Vállalkozásvezetés hobbit módra – mit érdemes eltanulni a félszerzetektől?

Vállalkozásvezetés hobbit módra

A vállalkozásvezetés művészet. Nem csak én állítom ezt, hanem több olyan szakértő, tréner is, akik világhírűvé váltak ezen a területen szerzett szaktudásukkal (pl. Peter Drucker). Mégpedig azért művészet, mert bár van tudományos alapja, ami tanulható, mégis a gyakorlat, az improvizáció és az intuíció legalább akkora szerepet kap művelése során, mint a logikus gondolkodás és működés, vagy éppen a rendszerépítés. Márpedig ha így nézünk a vállalkozásvezetésre, akkor lehet, hogy időnként érdemes mást is a látókörünkbe vonni, nemcsak a szakértőket. Két hete a Mikulástól kaptál vállalkozásvezetési tippeket – ma a jámbor és víg hobbitoktól. (Ezt se hitte volna J.R.R. Tolkien… 😀 )

 

 

Nézzük meg a hobbitokat – mert ők nem a Mikulás!

 

A vállalkozásvezetés mindig is arról szólt, hogy rendszert építs, aztán pedig azt kellő rugalmassággal működtesd. OK, a Mikulás már bizonyított. De mi a rozmaringos, zivataros kakukkfüttyöt lehet tanulni egy hobbittól?

 

Nézzük meg először is, hogy kik is a hobbitok, és hogyan élnek!

 

A hobbitok J.R.R. Tolkien Gyűrűk ura című regénytrilógiájából lehetnek ismerősek, pontosabban a sztori kronológiájában az ezt megelőző A hobbit című regényből. Ezekből a könyvekből is sok mindent meg lehet tudni a hobbitokról, de az árnyalt képhez hozzátartozna Tolkien egyéb kisebb novelláinak, gyakorlatilag mondáinak, meséinek ismerete is. (Tolkien eredetileg nyelvész volt, nem véletlen tehát, hogy saját írásjelekkel, nyelvtannal(!) rendelkező nyelveket alkotott a tündéknek, törpöknek, orkoknak. Viszont alapos munkát végzett, így ennek a világnak és népeinek nemcsak földrajzot adott, hanem hitvilágot és kultúrát is – ezek java ezekben a mondákban, regékben lelhető fel. A jó ég tudja csak, hogy miért nem akarják ezt Magyarországon is kiadni…)

 

A hobbitok társadalmáról tudni kell, hogy alapvetően feudális társadalom, amely feudalizmust Tolkien a korai angol feudális társadalom működéséről mintázta. Vagyis vannak az urak, akik joviális és meglehetősen közeli kapcsolatban állnak az őket szolgáló rétegekkel. Ennek a fajta, inkább jószomszédi, semmint alá-fölé rendelt kapcsolatnak köszönhető, hogy az urak jól értesültek, bármi történik a birtokukon, gyorsan tudomásukra jut – azaz nincsenek elszakadva a valóságtól.

 

A hobbitok a korai feudalizmusnak megfelelően alapvetően mezőgazdák és mesteremberek. Ez a fajta munka alapvetően meghatározza a gondolkodásukat is. Senki nem akar kőgazdag és a világ ura lenni, csak azt, hogy ne lássanak szükséget (emlékeztek, milyen szívfájdalma volt Tuk Peregrinnek, alias Pipinnek és Borbak Trufiádoknak, alias Trufának, hogy bár Völgyzugolyig üldözték őket a nazgúlok, nem reggelizhettek, sőt a második reggeli is kimaradt? 😉 ), és bár egyszerűen élnek, de az egyszerűségben minden legyen jó (minőségű).

 

Ez az egyszerűség az egész hobbit-életvitelre rányomja a bélyegét: őszinték, nem bonyolítanak túl semmit, egyszer készítenek el valamit, de akkor azt olyan jó minőségben, hogy akár az unokáik is használhatták. Még a szórakozásukban, a földi örömök keresésében is ezt az elvet követik. Szeretik a jó ételt, a jó sört – mindezt egyszerűen, de ízletesen elkészítve. Szeretik a jó társaságot – az étkezések mindig ürügyet is szolgáltatnak egy jóízű beszélgetésre, lehet, hogy ezért is esznek az átlagosnál többször. (Reggeli, második reggeli, tízórai, ebéd, délutáni tea, vacsora.) Szeretik az egyszerűen szépet is: ruháik bár nem túl díszesek, de színesek és tartósak, az ízlésük szerint divatosak. Szeretnek énekelni, táncolni, könyveket olvasni is – bár ezt kevesek engedhetik meg maguknak (ebben a világban a könyv drága dolog). Művészeti hajlamaikat főleg a sajátosan hobbit-stílusú házaik építészetében, a zenében és a táncban élik ki elsősorban, de vannak szép verseik is. (Emlékezzetek vissza arra a balladára, amit Pippin énekelt Gondor helytartójának – nyelvezetében is és zenéjében is pont olyan míves volt, mint a kézművesek művei.)

 

Vállalkozásvezetés hobbit módra
Vállalkozásvezetés hobbit módra – te mit tanulnál el a félszerzetektől?

 

Tehát innen indulunk.

 

Szerinted hogyan vezetne egy hobbit egy vállalkozást? És mi az, amit érdemes lenne eltanulni tőlük?

 

Vállalkozásvezetés hobbit módra #1 – vállalati kultúra

 

A vállalkozásvezetés hobbitoktól eltanulható része az eddigi felvezetés után egyértelműen inkább a magasztosabb szinteken lesz megtalálható, semmint az olyan gyakorlatias dolgokban, mint a rendszer, ami a Mikulás egyik erőssége volt. Ennek alapját pedig a vállalati kultúra jelenti.

 

A vállalati kultúra ugyanis áthatja a mindennapokat, gyakorlatilag hétköznapi szintre szállítja a stratégia sok elemét, elvárt viselkedést, működést, attitűdöt fogalmaz meg. Ha egy hobbit vezetné a vállalkozásodat, akkor ennek a vállalati kultúrának a legerősebb eleme valószínűleg a közvetlenség lenne:

 

  • a főnök ajtaja mindig nyitva állna
  • a meetingen sokkal informálisabbak lennének – valószínűleg a második reggeli közben születnének a legjobb ötletek
  • mindenki azért dolgozna a cégben, mert szereti a munkáját, azt, hogy a jó mester gondosságával készíthet el bármit, és ezt el is ismerik neki
  • mindenki a rendszer részének érzi magát – és ezt közösségként élik meg
  • ebből következik a hozzáállás a vezetőkhöz is: bár ők a vezetők, mégis ők is csak egy része a rendszernek. Nélkülözhetetlen része, de ugyanúgy része, mint az egyszerű alkalmazott
  • és ebből következik a vezetők hozzáállása az alkalmazottakhoz is: kicsit paternalista, de nem bántón, közvetlen, mégis megmarad a tekintély, és megbeszélik, amit kell, tehát az alkalmazottak nem egyszerű végrehajtói a vezetői ötleteknek, elképzeléseknek, hanem bevonják őket a vezetők.

 

Vállalkozásvezetés hobbit módra #2 – szervezeti struktúra

 

Nem tudom, kinek rémlik, én már elég régóta vagyok a szakmában ahhoz, hogy emlékezzek ilyesmikre is… a nyolcvanas évek vége felé kezdett terjedni a világban az ún. skandináv szervezeti modell. (Volt is egy ilyen című könyv “Lapítsd le a piramist!” címmel.) Ennek lényege, hogy a régi, szigorúan hierarchikus felépítésű szervezeti modellt, ami úgy nézett ki, mint egy égbe törő, lépcsőzetes maja piramis, sokkal laposabbá tették. Ergo rengeteg feleslegessé váló szervezeti szintet kivettek a hierarchiából.

 

Ennek rengeteg haszna volt:

 

  • gyorsabb lett a szolgálati út
  • ezzel az információáramlás
  • közvetlenebb lett a kapcsolat a vezetők és a vezetettek között
  • az alulról jövő kezdeményezések, információk, hírek, ötletek sokkal nagyobb eséllyel indultak el felfelé, kevésbé kellett attól tartani, hogy menet közben elvéreznek, még mielőtt az illetékes helyre juthattak volna el.

 

Na, valami ilyesmi lenne a hobbit vállalati kultúra eredménye is szervezeti szinten. Annyi kitétellel, hogy a vezető és az alkalmazottak között maximum egy szint lenne, de a vezető még így is napi szintű, közvetlen kapcsolatot tartana minden alkalmazottjával. Ebből az is következik, hogy ez a fajta hobbit-struktúra max középvállalkozási szintig működtethető jól a mai körülmények között. (Képzeld el ugyanezt a napi szintű kapcsolattartást minden munkatárssal pl. egy Bosch-szintű vállalatnál!)

 

Vállalkozásvezetés hobbit módra #3 – a minőség az alap

 

Azt már a márkaépítés kapcsán is elmondta Mészáros Róbert brandépítési szakértő is, és én is, hogy az erős márka alapja, a nulladik szint a jó minőségű termék. Márkát – szerintem vállalkozást se! – próbálj meg gagyira, vagy “ez még belefér” minőségű termékre építeni. A saját dolgodat nehezíted meg vele.

 

Napjainkban, amikor a fogyasztói társadalom kialakulása mindenhol elhozta az egyszer használatos és az eldobható termékek, szolgáltatások(!) piacát, hogy a fogyasztás megismétlésére ösztönözzenek vele, a gazdasági növekedés hajszolása közepette egy olyan jó minőség, ami tartóssággal párosul, gazdasági öngyilkosságnak minősül.

 

A baj csak az, hogy ezért megkaptuk a pofán csapást – a klímaváltozás képében. Vagyis ha túl akarjuk élni, akkor bizony vissza kell térni a hobbit szemlélethez, és a kézműves gondosságával kell tartós, minőségi cuccokat előállítani. (És a fejlődés = mennyiségi növekedés szemléletet is el lehet majd felejteni.)

 

Én azt mondom, hogy

 

egy hobbit számára a mai marketing jelmondata, miszerint értéket adj az ügyfélnek, teljes mértékben alapvetés - és simán körbe röhögné a mai marketinggurukat, hogy ezt még külön magyarázni kell. Click To Tweet

 

És még egy gondolat: addig állj rá erre “a minőség az alap” szemléletre, amíg mások kényszerből el nem kezdik ezt követni. Most ugyanis még azzal, hogy tartóssá teszed a termékeidet, szolgáltatásaidat, ki lehet emelkedni a piacon. Jó példa erre Talabos Viktória, üzleti filozófus, aki alapvetően a marketing felől közelíti meg a vállalkozásokat, mégis rendszerként, kerek egészként tekinti át a cégeket – és a hazai marketingpiacon egyedüliként a munkájára garanciát és kötbér kötelezettséget vállal. (Zabálják is az ügyfelek.) Ezt azonban csak úgy tudja nyugodt szívvel bevállalni, hogy olyat az ügyfeleknek, ami még évek múlva is klasszul működtethető.

 

Vállalkozásvezetés hobbit módra #4 – fenntarthatóság

 

Ahogyan azt már a minőség kapcsán emlegettem, egy hobbit vezette vállalkozás abszolút a fenntarthatóság jegyében működne. A hobbitok – mint azt már szintén említettem – elsősorban mezőgazdálkodnak, másodsorban kézműves mesteremberek. Ez pedig természetközeli életet jelent.

 

Egy hobbitnak elképzelhetetlen lenne, hogy az ő, de akár a szomszédja, a népe megélhetését a saját működésével veszélyeztesse, pláne az, hogy tönkre is tegye. Szerintem ha egy hobbit felénk tévedne, sikítva menekülne vissza Középföldére, a Megyébe, és felénk se nézne többet, akik ilyen felelőtlenek vagyunk.

 

Aztán újra kezébe venné a vándorbotját, visszajönne, határozottan közölné velünk, hogy emeletes barmok vagyunk (persze sokkal irodalmibb formában), és segítene megoldani a problémát. (Aranyszívük van, mondtam már?) Legfeljebb ránk küldené a nazgúlokat (szárnyas lidérceket), ha nagyon nem fogadnánk szót neki. (A hobbitok aranyszívűek, de nem hülyék.)

 

Mindebből az is következik, hogy a hobbitok csakis úgy építenének vállalkozást, hogy az fenntartható módon legyen működtethető.

 

Vállalkozásvezetés hobbit módra #5 – társadalmi felelősségvállalás

 

Ha már a fenntarthatóságnál tartunk… a fenntartható működésnek nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szinten is fenntarthatónak kell lennie, hiszen csak ekkor valósul meg a hosszú távon is fenntartható működés. Éppen ezért a fenntartható vállalkozásnak része a társadalmi felelősségvállalás is.

 

Ebben pedig – legalábbis saját közösségükön belül – a hobbitok mindig is erősek voltak. A szolidaritás meghatározó jellemzője a népüknek. Éppen ezért nehezen tudom elképzelni egy hobbit vállalkozásvezetőről, hogy a vállalkozása

 

  • ne lenne társadalmilag is hasznos
  • ne adna értéket
  • és ne vállalna valamilyen társadalmi felelősséget.

 

Ennek megnyilvánulási lehetőségei szinte végtelenek, de egy aranyszívű hobbittól a jó(szomszédi) kapcsolatok építése, az adakozás, az önkéntes segítség valószínűleg nem állna távol.

 

Vállalkozásvezetés hobbit módra #6 – közösség

 

A saját közösségről már volt szó (hobbitok egymás között), de egy hobbit alapvetően társas lény, aki kedveli mások társaságát. Így jó eséllyel egy hobbit vezette vállalkozás maga is közösséget építene a vállalkozása köré.

 

Ezzel pedig minden bizonnyal lerakná ebben a közösségben a saját márkája alapjait is. Gyakorlatilag egy olyan márkát építene, ami attól lenne vonzó, hogy a márkához tartozó közösségben megtapasztalhatnád, hogyan is élnek egymás között a hobbitok. Nyíltan, őszintén, vidáman, segítőkészen, szorgalmasan, nyugalomban – tehát kicsit provinciálisan. Ki ne vágyna erre? (Valószínűleg csak a pörgős, nagyvárosi élethez szokott fiatalok, de gyanítom, néha nekik is jólesne a leállás.)

 

Különösen karácsony közeledtével, amikor mindennek a lelassulásról kellene szólnia mehetne nagyot egy ilyen márka, és vele a közösség is.

 

Hobbit-módszer #7 – egyszerű kapcsolatok hosszú távon

 

A kapcsolatépítést már fentebb is emlegettem a hobbit-féle vállalkozásvezetés egyik fő elemeként. Ennek alapja egészen biztosan a kedélyes jó viszony lenne, de egy hobbit nem állna meg ennél.

 

A hobbitok ugyanis szeretik az állandóságot, a kiszámíthatóságot. Éppen ezért a kapcsolatokat nem úgy “gyűjtik”, ahogyan azt sok vállalkozó teszi, hogy ki tudja, ki mire lesz egyszer jó, és ismerkedünk boldog-boldogtalannal. Egy hobbit mindenkit kész el- és befogadni – de csak azzal tartja a kapcsolatot, huzamosabb ideig, akivel hosszú időn keresztül képes jól érezni magát. Ez pedig nemcsak a szórakozásra, beszélgetésre igaz, hanem a munkára is.

 

Úgy hiszem, egy hobbit nagy valószínűséggel úgy választana beszállítót, együttműködő partnert is, hogy hosszú távon is együtt maradhassanak. Nemcsak a kedélyes jó viszony, hanem a korrektség okán is. (Mondom, a hobbitok aranyszívűek, de nem hülyék. 🙂 ) Úgy gondolom, hogy a partnereikkel stratégiai szerződéseket kötnének – de előtte jól megnéznék maguknak, hogy a partner tudja-e azt a  színvonalat hozni, amivel ők sem égetik le magukat a vásárlóik előtt.

 

Ugyanígy építenék fel az ügyfélkört is. Aki belép a közösségbe, annál az első számú szabály az lenne, hogy passzoljon a közösségbe. (Csak a második lenne, hogy vásároljon is. Persze ha a közösségben marad az illető, akkor ez előbb-utóbb úgyis bekövetkezik.) Mivel a termékeik jó minőségűek, tartósak, ezért ezeket csak ritkán vásárolnák a meglévő vevők. Viszont a megszokott, már megismert ügyfelet, aki megkedvelte őket – és fordítva is!!! – nem eresztenék el csak úgy.

 

A közösség szolgálna a vevő megtartására. Is. Ezen kívül pedig egy hobbit minden valószínűség szerint abban gondolkodna, hogy ha egyszer már megvette a vevő a terméket, és hosszú ideig boldog lesz vele – akkor mással kell kiszolgálni. És éjjel-nappal olyan termékfejlesztéseken törné a fejét, amelyek ebbe a termékstruktúrába illeszkednének. Tehát vagy ugyanazt az igényt elégítené ki másféleképpen (egy másik termékkel), amire a vevője már megvette tőle az alaptermékét, vagy az alapterméket lehetne további funkciókkal bővíteni újabb, kiegészítő termékek által. Meg javítást vállalna a saját termékeire. (Ki tudja, akármi előfordulhat. Még az is, hogy az amúgy gyönyörű, és tartós  vázát a macska leveri az asztalról – mert a macskákról tudjuk, hogy ezt csak úgy szeretik művelni.)

 

Kinek való?

 

A hobbit-módszerrel történő vállalkozásvezetés bizonyos elemei (pl. a fenntarthatóság) bármely vállalkozás számára követhető, adaptálható.

 

Más elemei azonban nem való mindenféle vállalkozásnak.

 

Mint fentebb írtam is, a mindennapos kapcsolattartáson alapuló szervezeti struktúra maximum középvállalkozási szintig megvalósítható. Illetve maga a szemlélet azoknak felel meg leginkább, akik nem kizárólag mennyiségi növekedésben gondolkodva tudják elképzelni a vállalkozásuk fejlődését.

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

Posted on: 2019-12-20, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás