Tartalék a vállalkozásodban – hol keresd?

A tartalék most nagyon jól jön.

Tartalék – ez manapság olyan, mint egy bűvös varázsszó. Némelyik vállalkozásvezető a fél karját odaadná némi pénzügyi tartalékért. Pedig a tartalék sajnos nem a fán terem, azért meg kell dolgozni, mert időbe telik felépíteni. Az egy másik kérdés, hogy van olyan tartalék is, ami egyáltalán nem biztos, hogy szem előtt van: meg kell keresni. Lássuk, a te cégedben van-e bármi ilyesmi!

 

 

Mi a tartalék?

 

Tartalék többféle is lehet. Az, amire most sok cégvezető epekedve vágyik, a vésztartalék kategóriája. Vagyis az a pénzmag, amelyhez baj esetén nyúlhat a vállalkozó.

 

Figyelem! 

 

A számvitelben használatos céltartalék teljesen más fogalom. Céltartalékot a törvény alapján képezni kell, ha olyan kötelezettség áll fenn, amely múltbeli, vagy folyamatban lévő szerződésbeli ügyletekből származnak. Céltartalékot a törvény alapján képezni lehet minden olyan jövőbeli kötelezettségre, amelynek bekövetkezése a mérlegkészítés időpontjában valószínűsíthetően, időszakonként ismétlődően, jelentős összegekben merülnek fel, de felmerülésük időpontja és pontos összege még bizonytalan (és nem sorolhatóak a passzív időbeli elhatárolások közé – de ezt elég, ha a könyvelőd tudja.)

 

Vagyis a céltartalék csakis a mérlegkészítés időpontjában áll fenn, és kötelezettségekre képezendőek, képezhetőek. Lényegében azért rakjuk ilyenkor ezeket az összegeket a céltartalékba, hogy véletlenül se kerüljön máshová a mérlegben, és keveredjen el valahol. És biztos, hogy az új üzleti évben ez visszakerül az elkölthető, szabadon felhasználható pénzeszközök közé – tehát ez csak a pénznek egy ideiglenes “felpántlikázása”. Ennek már megvan a helye, amire el fogjuk költeni. Vésztartalék kis túlzással csak akkor kerülhetne a céltartalékba, ha mér előre látnánk a vész közeledtét – és még szerződést is kötnénk vele…

 

A vész esetén felhasználható tartalék sajátossága, hogy

 

  • likvid, azaz pénzként áll rendelkezésre (nem más, pénzzé tehető eszközökben van)
  • gyorsan hozzáférhető
  • a fix működési költségek meghatározott ideig fedezhetőek belőle (jó, ha legalább 3, de inkább 6 hónapig).

 

A tartalék most nagyon jól jön.
A tartalék most nagyon jól jön. De tudod, hogy mi számít tényleg tartaléknak? Használd jól a pénzed!

 

Ilyen tartalék azonban meglehetősen kevés vállalkozásnak áll rendelkezésére. A tartalékot ugyanis fel kell építeni, hiszen nyilván nem egy hónap alatt teszed félre a fél éves működési költségeid fedezetét. Éppen ezért ezt ugyanúgy tudatosan be kell tervezni a cash-flow kiadási oldalára (igen, oda, hiszen erről a pénzről ugyanúgy lemondasz egy jó időre, mintha elköltötted volna), mint pl. a havi fizetendő adókat.

 

Ez az oka annak, hogy kevés vállalkozás rendelkezett a válság kitörésekor valamire való tartalékkal:

 

  • egyrészt a tartalék felépítése időigényes, és sokan nem szívesen szöszmötölt vele
  • másrészt egy félévnyi működési költség elég nagy összeg ahhoz, hogy egy vállalkozás lemondjon róla – sokan túl könnyen csábultak el
  • harmadrészt amíg nincs baj, addig sokak szemében semmi nem indokolta ekkora összeg kivonását a cashf-flow-ból, hiszen abból új árut lehet venni, amit el lehet adni, vagy éppen egy új embert lehet felvenni – netán meg lehet venni az újabb, nagyobb Mercedest… (ilyet is láttam)

 

Most viszont van baj – nem is véletlen, hogy minden válság likviditási problémákkal kezdődik egy vállalkozás életében. Vagyis aki nem képes megőrizni a fizetőképességét szélsőséges körülmények között is, azok fognak elsőként egy válságban elhullani. Náluk a csőd elkerülhetetlen – különösen akkor, ha a válság netán elhúzódik.

 

Az, hogy a cash-flow ilyen szélsőséges helyzetben negatívba csúszik, nem baj, sőt azt kell mondjam, a helyzet természetes velejárója. Hiszen a költségek (főleg a fix működési költségek) nem változnak, a bevételek (a pénzbeáramlás) viszont most a földbe állt sokaknál. Ebből nem is jöhet ki rövid távon másféle matek, csak az, hogy a cashflow egyenlege negatív. (Jó esetben is nulla.)

 

A gubanc ott kezdődik, amikor ez az állapot tartós lesz. És ez még akkor is előfordulhat, ha van vésztartaléka a cégnek.

 

Tartalék ellenére is csődbe mehetsz?

 

Megeshet.

 

Mint említettem, akkor van baj, ha a negatív cash-flow állandósul. És ez még akkor is előfordulhat, ha van vésztartalékod.

 

A vésztartalék mértékét, összegét ugyanis azon adatok és körülmények alapján állapítod meg, amelyek “békeidőben” határozzák meg a céged működését. A válság azonban más állatfajta: éppen attól lesz válság a válság, hogy az addig ismert és megszokott körülmények gyökeresen megváltoznak. A bajt csak tetézi, ha mindez nagyon gyorsan, földcsuszamlásszerűen megy végbe. Pont, mint most.

 

Vagyis az egy dolog, hogy békeidőben hat hónapra elegendő tartalékot halmozol fel. Ha azonban rád szakad az ég, akar az az első dolgod, hogy a cash-flow átvizsgálása és gatyába rázása után a tartalékaidat vizsgálod felül. Miért? Mert  cash-flow gatyába rázása a pénzáramlásod újraszabását jelenti. Pontosabban a megváltozott körülményekhez igazítását. Ekkor fog kiderülni, hogy a vésztartalékod valójában mennyi időre is segít ki a bajból – és lehet, hogy sokkal kevesebb időre, mint azt korábban hitted.

 

Hogy egy példát hozzak, bár ebben nem lehetek teljesen biztos, ez inkább csak gyanú a többéves szakmai rutin alapján. Váradi József, a Wizz Air fapados légitársaság tulajdonosa a válság kitörésekor magabiztosan nyilatkozta, hogy ha másfél évig a földön maradna a teljes flottájuk, ők akkor is túlélnének, mert akkora likvid tartalékon ülnek. Sőt ők most kezdenek gépvásárlásba, mert most van itt az ideje. (Ebben van is üzleti logika.) Megvallom őszintén, akkor én is elismerően csettintettem, hogy ez igen, így kell ezt csinálni.

 

Aztán rá egy hónappal jöttek a hírek, hogy bizony a Wizz Air is komoly létszámleépítésre kényszerül, és jelentősen megvágják a megmaradt munkatársak bérét. (A vezetőkét is.) Mi lehetett ennek a nagy pálfordulásnak az oka? Gyanítom, nem pont az, amit a tulajdonos a sajtónak nyilatkozott. Hanem nagyjából ennyi idő kellett ahhoz, hogy áttekintsék a megváltozott körülményeket, és azok pénzügyi hatásait, és ennek megfelelően a vállalat számait, adatait is. Ekkor derülhetett ki, hogy a békeidős másfél évnyi tartalék most jóval rövidebb időre lehet elég – ezért muszáj másféle intézkedéseket is bevezetni a cég megmaradása érdekében. (Persze ehhez kellett az is, hogy a légitársaságok piaci kilátásait is jobban fel tudják mérni – és azok, gyanítom, még annyira sem voltak rózsásak, mint amivel egy hónappal korábban a tulajdonos számolt, pedig az sem volt túl optimista.)

 

A lényeg: a tartalék fedezeti képességét újra kell számolni, ha kitör a balhé. Click To Tweet

 

A másik lényeges pont pedig az, hogy a tartalékaidat mire fordítod. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy milyen költségeket fedezel belőle.

 

Ha ugyanazokat, amiket eddig is, akkor nem végezted el a házi feladatot első lépését, vagyis a cash-flow-t nem ráztad gatyába. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott körülményekhez igazítod a költségeid szerkezetét és színvonalát. Azaz arra költesz, amire kell, amire nem, vagy nem pont most szükséges, azt levágod, vagy halasztod, és csak annyit költesz, amennyit feltétlenül szükséges. (Magyarul minden fillér helyét és számát alaposan átgondolod.)

 

Ha a tartalékaidat az átrendezett költségekre fordítod, azaz a meglévő pénzed bevételszerzésre tudod fordítani, akkor már félig nyert ügyed van – de legalábbis jó úton haladsz. A nyereséghez az is kell, hogy ne csak annyit költs, amennyi feltétlenül szükséges, hanem  az is, hogy ezek a költések megfelelő mértékű bevételt eredményezzenek. Jelen pillanatban ez is egy szép kihívás. Viszont ha már arra elég, hogy a működési cash-flow-dat nullára hozd, az legalább a túléléshez elég lehet. (Nagy ugrásra ebben az esetben ne számíts, valószínűleg nem te leszel a válság nagy nyertese.)

 

Hol lehet még?

 

A tartalék néha ott van, ahol nem is számítasz rá. Ha ilyen rejtőzködő típus, akkor azt nevezzük az egyszerűség kedvéért rejtett tartaléknak.

 

A rejtett tartalék igazából racionalizálással nyerhető ki a cégedből. Bármi, amit észszerűsítéssel elérhetsz, általában költségcsökkenés képében nyilvánul meg – és ezzel tudod a nyereséged növelni. Ezt egyrészt a cash-flow kapcsán már emlegetett átgondolt költségcsökkentéssel lehet elérni, másrészt pedig a hatékonyság növelésével. Ez utóbbi esetben az egy termékegységre, időegységre vagy munkatársra eső költséget tudod csökkenteni – vagy ha úgy tetszik, ugyanannyi költséggel többet tudsz termelni, kevesebb idő alatt, vagy egy munkatárs többet tud előállítani, kiszolgálni.

 

Szintén a racionalizálás egyik megnyilvánulása, ha felderíted, hol vannak a vállalkozásodban esetleges párhuzamosságok. (Ha jobban belegondolsz, ez is a hatékonyság egy másikféle megközelítése.) Ha van ilyen a cégedben, akkor most van itt az ideje, hogy ezeket kiszűrd, átdolgozd, vagy akár meg is szüntesd, az így megtakarított pénzt pedig valamilyen vevőszerző, bevételtermelő tevékenység szolgálatába állítsd.

 

Tartalék-e a beruházásra szánt pénz?

 

Speciális eset, de a szónak abban az értelmében, ahogyan hogy mi tárgyaljuk a tartalék fogalmát, a válasz egy határozott, és szép kövér NEM.

 

A beruházásra félretett pénzek inkább előtakarításként értelmezhetőek: már most félreteszel egy jövőbeni nagyobb kiadásra. Ráadásul

 

egy olyan kiadásra, amely stratégiai célokat szolgál. Click To Tweet

 

És ezért veszélyes ügy a beruházásra szánt összegeket összekeverni a likvid tartalékokkal.

 

Tény, a beruházásokra szánt összegek általában likvidek, és viszonylag könnyen hozzáférhetőek – vagyis eddig pont olyanok, mint a vész esetére elkülönített tartalékok. Ezért is lehet erős a csábítás, hogy ha baj van, akkor ehhez nyúljunk.

 

A célját tekintve azonban ég és föld a kétféle pénzösszeg. Míg a tartalék

 

kifejezetten arra van, hogy gubanc idején meg tudd vele támogatni a vállalkozásod működését egy átmeneti időszakra, amíg nem alkalmazkodsz a megváltozott körülményekhez, Click To Tweet

 

addig a beruházásra félretett összeg stratégiai, jövőbeni célokat szolgál – éppen azt, hogy pl. egy válság után legyen miből megindulnod felfelé, és a vállalkozásodnak hosszú távon is legyen jövője, no meg némi versenyelőnye a konkurensekkel szemben.

 

Vagyis a beruházási célú pénzek átkonvertálása működési költségek fedezetévé segítheti ugyan a túlélést, és adhatja azt a látszatot, hogy pozitívba fordítottad a cash-flow-t, de azzal is jár, hogy a stratégiát áldozod fel érte. Különösen akkor, ha csak ennyit teszel, és a működésedet, a költségszerkezetedet nem alakítod át a válság hozta körülményeknek megfelelően. Ezért én arra szavazok, hogy a beruházásra elkülönített pénzállományodhoz válságban csak a legvégső esetben nyúlj, hogy abból fedezed a működésedet.

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást!

 

🙂 Csilla 🙂

Posted on: 2020-04-30, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .