Megtérülés – nemcsak egy képlet, ez vállalkozói szemlélet!

A megtérülés és a kelt tészta

Megtérülés – ha hallod ezt a szót, mi jut eszedbe? Talán a kapitalizmus mohósága, hogy mindent pénzben mér? Vagy talán a beruházások, amelyeknek be kell hozniuk a beléjük fektetett pénzt? Esetleg az, hogy a megtérülés vállalkozóként valójában egy nagy dilemma, ha fenntarthatóan akarsz működni, mert vagy megtérülés lesz, vagy zöldülés? Ezernyi kérdés zsong ilyenkor főleg egy kezdő vállalkozó fejében. Őszintén szólva azonban még a régebbi motorosok esetében is találkoztam olyan elképzeléssel, amely félrevitte alkalmazóját. Gondoljuk végig együtt, hogyan érdemes kezelnünk a megtérülés fogalmát! 

 

 

Megtérülés – tisztázzuk! 

 

A megtérülés félreértése kapcsán gyakran jut eszembe, hogy valami ilyesmi lehet, ha az ember fia/lánya elront egy receptet. Előfordult már veled, hogy találtál egy klassz receptet, képen is úgy nézett ki a kaja, hogy már érezted a szádban az ízét, aztán mikor elkészítetted, borzasztó lett? Amikor a miérten törpöltél, akkor vetted észre, hogy a kelt tészta azért lett majdnem olyan sűrű, mint a beton, mert kifelejtetted belőle az élesztőt, a piskóta pedig azért ehetetlen, mert cukor helyett véletlenül sót tettél bele?

 

Valahogy így van a megtérüléssel a legtöbb vállalkozó is:

 

  • olyan, mint a legfinomabb, vágyott süti
  • amikor pedig el akarja érni, vagy kihagy valami fontosat, ami nélkülözhetetlen lenne a jó végeredményhez,
  • vagy valami mást tesz bele (tévedésből, vagy nem tudásból, információhiányból).

 

Ezért érdemes végiggondolni, mi is ez, és hogyan álljunk hozzá.

 

A megtérülés és a kelt tészta
A megtérülés és a kelt tészta közötti párhuzam nem véletlen – vannak, akik szeretnek sütni, csak éppen nem tudnak, vagy aznap rossz passzban voltak.

 

A megtérülés a tankönyvi definíció szerint

 

az az elméleti érték, amelynek teljesülésével az adott befektetés bevételei meghaladják annak költségeit. 

 

Mint a meghatározásból is látszik, a definíció alapesetben befektetéssel, beruházással számol. Ez nem véletlen. A megtérülés kiszámítását elsőként ezeknél a vagyonelemeknél használták. Pont azért, hogy megtudják, megéri-e egyáltalán belevágni.

 

A megtérülés azonban manapság egy erősen változó fogalom. Már korántsem csak és kizárólag hosszú távú befektetésekre, beruházásokra vonatkoztatható. Hanem akár költségekre is. Igen, az átlagos, hétköznapi, működéssel összefüggő költségekre is.

 

Tipikus példája ennek a marketingre, főként az online marketingre elköltött pénzek hatásosságának vizsgálata. Egy költség a megtérülés eredeti gondolatához híven akkor hatásos, ha bevételt hoz. De legalábbis visszahozza a költés összegét.

 

A pénzügyi szakértő (köz)beszól: 

 

Néha ez nem ennyire egyértelmű. Bizonyos esetekben, pl. az ingyenes csalianyagoknál, vagy éppen a viszonylag kisértékű fizetős csaliknál ez üzletpolitikai döntés is lehet, hogy az ezekre költött valamilyen költség nem térül meg. Valamiért lenyeljük. Pontosabban nem tudjuk lenyelni – valahonnan, valamelyik másik termékünk bevételeiből kell kigazdálkodni ezek költségeit is. Amikor tehát ilyen döntést hozunk, jó, ha tudjuk, hogy a költség nem vész el, csak mást fog terhelni. 

 

Másrészt vannak olyan költségek, ráfordítások, amelyek egyszerűen nem arra valók, hogy bevételt termeljenek. Hanem csak azért vannak, hogy a vállalkozás működhessen. Ilyenek pl. az adók. (Próbáld meg egyszer nem befizetni, rögtön rájössz, hogy rendszeresen érdemes bevállalni a nem bevételtermelő költségek némely fajtáját is, ha azt akarod, hogy továbbra is számlaképes, tehát törvényesen működő vállalkozás legyél.) 

 

Márpedig ha a hétköznapi költésekre is alkalmazzuk a megtérülés elvét, akkor ez már

 

egy vállalkozói szemlélet. 

 

Nem tudom, ki nézte annak idején, a DigiLife-on futott egy Vállalkozni tudni kell! című sorozat (angol címe The profit). Egy sorozatvállalkozó nézett meg benne magának olyan cégeket, amelyek vagy bajban voltak, vagy jól jött volna némi tőkeinjekció a nagyívű elképzeléseik valóra váltásához. Márpedig egy befektető megtérülésben gondolkodik. A sorozat némely darabját megtalálod itt is. Már csak a gondolkodásmód miatt is érdemes megnézni.

 

A megtérülés számítása – kezdőknek és haladóknak

 

Ha arra számítottál, hogy most úgy húzok elő egy képletet, mint nyulat cilinderből, akkor tévedtél. A megtérülés kiszámítására ugyanis nincs, soha nem is volt egységes képlet.

 

A megtérülés esetében sincs egyénképlet.
A megtérülés esetében nincs meglepi – itt sincs egyénmegoldás, egyénképlet.

 

Miért? Azért, mert minden befektetés – és minden kiadás, költség más és más. A megtérülés képletét mindig a befektetés, beruházás, költség sajátosságaihoz kell igazítani. Vagyis neked kell végiggondolnod, hogy mit viszonyítasz mihez – és hogy a viszonyítást milyen képlettel oldod meg. Az sem elhanyagolható tényező persze, hogy jól válaszd meg, mit viszonyítasz mihez.

 

Erre mondok példát, hogy értsd, mire is gondolok.

 

Tegyük fel, azt tervezed, hogy felhúzod Magyarország első, és ennél fogva legmodernebb léggömbhámozó üzemét. Kiszámoltad, mennyibe is fog ez kerülni. Eddig nagyszerű. De azt is meg akarod tudni, hogy megéri-e neked ez az egész cécó a fáradozást, no meg a pénzkiadást, vagy az életben nem lesz ebből működőképes vállalkozás.

 

Elmész hát egy pénzügyeshez, hogy mondja meg neked, belevágj-e. A pénzügyes pedig azt fogja kérdezni, pontosan mi is érdekel téged? Arra vagy-e kíváncsi, mennyi idő alatt térül meg a beruházásod? Vagy arra, hogy X év múlva hányszor hozta már vissza a beletett pénzt? Netán vegyük figyelembe a megtérülésnél azt is, hogy a pénz értéke változni fog (ilyenkor nettó jelenértéket emleget a pénzügyes)? Vagy azt szeretnéd megtudni, hogy inkább bankba vidd-e a pénzed, mint a beruházásba tedd? (Mert akkor meg belső megtérülési rátát fog emlegetni.) Mind másra ad választ, és mind a megtérülést mutatja. 🙂 )(És egy jó pénzügyes mindent ki is fogja majd neked számolni, hogy a megtérülést minél több aspektusból tudd majd megítélni.)

 

Sokkal szerencsésebb  helyzetben vagy, ha a rövid távú költségek megtérülését szeretnéd felmérni. Ott lényegesen egyszerűbb a képlet.

 

Miért?

 

Mert ott nem kavar be az idő. Click To Tweet

 

A megtérülésnek ugyanis két dimenziója van. A pénz csak az egyik. A másik mindig az idő. Rövid távon ez azonban elveszíti jelentőségét, így ott csak szikáran a pénz marad. Vagyis amikor a költségeidet elemzed megtérülési szempontból, akkor elég, ha magát a konkrét kiadást veszed, és azt viszonyítod ahhoz a bevételhez, amelyet ez említett kiadás megtermelt. Vagyis:

 

megtermelt bevétel

_____________________

költség

 

Példa: ha arra vagy kíváncsi, hogy megtérült-e a Facebook-hirdetésre költött pénzed, akkor nézd meg a hirdetési költséget, és ezzel az összeggel oszd el azt a bevételt, amit a hirdetésed generált. (A konverziók alapján simán meg tudod mondani, hogy hány vásárlást generált a hirdetésed.) Így számolnak a marketingesek. Az óvatos pénzügyes ilyenkor még azt is hozzá teszi, hogy a költségekhez csapd hozzá még a marketingkivitelező erre a projektre eső munkadíját is, és akkor kapsz korrekt megtérülési összeget.

 

Ebben az esetben, ha a hányados értéke 1, akkor megtérült a költésed. Pontra passzra nullán vagy. Akkor az igazi, ha az 1 többszörösét látod magad előtt eredményként. Azt nem mondom, hogy minél nagyobb számú többszörösét, és határ a csillagos ég, mert nyilván van egy reális korlátja az értéknek. De a 2-3-szoros érték már egészen csinos online hirdetések esetében. Ha ennél is nagyobb, akkor tartsd meg a marketingkiviteleződet mindenképpen, mert valamit nagyon tud.

 

Miért fontos a megtérülési szemlélet egy vállalkozónak? 

 

Röviden: azért, mert így sokkal jobban meg fogja válogatni, mire is adja ki a pénzét.

 

Hosszabban: fogd fel úgy a megtérülés számolgatását, mintha ez egyfajta minősítése lenne a költségeidnek! Tudni fogod, hogy mivel jár, ha kiadod azt a pénzt pont arra, amire kiadod. Ha nem jött be, akkor tudod, hogy ott valami baki van: vagy nem jó helyen költötted el (pl. nem jól választottál marketingkivitelezőt), vagy nem arra költöttél, amire kellett volna (pl. a marketingköltéseidtől remélted a több bevételt, de kiderül, hogy inkább termékfejlesztésre kellett volna költened, mert hiába minden marketing, a kutyát sem érdeklik a léggömbhámozók).

 

Magyarul a megtérülés számítása arra jó, hogy

 

képes legyél vigyázni a pénzedre, illetve hatékonyan felhasználni azt. Click To Tweet

 

Ez pedig az a fajta pénzügyi szemlélet, amit minden pénzügyes próbál minden vállalkozó ügyfele fejébe hipnotizálni.

 

OK, hatékonyan költesz – de hogyan jön összes megtérülés a fenntarthatósággal?

 

Nagyon jól, bár a kérdésed teljesen jogos. Elsőre ugyanis nem látszik ennyire egyértelműnek a dolog.

 

A megtérülés önmagában nem rossz dolog. Ez ugyanis

 

sosem cél, hanem egy eszköz. Click To Tweet

 

Az, hogy a vállalkozás fenntarthatóan működik-e vagy sem, az egy stratégiai döntés. Ennek szellemében dönt a vállalkozás vezetője arról, hogy mit és hogyan működik a cég. Magyarul a

 

fenntartható működés keretei között is létezhet megtérülő tevékenység. Click To Tweet

 

A stratégia – és ha a fenntarthatóság be van emelve a stratégiába, akkor az már a stratégia része – adja a vállalkozás működési kereteit, a menedzsment (és az azt megtámogató pénzügyi és kontrollingszámítások) az operatív leképezését ennek a keretnek. Vagyis a megtérülés ilyenkor ezen a kereten belül fog mozogni. (Pénzügyesként ezért hangsúlyozom egyfolytában, hogy még a one-man-show egyéni vállalkozásoknak is legyen stratégiája!)

 

Tehát ha a stratégiádban az szerepel, hogy a léggömbhámozó üzem környezetbarát módon fog működni pl. napenergiával, és nem lesz károsanyag-kibocsátás, akkor ez garantáltan meg fogja növelni a beruházás költségeit – ezzel el fogja nyújtani a megtérülés idejét. Attól még megtérül, csak több idő kell hozzá. Ha azonban te nem karvalytőkés vagy, hanem elkötelezett barátja a Földnek, és azt szeretnéd, ha a léggömbhámozó üzemed még az unokáidat is fényesen eltartaná, akkor úgy döntesz, hogy elég lesz a lassabb növekedés is, a hosszabb megtérülés. Vagyis a kereten belül tartod a megtérülést, és azt mondod, hogy nem vagy te balatoni lángosos, aki egy szezon alatt akarja megkeresni a befektetését is, meg az egész éves megélhetését is.

 

A pénzügyi szakértő (köz)beszól:

 

Nem tudom, emlékszel-e még rá, ha nem, akkor kérdezd meg a szüleidet! A balatoni lángosos a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországának maszek és gebines világában fogalom volt. Éppen annak szemléltetésére használták, hogy milyen az, amikor az utolsó cseppet is kisajtolja egy vállalkozó a vevők pénztárcájából – és nem érdekli, hogy újra nála vásároljanak, mert csak a minél gyorsabb megtérülés lebegett a szeme előtt, nem pedig a hosszú távú megélhetés. A török hódoltságban megszokott rablógazdálkodás egy modernebb verziójaként tekintett erre a nagyközönség.

 

Ha kérdésed van a megtérüléssel kapcsolatban, akkor írj az ugyfelszolgalat [kukac] zsebedremegyek [pont] hu címre! Ha nem értesz egyet, azt se rejtsd véka alá, írd meg kommentben!

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

Posted on: 2020-06-11, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .