány gramm húshoz hány gramm zöldséget egyek szigorúan hány óránként, és ezzel lefogytam 20 kilót.
    Aztán valamennyit visszahíztam, és újra ráírtam, hogy jelentkeznék a tanácsadására.
    Elküldte a nyilatkozatot, miszerint be kell fizessek neki először 50.000 forintot, utána 10.000 havonta.
    Mivel gondoltam, hogy mit kell enni, ezért nem gondolkoztam, hanem befizettem az összeget.
    A nyilatkozat, amit átküldtem neki online, tartalmazta azt, hogy mindenben követem a tanácsait, attól nem térek el, és amennyiben bármit nem úgy csinálok 5 hónapon keresztül, ahogy ő mondja, akkor a hátralevő összeg egy összegben esedékes.
    Sem az egy évvel korábbi befizetéseimről, sem ezekről nem kaptam számlát.
    Miután befizettem, utána elküldte az étrendet, ami meglepetésemre pont kétszer annyi ételt tartalmazott mint egy évvel korábban.
    Rá is kérdeztem, hogy ez teljesen más, mint amivel én lefogytam, és hogy van ez, mire az volt a válasz, hogy a rendszer folyamatosan változik.
    Két óránként kötelező volt ennem kétszer annyi húst mint egy évvel azelőtt majd’ háromóránként, és hozzá zöldséget. Annyi zöldséget kellett egyek, hogy reggelente a wc csésze felett öklendeztem csakúgy mint este, mert én reggel és este nem tudo ennyi brokkolit meg karfiolt meg ilyeneket enni.
    Ezek után, meg egyéb stresszes hétköznapok után két hónap elteltével abbahagytam, mivel ezt így nem tudtam követni.
    Abbahagyás után egy hónapra kaptam a hölgytől felszólító levelet, hogy a hátralevő összeget fizessem be neki egy összegben.
    Nem érzem tisztességesnek, egyrészt, számlát egyik befizetés után sem kaptam, másodszor, mikor másodjára jelentkeztem hozzá, előzetesen semmi információt nem közölt arról, hogy nem az egy évvel előbbi programot fogom kapni, amire jelentkeztem.
    Érdeklődök, hogy be kell-e fizessem a hátralévő három havi díjat ?
    Egy abszolút egyoldalú nyilatkozat van, amit facebookon átküldtem neki, semmiről nem kaptam számlát, szerződéskötés nem történt, mondjuk nyilatkozatban alártam, hogy amennyiben eltérek, abban az esetben kifizetem a hátralevő díjat, de nem gondoltam, hogy eltérek, mert úgy hittem, fele annyit kell majd enni, mint amennyit végül a befizetett összeg után meglepetésszerűen rám sózott.
    Továbbá az is benne volt a nyilatkozatban, hogy hetente kötelező vagyok a facebookban őt megosztani a pontosan fogyott kilóim számával, illetve kéthetente videót kell feltegyek a facebookra, ahol pontosan elmondom a fogyott kilóim számát, ez nekem már alapból nagyon súrolta a személyiségi jogom határait, mert szerintem a kilóim nem tartoznak másra.
    A kétóránként megevésre előírt étel mennyiségét és milyenségét nem tudtam letolni a torkomon.
    Várom válaszát, tisztelettel,

    1. Kedves Mónika!

      Kérdését sajnos nem tudom megnyugtató módon megválaszolni, mivel az oldalam vállalkozások pénzügyeivel foglalkozik, nem pedig fogyasztói panaszok jogi oldalával. Még ha azonban így is lenne, akkor is arra kérném, hogy forduljon közvetlenül szakértőhöz, jelen esetben dr. Fori Hajnalhoz a cikk alján megadott elérhetőségei valamelyikén.

      Ennek több oka is van. Egyrészt ez nem az a fórum, ahol egy komplett jogi tanácsot meg lehet osztani, másrészt az Ön által felvetett probléma szaktanácsadást igénylő kérdés, ami szétfeszítené egy komment kereteit, és komoly szakértelmet, munkát igényel a megválaszolása. Ezen okok miatt is csak azt tanácsolhatom Önnek, hogy forduljon direktben az ügyvédnőhöz, és kérjen tőle időpontot egy tanácsadásra.

      Remélem, problémáját megnyugtató módon fogja tudni megoldani a megfelelő jogi szakember.

      Üdvözlettel:

      Himer Csilla

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .