Koronavírus – mire számíts?

A koronavírus gazdasági hatásai

A koronavírus leuralta a hetet – és még fogja is egy jó darabig. Mivel nem nagyon éltünk még meg ilyen helyzetet, ezért érthető, hogy a bizonytalan kimenetel miatt kisebb sokkot élt meg az ország, és vele a vállalkozói szcéna is. A hetem nagyjából arról szólt, hogy egyrészt elkezdtem lapátolni a koronavírus miatti pánik nyomán (magyarul kármentő stratégiákat gyártottam), másrészt meg arról, hogy különösen a  mikro- és kisvállalkozók kérdéseit hallgattam a különböző vállalkozói csoportokban arról, hogy úristen, mit csináljak? Most megkísérlem megválaszolni ezt a kétségbeesett kérdést.

 

 

Koronavírus idején

 

A koronavírus miatti pánik, aztán a bevezetett állami intézkedések máris érezteti gazdasági hatásaikat.  (Igen, először csak a pánik miatt kezdték el az emberek lemondani az utazásaikat, aztán a kormány megerősítette, hogy helyesen gondolták, hiszen itt a vészhelyzet. Ne érts félre, ez teljesen jogos intézkedés volt ebben a helyzetben – lehet, hogy hamarabb is elfért volna, de ezt majd csak utólag tudjuk meg.) Van olyan utaztatással foglalkozó kisvállalkozás, amelynél az utak visszamondása miatt a bevétel 80%-a(!) máris kiesett – és elbocsátásokba fogott a túlélés érdekében.

 

A héten a szerdai napom fele nekem is azzal telt, hogy a lefoglalt helyet visszamondjam, és a rendezvényt hirtelen átköltöztessem az online térbe, mert az offline találkozóra annyi lemondás érkezett. Tetszik, nem tetszik, a koronavírus mindenféle értelemben ide ért.

 

Ezért most azt próbálom meg józan szakértői ésszel felvázolni, hogy mire számítson egy kisvállalkozás a közeljövőben. Nem, nincs kristálygömböm. Ezért is bújom a híreket, és figyelek, mert nemcsak a trendekre vagyok kíváncsi, hogy merre megy a világ koronavírus idején, hanem arra is, hogy ez egy élelmes vállalkozónak milyen lehetőségeket biztosít.

 

És jó pénzügyeshez méltón rögtön két lehetséges forgatókönyvet is fel fogok vázolni. Egy pesszimistát, és egy még pesszimistábbat. Ennek az az oka, hogy ez kifejezetten az a szitu, amiből sehogyan sem tudunk úgy kijönni, hogy ne sérülne valaki és/vagy valami. Csak kisebbik rossz van. Bár kétségtelen tény, hogy ha figyelsz, és észnél vagy, arra is van esélyed, hogy (legalábbis pénzügyi és márkaszempontból) megerősödve kerülj ki a helyzetből. De közben tuti, hogy te is fogsz sérülni itt-ott – és az is szinte biztos, hogy semmi sem lesz már olyan, mint ezelőtt.

 

A koronavírus gazdasági hatásai
A koronavírus gazdasági hatásai már most jelentősek – mit tehet ez ellen egy magyar kkv?

 

Koronavírus-forgatókönyv – pesszimista verzió

 

A koronavírus lefolyásának pesszimista verziója létezik csak. Nem értem a hurráoptimistákat, akik szerint ez csak egy erősebb nátha. Ez már régen nem az. Vagyis még a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is előreláthatóan április végére-május elejére várható, hogy lecseng a járvány. Ez összesen erős két hónap (mostantól számítva).

 

A gond csak az, hogy a legtöbb magyar kkv messze van attól, hogy akár csak két havi működési tartalékkal is rendelkezzen. (Lásd a fentebb emlegetett utaztatással foglalkozó céget, ahol ha tényleg a kedvezőbb pesszimista forgatókönyv valósul meg, akkor bő két hónap múlva ott fogják enni a kefét, hogy gyakorlatilag ők bontották le a céget, most meg nincs kivel, miből újrakezdeni. Arról nem is beszélve, hogy az amúgy is szűkös erőforrásokat a munkatársak végkielégítésére kell fordítani – vagyis pluszkiadás van termelés nélkül.)

 

Ha bő két hónap alatt lecseng a járvány, a hatása még akkor is velünk marad egy ideig. Mértékadó közgazdászok úgy számoltak, hogy leghamarabb a félvezetőgyártás térhet magához, ők akár már a második negyedévre kiheverhetik a sokk nagyját, az olajipar, a légi közlekedés és az autóipar általában a harmadik negyedévre szívhatja fel magát újra, de a turizmus (és szerintem vele a legtöbb szolgáltatás is) csak az év végére, nagyjából a karácsonyi szezonra tudná magát utolérni.

 

Mit tehet egy magyar kkv ebben a helyzetben? Először is nem pánikol. Azt szigorúan tilos! Természetesen az érzelmeidhez jogod van, éld ki/meg őket – de ha kieresztetted a fáradt  gőzt, akkor próbálj higgadt maradni!

 

Jelen pillanatban te vagy a vállalkozásod legfontosabb erőforrása. Click To Tweet

 

Ha téged (pontosabban a józan eszed) is elveszít a céged, akkor tényleg semmi jóra nem számíthat.

 

Másodszor pedig elkezdesz kicsit gondolkodni. Mégpedig valahogy így, ahogyan a videómban is beszélek róla:

 

 

Figyelem! 

 

A videó 23 perces – tehát nem a legrövidebb, de ennek megvan a jó oka. Szóval nem baj, ha bekészítesz magad mellé egy teát, vagy kávét – és tollat, jegyzetfüzetet is…  

 

Ezeket már kapásból megteheted, és talán kicsit perspektivikusabbnak látszik a jövő is, mint 23 perccel korábban.

 

Koronavírus-forgatókönyv – a még pesszimistább verzió

 

A koronavírus kapcsán azonban muszáj, hogy felmerüljön bennünk a gondolat, hogy mi van, ha nem leszünk olyan szerencsések, hogy két hónap alatt lecsengjen a történet. Mert pl. Kínában is decemberben kezdődött (igaz, ott még nem tudták, mivel is állnak szemben), és csak most merte kijelenteni az ország vezetése, hogy a nehezén túlvannak. (Vagyis a teljes lecsengéshez még kell egy, uszkve két hónap legalább.) Ez így együtt máris 5-6 hónap.

 

Nem zárom ki, hogy Európában sem lesz ez másképp.

 

Sőt. Volt már világjárvány, amit relatíve jól dokumentáltak, mert történelmi léptékben annyira nem is volt olyan régen. Az első világháború végén kitört spanyolnátha-járvány. Az egyébként másfél évig tombolt – három hullámban. Mi van, ha most is valami hasonló elé nézünk, és a kínaiak is csak túlzottan optimisták, mert szeretnék maguk mögött tudni az egészet?

 

Erre van is esély, ha jobban belegondolsz: igaz, az első világháború korában még nem tartott ott sem az orvostudomány, sem a közegészségügy, ahol ma – vagyis ez a járvány gyorsabb legyőzése mellett szól. Az viszont megdönthet minden reményt, hogy a vírus nem egyszerű eset: már eleve mutált formában kezdett terjedni, ezért is volt ilyen nehéz megfogni. (Igazából még mindig nincs vakcinánk.) Egyes orvosi körökből származó hírek szerint, megvan az esély arra is, hogy ezt újra megtegye.

 

Ha ez megtörténik, akkor pedig lehet arra számítani, hogy a vírus akár több hullámban is támadhat. Ez pedig elhúzódó válságot is fog jelenteni – ergo be kell rendezkedni rá.

 

Mire is? Arra, hogy

 

  • megváltoznak az igények
  • megváltoznak a felhasználói,
  • vásárlási,
  • tartalomfogyasztási szokások
  • innoválni kell – és ez nem kizárólag az új termékek fejlesztésében fog megnyilvánulni,
  • hanem akár abban is, hogy új eljárásokat,
  • módszereket,
  • új ellátási láncokat alakítsunk ki.

 

Magyarul a vírus sokkal mélyre hatóbb változásokat okozhat majd az emberiség életében, mint egy gazdasági válság.

 

A vírus-hatás – nézz a jövőbe, és most alakítsd át a stratégiádat!

 

Az a helyzet, hogy erre nem csak én gondoltam, hanem nálam sokkal nagyobb kaliberű emberek is, mint pl. Bod Péter Ákos professzor, aki volt már ipari és kereskedelmi miniszter is (az Antall-kormányban), majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Ő írt egy szerintem roppant tanulságos cikket arról, hogy ideje lenne másképp, egy teljesen másféle rendszerszemlélettel tekinteni a mostani, koronavírus okozta gazdasági válságra (mert az lesz, efelől ne legyen kétsége senkinek).

 

Ha ebből a megközelítésből nézünk az egész ügyre, akkor kicsit távolabbra kell tekintenünk – és igenis stratégiai szinten kell megvizsgálni a lehetőségeket koronavírus idején. Ha kicsit távlatosabban nézünk saját magunkra, a  cégünkre és a lehetőségeinkre, akkor minimum a következő kérdéseket illik feltennünk:

 

  • hol van a helyünk az ellátási láncban?
  • abban hol lehet a legnagyobb befolyásunk?
  • tudjuk-e ezt a befolyást valamilyen módon kiterjeszteni, növelni?
  • meddig terjed a befolyásolási zónánk – az ellátási láncban, a piacunkon, a célcsoportunkban?
  • tudjuk-e, akarjuk-e ezt a befolyást valamilyen együttműködéssel, összefogással kiterjeszteni?
  • akarunk-e valamilyen iparági folyamatot beindítani, annak az élére állni, de minimum részt venni benne?
  • hogyan akarjuk, tudjuk mérni a piacunk, célcsoportunk változásait?
  • hogyan tudjuk megteremteni ilyen helyzetben az innováció feltételeit? (Mert az kelleni fog, de nagyon, efelől se legyen kétsége senkinek. A piac egyik fő szelektáló kritériuma éppen az innováció lesz – és ha ez valóban így lesz, akkor sok kkv nem fogja ezt túlélni.)

 

Mindezt azért, mert nemcsak azzal kell foglalkoznunk, ami az orrunk előtt van sürgető feladatként (tűzoltás), hanem azért, mert előbb-utóbb a járvány elvonul – és ott állunk a tűzoltott cégünkkel, ami jól lemaradt. Mert mások meglátták a lehetőségeket, illetve előre is gondolkodtak, és ők már messze máshol tartanak. (Ezért nem lesz mindegy például a válság ideje alatt kialakított együttműködési rendszerek minősége.)

 

Hangozhat furán, de a koronavírus csak egy természetes jelenség – időnként előfordul ilyen is. Minden egyes járvány, katasztrófa, háború eddig az emberi történelem során hozzájárult az emberiség fejlődéséhez. Most az a dolgod, hogy figyeld a jeleket, most miben fog fejlődni az emberiség a koronavírus-járvány nyomán – és ezt fordítsd le a bizniszedre!

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

Posted on: 2020-03-13, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Elfogadod ezek használatát? További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás