Negyedéves zárlat – vírusfüggetlen javaslat vállalkozásoknak

Negyedéves zárlat

Negyedéves zárlat – tudod, mi az? Ha nem, az sem baj, most megtudhatod. A lényeg az, hogy szeretnék olyan tudást is adni, ami nemcsak koronavírus idején jön jól egy vállalkozásnak. Ha most a “magadévá teszed” a negyedéves zárlat intézményét és beépíted a rutinodba, ezt a jó szokásodat a vírushelyzet után is gyakorolhatod majd. A vállalkozásod ezt pénzügyi stabilitással fogja meghálálni.

 

 

Negyedéves zárlat – mi az?

 

A negyedéves zárlat igazából csak simán zárlat vagy zárás – az már rajtad múlik, hogy milyen gyakorisággal végzed. Igazi, jóféle pénzügyi feladat, ami azt jelenti, hogy egy adott időszakot összegzel és elemzel a rendelkezésre álló adataid alapján. Ugyanúgy, mint év végén teszed (ugye, teszed???), csak kicsit gyakrabban.

 

Mivel most közeledik a Q1 (azaz az első negyedév) vége, így nagyon aktuális a gondolat, hogy elvégezd.

 

Negyedéves zárlat
Negyedéves zárlat – azt eszik, vagy isszák? Mi most megfőzzük. 🙂

 

Főzzünk! – A negyedéves zárlat receptje

 

Itt az ideje, hogy neki lássunk! Nézzük, mi kell ahhoz, hogy negyedéves zárlatot tudj főzni!

 

Hozzávalók:

 

  • te vagy egy erre a feladatra kijelölt, kompetens személy – aki, hangsúlyozom, NEM a könyvelőd! A könyvelő könyvel – azt  dolga. Tök más a számvitel, mint a pénzügyek, úgyhogy ezzel ne terheld a meló mennyiségétől amúgy is többnyire nyelvére lépő könyvelődet.
  • adatok – részben a saját jól felépített kimutatásaidból (erre még visszatérünk), részben a könyvelődtől. Vagyis a könyvelődre szükség van, de csak annyiban, hogy a könyvelési adatok egyikét-másikát rendelkezésre bocsássa. Most nézzük, honnan vegyük az adatokat!
  1. könyvelés – havi főkönyvi kivonatok alapján ilyen apróságok, mint árbevétel, fontosabb költségek, adók (vagyis az 5-9 számlaosztály összegző adatai)
  2. cashflow-kimutatás – ezt sk. kellene neked vezetned, vagy a vállalkozásod pénzügyesének. Arra jó, hogy tudd, mikor merre jár a pénzed, illetve mikor meddig lesz elég. A profik ezt úgy csinálják, hogy nemcsak a pénzük útját követik (utólag), hanem előre meg is tervezik, mikor merre menjen. Mindkettőre van lehetőséged – és ehhez elég egy jól megszerkesztett Excel-tábla. (Ilyet csináltunk mi is, nemsokára – remélhetőleg jövő héttől – hozzá is tudsz majd férni. 🙂 )
  3. mutatószámrendszer – van-e neked saját, a cégedre szabott mutatószámrendszered? Ami olyan, mintha a vállalkozásod egy repülőgép lenne, és a repülőben ez lenne a cockpit, azaz a műszerfal? (Máshol ugyanezt idegenül dashboard névvel illetik.) Minden lényeges rendszered, területed, funkciód teljesítményét mutatja – mégpedig abban az összefüggésben, hogy a (stratégiai) céljaid eléréséhez ezek a teljesítmények mennyiben segítenek hozzá.
  • számológép (nem árt, hacsak nem vagy fejszámoló zseni)
  • minimum egy Excel-tábla(, de lehet erre a célra készített program is) – amiben rendszerezetten tudod követni a zárlat folyamatát, illetve rögzíteni tudod benne az eredményét. Szóval ez sem csak egy üres Excel-táblázat – ki kell találni, hogy a zárlat során mit akarsz tulajdonképpen lezárni, mit akarsz átnézni, lekövetni, monitorozni a cégedben.

 

Elkészítés:

 

Ha a hozzávalókat mind beszereztük, akkor kezdjük el a szükséges, kigyűjtött adatokat rendszerezni. Ezek után válogassuk szét őket aszerint, hogy melyiket akarjuk a másikkal összehasonlítani, melyiket akarjuk önmagában értékelni.

 

Az összehasonlításoknál keressünk:

 

  • változást (ehhez mindig van egy bázisadatunk, általában az előző időszakból, és ahhoz mérjük, hogy növekedett-e valami, vagy csökkent)
  • eltérést (ehhez mindig van egy tervadatunk, és ehhez mérjük, hogy a tervezett értékhez közel járunk-e, vagy brutálisan mellé lőttünk)

 

Ezek után elemezzünk! Értékeljünk, keressünk összefüggéseket, vonjunk le következtetéseket! Kavarjuk gondolatainkat óvatosan!

 

Ezen eredménynek függvényében mérlegeljünk! Döntsük el, hogy jó-e ez így a céljaink függvényében, és akkor el is készültünk, fogyasszuk bátran, ami eddig kisült!

 

Ha úgy döntünk azt eredmények fényében, hogy túlságosan eltértünk a tervtől, a céloktól, akkor adjunk még az egészhez egy kis beavatkozást! A beavatkozás egy olyan ízesítő, amely kiegyenlíti a tervek és a valóság közti különbségeket (pénzügyesek azt mondanák erre, hogy korrigálunk), és (újra) harmonikussá teszi az ízeket – és a működést.

 

A beavatkozást semmiképpen ne mulasszuk el, ha nagyobb az eltérés, mint amit az ízlésünk (kockázattűrő képességünk) elbír! Ezzel ugyanis akár komoly vészhelyzeteket lehet már csírájában elfojtani – ezért is csináltuk végig az egész zárlati teendősort.

 

Csengő kasszát, sikeres vállalkozást és céloknak megfelelő zárást!

 

🙂 Csilla 🙂

Posted on: 2020-03-27, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .