Cash-flow és likviditás – tervezés a válságban

Cash-flow és likviditás

Cash-flow és likviditás – ha csak annyiszor 10 Ft-ot kapnék, amennyiszer az elmúlt egy hónapban láttam röpködni az interneten ezt a két kifejezést, akkor gond nélkül kihúznám ezt a krízist. Még akkor is, ha a válság három évig tart. Az egy másik kérdés, hogy ennek a két fogalomnak a szent nevében (mint mindenek felett álló cél) annyi emeletes marhaságot láttam elkövetni a vállalkozások részéről, hogy azt nem állhattam meg szó nélkül.

 

 

Cash-flow és likviditás

 

A cash-flow és a likviditás az a két fogalom, amelyek színe ikrekként léteznek: egyiket ritkán emlegetik a másik nélkül. És ez nem is véletlen.

 

A likviditásról a múlt héten írtam egy Facebook-posztot. Ahhoz képest, hogy csak egy sima Facebook-poszt, szerintem tömény szakmai tartalom, tehát ezt most nem ismételném, csak simán beszúrom:

 

 

Ebből pedig azt értheted meg, hogy miért is olyan fontos a likviditás:

 

 

Ha már ennyi mindent tudunk a likviditásról, akkor azt is könnyű belátni, miért emlegeti mindenki egy lapon a cash-flow-t és a likviditást.

 

Azért, mert csak akkor lesz likvid a céged, ha a cash-flow-dat minimum nullán, de inkább pozitívban tartod , és a cash-flow-tervedbe már tartalékot is beépítettél. Click To Tweet

 

Néhány szó a tartalékokról

 

Ez a hét témája volt a Facebook-on, ezért megint nem ismételném önmagam, csak olvasd el, hogy mit írtam ott:

 

 

Ez pedig a másik fontos szempont, ha tartalékokról esik szó:

 

 

Cash-flow és likviditás a tervezésben

 

A cash-flow és ezzel a likviditás tervezhető. Most talán nem annyira hosszú távra, mint ahogyan eddig megszoktuk, de még most sem lehetetlen. A cash-flow tervezéséről már írtam korábban egy egész posztsorozatot, ezt sem ismételném, csak kattints vissza, és olvasd el.

 

Ha  ezt mind összerakod, akkor egy valaminek egészen biztosan ki kellett derülnie:

 

cash-flow és ezzel likviditás csak abban a cégben van, amelyikben van pénzbeáramlás. Click To Tweet

 

A pénzkiáramlás akkor is van, ha nem akarod, a vállalkozás fenntartása alapból pénzkiáramlással jár, még akkor is, ha a cég éppen semmit nem csinál, csak létezik. Ennek muszáj, hogy legyen valamilyen fedezete – vagyis a dolog sehogyan sem úszható meg pénzbeáramlás nélkül.

 

OK, eddig a legkétségbeesettebbek is eljutottak. Az a nem mindegy, hogy

 

honnan, miből jön a pénz - mert ezen múlhat a túlélésed. Click To Tweet

 

Pénz ilyenkor három helyről áramolhat be a vállalkozásba alapesetben:

 

  1. vevőtől
  2. külső forrásból (befektető, hitel, pályázat a leggyakoribb esetek)
  3. erőforrások feléléséből (és ez az a pont, ahol a vagyontárgyak értékesítése egy kalap alá kerülhet a munkaerő elbocsátásával).

 

Az első pont a normális egy vállalkozás működése során, nem véletlen, hogy ekkor lehet optimális cash-flow és likviditás is. Ez az az eset, amikor még tervezni is lehet. Szóval ez a békebeli – sokak szerint most már kegyelminek nevezhető – állapot.

 

Ezért nem véletlen, hogy azok a vállalkozások tudták ilyen körülmények között is stabilizálni az üzletmenetüket, amelyek megtartották a piacukat, vagy újat találtak. Click To Tweet

 

Akárhogyan is, de vannak fizetőképes és fizetni hajlandó vevőik. (Persze az sem mindegy, hogy mennyi bevételt képesek produkálni és milyen költségszínvonal mellett, de higgye el nekem mindenki, jelen helyzetben ez egy vállalkozás számára a legkellemesebb problémahalmaz.)

 

A másik két pontnál már lehetnek gubancok.

 

Ha külső tőkét vonsz be

 

Egyáltalán tudsz most külső tőkét bevonni? Gratulálok, valamit nagyon tudsz! Pontosabban te meg a céged. A vállalkozásodban valószínűleg van potenciál, mert olyan a piaca, a terméke, vagy valami mása, amiben kraft és jövő, te meg ezt jól tudtad prezentálni a banknak, a pályázat kiírójának vagy éppen a befektetőnek.

 

A gubanc ott kezdődik, hogy ezen források legtöbbje most éppen az óvatosság miatt – átmenetileg legalábbis – bedugult. (Leszámítva persze az olyan pályázható hitelforrásokat, mint az MNB Növekedési Hitelprogram Hajrá! programja.) A pályázatokat eleve ritkán szokták úgy kiírni, hogy működési költségeket lehessen belőlük fedezni (inkább beruházások, projektek megvalósítását finanszírozzák ezekkel az eszközökkel), a bankok meg ilyen körülmények között szigorítottak, ahol csak tudtak. (Nem véletlen, hogy az MNB olyan zsíros ösztönzőkkel állt elő, hogy a bankoknak még így is megérje, hogy hitelezzenek – ehhez képest még mindig csak az NHP Hajrá!-val van csak tele a sajtó…)

 

A befektetéshez meg tényleg nagyot kell gurítani. A jövőben. Ami most eléggé beláthatatlan. Bár kétségtelen, a befektetők szívesen tennék a pénzüket valami értelmes helyre. Pénzük éppen van, és ha most tolják be egy potenciállal rendelkező cégbe, akkor a befektetett pénzen jó eséllyel olcsóbban lehet majd beruházni, innoválni, mint eddig – és erre éppen a válság kínál lehetőséget. Arra viszont számíts, hogy éppen ezért a leendő befektetők nagyítóval fognak benézni nemcsak a könyvelésedbe és a terveidbe, hanem még az alsógatyádba is. Keresni fogják azt a bizonyos meggyőző potenciált – sosem lehet tudni, hogy hol találnak rá alapon.

 

Ha megvan a befektetés, akkor viszont a befektető joggal várja el, hogy pörögjön a biznisz – és legyen pénzbeáramlás. Vevőktől. Nem tőle. (Ő már adott.) Nem kicsi. Nagy. Válságban is. Árgus szemekkel fogja követni a cash-flow és likviditás alakulását – ezért javaslom, tegyél így te is, hogy legyen miről érdemben beszélgetnetek. (És ne akkor lepődj meg, amikor a befektető világosít fel a saját vállalkozásod likviditási helyzetéről.)

 

Cash-flow és likviditás, ha feléled az erőforrásaidat

 

Az erőforrás, mint a neve is mutatja, arra szolgál, hogy forrása legyen a bevételtermelésnek. Ezért számít erőforrásnak minden eszköz, készlet, ember, idő, tudás, kapcsolat, amelynek révén a vállalkozás gazdasági értelemben beteljesítheti léte értelmét, és pénzt, alias nyereséget termelhet.

 

Ez volt a kulcsmondat.

 

Az erőforrás minden, amivel bevételt, még inkább nyereséget termelhetsz. Click To Tweet

 

Ha erről lemondasz, akkor nem marad eszközöd, készleted, embered, tudásod, időd, kapcsolatod, amivel nyereséget állíthatnál elő. Sem a válságban, sem azután, amikor már meg lehetne indulni a gödör aljáról.

 

Ezért volt az, hogy a legtöbb cégvezető körme szakadtáig harcolt azért, hogy megtarthassa a munkatársait. Vagy legalábbis azokat, akiknek a fejében olyan tudásvagyon halmozódott fel az évek alatt, hogy jóval többet veszítene a vállalkozás az elbocsátásával, mint amennyit rövid távon nyerhetne. Számos cégvezető (és a vezetőtársak is) lemondtak a fizetésük egy tekintélyes részéről, vagy akár az egészről is, hogy továbbra is fizetni, ezáltal megtartani tudják a kollégáikat. Sokan állapodtak meg abban a munkatársakkal, hogy mindenki fizetését csökkentik (a munkaidővel arányosan), hogy együtt vészeljék át a legnehezebb időszakot. Látható, hogy a vezetők keresték, keresik a megoldásokat, hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon.

 

Mert való igaz, a költségcsökkentés ebben a helyzetben a cast-flow pozitivitásának és a likviditásnak a megőrzése szempontjából alapvető fontosságú. De nem mindegy, hogy a bevételtermeléshez szükséges költségeket farigcsálom, vagy azokat, amik a bevételtermelés szempontjából nélkülözhetőek, esetleg halaszthatóak. (És akkor a költségcsökkentés arányairól még nem is beszéltem.) Bővebben erről korábban már írtam egy másik cikket, amelynek költségcsökkentési részében elég alaposan tárgyalom a témát.

 

A lényeg: a cash-flow és likviditás rövid távú pénzügyi eszközök és mutatók – ezek fenntartásáért hosszú távon a vállalkozást szolgáló erőforrásokat, gyakorlatilag a tőkét beáldozni stratégiai baklövés. (Erről bővebben találsz több szempontból is elkövetett okfejtéseket, szakmai értekezéseket a Karson Consulting blogján.)

 

Cash-flow és likviditás, ha jót akarsz a vállalkozásodnak

 

Ha jót akarsz a vállalkozásodnak, akkor a cast-flow és likviditás soha nem lesz elhanyagolt terület. Remélem, ha más haszna nem is lesz pénzügyi értelemben ennek a mostani szerencsétlen helyzetnek, de az mindenképpen, hogy a vállalkozásvezetők, még a nanoméretű egyéni vállalkozók is jönnek, átérzik, hogy erre akkor is figyelniük kell, kézben kell tartaniuk, ha csak minimálszinten akarnak foglalkozni a vállalkozási pénzügyekkel.

 

Ehhez most kaphatsz segítséget is. Tavaly év végén kidolgoztuk, év elején leteszteltük a tényleg faékegyszerűséggel működtethető cash-flow kimutatásunkat. (Csak aztán kicsit elmosott minket cash-flow-stul a válság.) Ha valamikor, akkor most egészen biztosan szükséged lesz arra, hogy kézben tartasd a likviditásodat, és ehhez a legjobb, legegyszerűbb, legáttekinthetőbb eszközöd a cash-flow kimutatás lesz.

 

Háromféle verzióval készültünk: az első teljesen alap. Beírod a bemenő és a kimenő számláidat, és látod, hogy az adott időszakban (hónapban) pozitív volt-e a pénzforgalmad egyenlege.

 

A második ugyanezt tudja, csak itt már lesz arra nézve is figyelmeztetés, ha kintlévőséged keletkezik, vagy esetleg te szaladsz tartozásba. A megadott dátumok túllépése esetén a rendszer figyelmeztet. (Sárgára áll az adott cella, ha a fizetési határidő napját átlépted, vagy a vevőd átlépte, pirosan, ha ez már meghaladja a 90 napot.)

 

A harmadik is tudja mindezeket, de ott már tervezni is tudod a cash-flow-dat. Előre. És a táblázat nézi az eltéréseket, hogy ezek alapján el tudd dönteni, be akarsz-e avatkozni, és ha igen, akkor hol kell ezt megtenned.

 

Mindhárom verzióban vannak összesítő táblák, grafikonok, amelyek segítik a jobb áttekinthetőséget, a változások követését, megértését.

 

Még a válságban is olcsón tudod ezeket elérni itt.›››

 

Cash-flow és likviditás Cash-flow és likviditás Cash-flow és likviditás

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

 

Posted on: 2020-04-24, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .