Startup és vállalkozás – tisztázzuk! Mi a különbség a kettő között?

Startup és vállalkozás

A startup és a vállalkozás látszólag két jól megkülönböztethető képződmény. Különösen kezdők fejében azonban van némi fogalomzavar a dologgal kapcsolatban. Ahogy gondolkodtam a mostani cikken, igazából csak egy lényeges különbséget találtam – szóval lehet, hogy a zavar érthető. Ez az egy különbség azonban akkora, mint a két szó jelentése között, ami egy nyomdahiba után a Szárnyalás szóból maradt az egyik ékezet hiányában… Szóval mégsem kéne keverni a szezont a fazonnal.

 

 

Startup és vállalkozás

 

A startup és vállalkozás közti összehasonlítás kapcsán egy valamit szeretnék rögtön az elején leszögezni: a startup is vállalkozás, de megvannak a maga specialitásai, amelyek vannak annyira extrák, hogy külön kategóriaként legyen érdemes kezelni.

 

Ergo a vállalkozás fogalmán ebben a cikkben a hagyományos vállalkozásokat értem. Azokat, amelyekről a tankönyvek definíciói szerint tudjuk, hogy mikrovállalkozások vagy kkv-k, esetleg nagyvállalatok (azoknak is van tulajdonosa), és a megszokott fejlődési íven növekednek.

 

Startup és vállalkozás – mi a lényeg?

 

Pont ez. Hogy megszokott-e a fejlődési ív, vagy sem.

 

Már a bevezetőben említettem, hogy startup és vállalkozás között igazából

 

egyetlen lényeges momentum van, ami a különbséget adja: a lépték. Click To Tweet

 

Az viszont mindenben különbözik – és Marxot idézve el is jön az a pont, ahol a mennyiségi változás (különbség) minőségi eltérésbe csap át. Azaz a léptékek minden területen nagyságrendekkel térnek el egymástól – ami azt eredményezi, hogy a végeredmény egy teljesen más jellegű vállalkozás.

 

Melyek ezek a területek?

 

Startup és vállalkozás
Startup és vállalkozás között annyi a különbség, mint a hintó és egy Ferrari között: mindkettő lovaskocsi – de egészen másképp.

 

Startup és vállalkozás – meg az idő

 

A startup és vállalkozás közötti alapvető különbség abban rejlik, hogy a fejlődésük teljesen más időtávon zajlik le. Míg a Coca Cola több, mint száz év alatt lett a mai értelemben vett multi cég, és az Apple-nek is kellett hozzá bő 20-30 év, addig a Dropboxnak ez – az ötlet kipattanásától és a fejlesztés megindulásától számított – kb. 10 alatt sikerült. (Amit ebből a világ látott, az kb. 2-3 év.) Igen, a nulláról világcég. Ráadásul unikornis. Azaz olyan startup, amely már átlépte az 1 milliárd dolláros cégértéket.

 

A startup-ot az különbözteti meg mindenek előtt a vállalkozástól, hogy a fejlődési sebessége sokszorosa a hagyományos vállalkozásénak. Eleve ezzel a szándékkal is alapítják. Click To Tweet

 

Sokkal rövidebb idő alatt éri el ugyanazokat az eredményeket, mint egy hagyományos értelemben vett vállalkozás. Ez az időnyomás pedig fűti a startup-ot minden területen. Ez a fő oka annak, hogy a startup annyira más, és még a tapasztalt vállalkozók közül sem való mindenkinek. A felfokozott időkényszer a startup minden más szegmensében is fokozott tevékenységet, reakciót, eredményt generál. Ezzel pedig nem tudja mindenki tartani a lépést.

 

Startup és vállalkozás – meg a tőke

 

Talán ez a legnyilvánvalóbb faktor még egy laikus számára is, hiszen a startup-ok arról híresültek el, hogy a hétköznapi ember számára gigászi tőkemennyiséget képesek elnyelni. (Jó esetben nemcsak elnyelni, hanem fialtatni is.)

 

A felfokozott tőkeigény szintén a felfokozott sebességnek tudható be. Azt már valószínűleg te is tudod, hogy ha egy kampányon lendíteni akarsz, akkor többet költesz hirdetésre. A pénzen időt veszel magadnak és a vállalkozásodnak.

 

Ugyanez igaz a startup-ra is: ha tényleg gyors növekedést akarunk generálni, az zabálni fogja a pénzt. Ezért hallunk a startup-ok kapcsán euro- és dollármilliós befektetésekről.

 

Startup és vállalkozás – meg az a sokat emlegetett növekedés

 

OK, a növekedés sebessége az alapvető különbség startup és vállalkozás között. De mégis mekkora növekedéstől beszélünk startup-ról?

 

Nos, ez az, amire egzakt mérőszámot nem találtam. Ellenben szerintem nem is a konkrét vagy korrekt mérőszám a lényeg. (Jujj, ne mondd el senkinek, hogy kontrollerként ilyen elhagyta a billentyűzetemet.) Ebben az esetben ugyanis az a lényeg, hogy a növekedés sebességét nagyjából 5-10 éves távon egy izmos exponenciális függvénnyel tudd leírni. Exponenciális lehet a növekedés egy hagyományos vállalkozás esetében is, de nem ilyen gyorsan. Egyébként hagyományos vállalkozások között eleve ritka az exponenciális növekedés – a legtöbb cég tanuló ideje elnyúlik arra a kb. 5-10 évre, amíg egy startup-ból világcég lesz. Kb. ez a különbség.

 

Mi extrém még a startup-okban a vállalkozásokhoz képest?

 

A piac.

 

A startup-ok ugyanis eleve sokkal nagyobb léptékben gondolkodnak a meghódítandó piacokat tekintve is, mint egy hagyományos vállalkozás. Minimum régiós, de sokkal inkább kontinensnyi, de akár világpiaci méretekben.

 

Ennek oka szintén a gyors növekedési kényszerben rejlik. Kell a tágas piac, hogy legyen hová növekedni. Mert hát kell a tőke viszonylag gyors megtérülése is. Ez pedig csak egy elég méretes piacon képzelhető el ilyen gyorsan. Kell a nagy merítés.

 

Más lépték humán területen is

 

Startup és vállalkozás különbsége abban is megmutatkozik, ahogyan a humánerőforrásokra épít. A hagyományos vállalkozások többsége one man show-ként indul, és jó néhány végig az is marad.

 

Ezzel szemben a startup már a kezdetektől fogva csapatban dolgozik. Sőt. A befektetők számára az egyik legfontosabb befektetési szempont (a megtérülés mellett), hogy milyen a startup csapata, milyen és hogyan működik a feladatmegosztás közöttük, és mennyire összeszokottak a tagok.

 

A HR azonban nemcsak az alapítók esetében kritikus szempont egy startup-ban. Hanem abból is, hogy a gyors növekedés gyors szervezetfejlesztést is jelent. Elképzelhető, hogy két év alatt fel kell venni pl. 200 embert – akár a világ több pontján is. Erre is fel kell készülnie egy startuppernek, erre is kidolgozott terve kell, hogy legyen, aztán pedig meg is kell tudnia valósítania – különben a befektető keményen számon fogja kérni.

 

Startup és vállalkozás – meg a kapcsolatok

 

Egy startup – különösen az erős növekedési fázisban – nem kispályázhat a kapcsolatokkal sem. Sőt igazából már a kezdeteknél sem.

 

A beszállítói kapcsolatok legalább annyira létfontosságúak, mint az, hogy kap-e tőkeinjekciót a startup. Ha ugyanis a beszállító nem azt a minőséget szállítja, és nem győzi a növekedést a startup-pal, az hamar a startup végét jelenheti.

 

A másik lehetőség, hogy új és több beszállítót vonnak be. Ehhez is nagyon gyors kapcsolatépítő képességre van szükség – no és persze egy jó ügyvédre is, aki atom szerződést készít (esetleg villámgyorsan is).

 

Ezen kívül bármilyen más kapcsolat kialakítására jellemző ez a sebesség – vagy legalábbis az, hogy előre gondolkodunk, és már most előkészítjük azokat a kapcsolatokat, amelyekre majd hónapok, esetleg egy év múlva lesz szükségünk. (Igazából ez a javasolt.) Ehhez viszont nagyon jó tervre van szükség, amely egy projekt tervezésének alaposságával, lépésről lépésre történő leírásával készül.

 

Miben más a startup és vállalkozás? Ebben egészen biztosan!

 

A startup-ok szinte kivétel nélkül valamilyen innováción alapulnak. (Jellemzően információtechnológiai innováción, de nem kizárólag.) A hagyományos vállalkozások sincsenek természetesen kizárva az innovációból, sőt. A probléma itt sokkal inkább az, hogy a hagyományos vállalkozások vezetőinek valami fura elképzelésük van az innovációról.

 

Ezért már most tisztázzuk:

 

nem innováció önmagában a termékfejlesztés - még akkor sem feltétlenül, ha a saját termékpalettánkon új terméket fejlesztünk ki, a piac viszont már ismer hasonlót, nem innováció egy régi termék átdolgozása, a ráncfelvarrás, és egyéb… Click To Tweet

 

Az innováció mindig valamilyen teljesen új megközelítés alapján kínált megoldás egy létező problémára.

 

A teljesen új megközelítés sem feltétlenül jelenti azt, hogy nekünk kell feltalálnunk a spanyol viaszt. Lehet már ismert módszereket összegyúrni, és ebből kihozni az új megközelítést. Vagy más iparágakból adaptálni módszereket, amiből aztán lesz egy eredeti szakmai módszer, eljárás, termék, szolgáltatás.

 

A lényeg az, hogy az innováció

 

  1. mindig jelentős kutatás-fejlesztési háttérmunkán alapul – nem kevés tudományos igényű szaktudást beleölve
  2. szinte kivétel nélkül minimum jelentős, ha nem egyenesen felforgató hatással van az iparágra, amelyben születik. (De lehet, hogy nemcsak arra – elég, ha csak az internetre gondolunk: nemcsak az informatikát forgatta fel fenekestül, hanem a XXI. századi ember teljes életvitelét a hétköznapi szintig bezárólag, a vállalkozások világáról meg már ne is beszéljünk.)

 

A startup-ok mindig ilyen innovációkat fejlesztenek – és nem egy startup bukott már meg azért, mert az innováció ezen kritériumainak nem feleltek meg. Vagy éppen azért, mert más hamarabb ültette a gyakorlatba, és ezzel vitte a piacra az innovációt, amelyre az adott startup készült.

 

Startup és vállalkozás – teljesen más fejben is

 

Szokás azt mondani, hogy minden fejben dől el. Egy startup esetében ez fokozottan igaz.

 

A fentebb már több területen is vázolt sebességet egyszerűen bírni kell. Ez olyan mentális teher, amelyhez ha nem igazítja valaki hozzá a gondolkodását, kész a bukta.

 

Ami ebben az esetben a lényeg, az a nagy kép. Az a bizonyos Big Picture.

 

Egyrészt azért, mert merni és tudni kell nagyban gondolkodni. A hagyományos kkv-k többsége még a magyar piacról sem mer kimerészkedni – és nem is képes rá. Ezért aztán bele sem gondol, hogy ez is egy lehetőség.

 

Másrészt azt is jelenti, hogy már előre látnom kell a startup-omat a naaaagy piacon, naaaagy forgalommal – és azt is, hogy ezen a piacon az én nagyra növő startup-omnak mi lesz a helye, a szerepe. Erre is fel kell készülni, ezzel a gondolattal kel kelni és feküdni – és nem csak vágyakozva eljátszadozni vele.

 

Amire kevesen gondolnak, hogy nagyon más…

 

A startup és vállalkozás között a léptékbeli különbség még egy területen megmutatkozik – és ez az, amit messziről nézve kevesen vesznek figyelembe. (Na jó, néha még maguk a startupperek sem, pedig ők egészen közel vannak.) Ez pedig nem más, mint a kockázat.

 

Kockázat létezik a startup-nál, és a vállalkozásnál is egyaránt. Akár nagy is lehet ez a kockázat még egy hagyományos vállalkozás esetében is. Amíg azonban egy vállalkozás esetében a kockázat extrém mértéke mindig valami gázt jelez (pl. rossz gazdálkodást, a piaci körülmények drasztikus megváltozását, amit a vállalkozás nem tud időben lekövetni stb.), addig a startup-nál ez a normál.

 

Nem véletlen, hogy a befektetők durván kemény feltételeket kötnek ki a szindikátusi szerződésben a tőkebefektetéshez. Nem véletlen, hogy a piacot minden befektetés előtt validálni kell. Mert a befektetők euro- és dollármilliókat tolnak egy kockázatos – cserébe a szédítő növekedés révén viszonylag gyorsan elérhető és nagy hozammal kecsegtető – üzletbe. Ezt a kockázatot kell megfizetnie minden startuppernek azzal, hogy mesés eredményeket kell felmutatniuk, amelyből tisztes részt kell juttatni a befektetőknek is a vállalt kockázatért cserébe.

 

Te döntöd el

 

Te döntöd el, hogy startup-ot vagy vállalkozást indítasz-e. Csak tartsd mindig szem előtt, hogy melyek az alapvető különbségek startup és vállalkozás között – mert a különbség zsebre megy. (Jó mélyen.)

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

error
Posted on: 2019-10-13, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás