Vállalkozói siker – tudod, mi az, és hogyan juss el odáig?

Vállalkozói siker

Vállalkozói siker témában meglehetősen sok irodalmat lehet találni – ezeknek azonban sok esetben megkérdőjelezhető a tudományos megalapozottsága. Nemrég azonban belefutottam két nagyon jó cikkbe is a Karson Consulting blogján, és mindkettő tényalapú volt. Ezen felbátorodva kezdtem el én is kutakodni, mi kell ahhoz, hogy a vállalkozói siker teljes legyen. Persze én sem tudok kibújni a bőrömből: nagyon is sok személyes tapasztalatra támaszkodom a cikkemben. Ezeket azonban mindig alá fogom támasztani tudományosan is.

 

 

Vállalkozói siker – neked mi az?

 

A vállalkozói siker sokak számára amennyire megfoghatatlan, legalább annyira vágyott is. Legutóbb azonban olvastam két nagyszerű cikket is a témában Hűvös Ágnes, a Karson Consulting alapító-vezető tanácsadójának billentyűzetéről. Az egyik arról szólt, hogy a kudarcnak igenis komolyan veendő opciónak kellene lennie egy vállalkozó számára, a másik pedig arról, hogy mennyire rosszul is értelmezzük a sikert, pontosabban annak kiindulópontját. Mindkét cikk minden szavával egyetértve most azt szeretném körüljárni, hogy hol van a baki a rendszerben. Pontosabban azt, hogy hol rontjuk el, miért nem érezzük magunkat sikeresnek – szinte soha, vagy csak ritkán, és akkor is csak kevesen.

 

FIGYELEM! A cikkben keveredni fognak a személyes tapasztalataim, amelyeket személy szerint én szereztem vállalkozóként, illetve az ügyfeleim éltek meg, valamint a tudományos bizonyítékok. A tisztánlátás kedvéért a cikkben mindig jelezni fogom legalább egy háttérlinkkel, hogy éppen mire alapozom az állításaimat.

 

Az első ilyen fontos tényező, hogy bár vágyunk a sikerre, de a legtöbbször magunk sem tudnánk megfogalmazni, mi jelentené számunkra a sikert. A legtöbben megragadunk az olyan általánosításoknál, mint amiket a médiából kapunk. Erre sajnos kutatást nem tudok hozni, csak a saját ügyfeleimet szondáztam meg. Igaz, ők nem reprezentatív mintája a hazai vállalkozói rétegnek, de a nano-, mikro- és kisvállalkozói rétegben nem valószínű, hogy ehhez képest számottevő eltérés lenne. (Ezt szintén megfigyelésre alapozom – mégpedig a vállalkozói Facebook-csoportokban felbukkanó “dicsekvős” sikerposztok tartalmára.)

 

A megfigyeléseim és kérdezősködéseim szerint a legtöbb vállalkozó fejében egy elnagyolt kép él a sikerről. Valami olyasmi, mint a KFT együttes dalában.

 

 

Nagyjából ennyi: siker = pénz, csillogás, irigylésre méltó státusz, elismertség.

 

Kb. 40 ügyfelemet kérdeztem erről. Közülük összesen hárman(!) írták le, hogy mit is jelent számukra a pénz (konkrétan mennyit akarnak keresni, kivenni a cégükből, és nem csak valami elnagyolt árbevételben gondolkodtak), milyen státuszra gondoltak (pl. szakmai szervezetben vezető tisztségviselőnek lenni), mi lenne számukra az elismertség (pl. valamilyen kitüntetést egy szakmai szervezettől, vagy egy bizonyos márka kialakítását, amelynek része, hogy a közönség, közösség véleménye az általa vágyott jellemzőkkel egybehangzik – ennek lehet példája az is, hogy a vállalkozó vágya, hogy őt “becsületes vállalkozóként” említse mindenki, aki csak ismeri, és ezt el is éri).

 

A siker tehát nem egy általános eredmény, hanem mindenki esetében a KONKRÉT személyes célkitűzéseinek a függvénye. Click To Tweet

 

Vagyis nincs vállalkozói siker, amíg nincs vállalkozóként meghatározott konkrétum, cél, amit el lehet érni.

 

Mert a célok elérése (és fenntartása) a siker. Click To Tweet

 

Ha például nekem vállalkozóként az a siker mércéje, hogy egy olyan céget építsek, amely vitathatatlan és megkerülhetetlen szaktekintély lesz a saját piacán, akkor még mindig nem fogalmaztam konkrétan. Meg kell tudnom mondani, hogy MITŐL lesz majd a cégem vitathatatlan és megkerülhetetlen szaktekintély. Mondjuk attól, hogy

 

  • tudományosan, vagy tudományos módszerekkel megalapozott minden megnyilatkozása (100%-ban)
  • a hibaráta minimális (1% alatti)
  • amit mondok, azt csinálom is (hiteles szakértő vagyok)
  • tudományos igényű publikációim vannak – konkrétan évente legalább egy
  • szakmai igényű konferenciákra hívnak előadónak évente legalább kétszer (a konferenciákat pedig, ha álmomból felköltenek, akkor is el tudom sorolni)
  • a kollégák is hivatkozzák a munkámat (cikkeimet, tudományos publikációimat, előadásaimat stb.)

 

Több ügyfelem is annak a kétségének adott hangot, amikor rákérdeztem a konkrétumok hiányára, hogy lehet, hogy ők maguk ettől sikeresnek érzik majd magukat, de nem biztos, hogy a céljaik a környezetük számára is megfelelnek a siker kritériumainak. Az egyik ügyfél erre azt hozta fel példának, hogy hiába elégedett ő azzal, hogy csak vele együtt hárman dolgoznak a cégében, ha a haveri körben ezt nem értékelik, mert szerintük az a sikeres vállalkozó, aki dromedár méretű Mercivel jár, szórja a milliókat, és kacsalábat is tudott venni a rózsadombi kertes háza alá. Ő meg elégedett a hétüléses Peugeot 5008-asával, a kacsalábmentes kertes házával a kertvárosi negyedben, hogy egy évben egyszer megy csak külföldre nyaralni, és minden hónapban ki tud venni közel egymilliót a cégéből.

 

A kérdés jogos. És felvet egy másikat is.

 

Vállalkozói siker
A vállalkozói siker azért olyan homályos, mert egyedi: mindenkinek mást jelent.

 

Számít-e, hogy másoknak ez mit jelent?

 

Néha számít, néha nem.

 

Hogy mikor számít, az a kitűzött cél milyenségétől függ. Mondok rá rögvest példát is.

 

Maradjunk a fentebb már említett vitathatatlan és megkerülhetetlen szaktekintély példájánál. Nézd meg, milyen kritériumokat határoztam meg hozzá! Ezek igazából mind csakis rajtam múlnak (pl. nem iszom bort, ha vizet prédikálok, illetve tudományosan, vagy tudományos módszerekkel megalapozott minden megnyilatkozásom) – ezekkel nincs is dolga másoknak, csak annyi, hogy vegye észre. Cserébe nem az ő megítélésüktől függ. Hanem a tudományétól. Tehát ez innen nézve objektív kritérium tud lenni. Ha ilyen kritériumokat tudsz “mérőszámként” összerakni a kritériumrendszeredben, akkor jársz jól. Ebben azt esetben ugyanis éppen az objektivitás az, ami garantálja neked azt, hogy mások is elismerjék a teljesítményedet, a sikeredet.

 

Lehetséges azonban, hogy van olyan része a céljaidnak, ami valóban mások megítélésétől függ. Például az, hogy elismerően nyilatkoznak-e majd rólad, ha megkérdezik, hogy becsületes vállalkozó vagy-e. Ezen is sokat segít a hitelesség (tudod, nem mindegy, bor vagy víz – melyiket iszod, és melyiket prédikálod), de az ezzel összecsengő márkaépítés is. Ezt is el lehet érni szakmai alapon (a márkaépítés például nem véletlenül egy szakma, amit lehet jól és rosszul is művelni), csak idő kell hozzá. A közvélemény gondolkodásában kialakítani, netán átállítani valamit, mindig is időigényes volt. És az is marad. Szóval ez az, amire rá kell szánni az időt, erőt, energiát, munkát és pénzt, fegyvert, paripát. Nincs olyan, hogy egy csapásra sikeres lesz valaki. (Gyors meggazdagodás létezik, gyors sikert még nem látott a világ.)

 

Ékes példák erre a startup-ok, amelyekről – sajnos tévesen – szinte mindenkinek az él a fejében, hogy huszonéves hipszter hülyegyerekek egy jó ötlettel és sok szerencsével egyik napról a másikra meggazdagszanak. Csakhogy… a legtöbb startupper éveket és forintban milliókat tesz a cégbe addig, amíg eljutnak odáig, hogy befektető elé lehet vinni a cuccot. A befektető ugyanis soha nem az ötletbe fektet bele, hanem a cégbe (abból kap részesedést – a még meg sem alapított cégből nem adhatsz neki semmit) – már csak azért sem, mert egy vállalkozást tudni kell fenntartani a szűkös években is. Mert ezekben a szűkös években ki kell fejleszteni a terméket, ami legalább minimálisan működőképes. (A Theranos-botrány óta főleg.) Ergo ha látható, hogy az alapítók vállalják a kockázat rájuk eső részét, akkor gerjed a bizalom. Vagyis a sikerért még ott is keményen meg kell dolgozni. Amit a külvilág lát a sikerből, az a jéghegy csúcsa.

 

Mi a valódi vállalkozói siker?

 

Olyan vállalkozási cél elérése és az elért állapot fenntartása, igény esetében fejlesztése is, amelyet az alapító fontosnak ítél hosszú távon is. Click To Tweet

 

Ízlelgessük ezt a szép, hosszú mondatot!

 

  1. A siker mindig valamilyen konkrét célhoz kötött.
  2. A célt el is kell érni a sikerhez.
  3. A célt érdemes szakaszosan elérni, így minden szakaszteljesítés esetén van mit ünnepelni – arról nem is beszélve, hogy megvan a haladás érzése is.
  4. Igen, ünnepelni – néha nem árt megállni, és szétnézni, hogy mit értél el, és milyen teljesítmény van mögötte. Ennek azonban nem az ünneplés a lényege. Hanem az, hogy te magad ismerd el és érzékeld a saját teljesítményedet.
  5. A cél legyen fontos – a siker akkor esik majd a nem mindennapi kategóriába, ha az eredménye hosszú távon képes hatást gyakorolni a vállalkozás, vagy mások (célcsoport, piac, iparág stb.) életére. Általában bőven elég, ha a céged életére gyakorolsz tartós hatást. 🙂

 

Miért éppen ezek a tényezők fontosak?

 

Nézzük sorban!

 

  1. Lásd a cikk első fele. Ha a cél túl általános, akkor az nem cél, inkább csak vágy. Már Arisztotelész is állította, hogy teleologikus lények vagyunk, azaz a dolgokat a cél szempontjából fogjuk fel, és értelmezzük, minden egy bizonyos cél elérése érdekében, azokat szolgálva jön létre. Magyarul a céltalan élet nem lehet teljes. Ugyanez vonatkozik a rosszul meghatározott célokkal való életre is. (Apró kiegészítés: a teleológia ennél tágabb eszmerendszer, sok esetben isteni célszerűséget feltételez. Mi maradjunk csak annál, amire mi magunk hatással lehetünk. 🙂 )
  2. Ehhez kellenek a megalapozott tervek, és a jó végrehajtási folyamatok. Ennek komplett tervezési, kontrolling- és menedzserirodalma van, van miből válogatni tudományos alapon.
  3. Nem véletlen az agilis menedzsment előretörése manapság. (Ennek is egyre szaporodó szakirodalma van már.)
  4. A viselkedési közgazdaságtan nagy felfedezése, hogy a gazdaság szereplői végső soron mind emberek (a cégeket is emberek vezetik), akik sokkal kevésbé racionálisak, mint ahogyan azt a közgazdaságtan száraz matematikája, és az erre alapuló modelljei feltételezik. (Ezért is alkalmazza a viselkedési közgazdaságtan nemcsak a közgazdaságtan, hanem a pszichológia, szociológia, antropológia és a neurológia eredményeit is.) Egyik kutatásuk igazolta azt a régi népi megfigyelést, miszerint a rosszra hajlamosabbak vagyunk jobban koncentrálni (még emlékezés szintjén is), mint a jóra. A jót természetesnek vesszük, a rossz mindig leküzdendő akadály. Ennek evolúciós pszichológiai magyarázata, hogy a rossz dolgokra az életben maradás miatt muszáj volt figyelni, és emlékezni is rá (nehogy újra belefussunk), a jókkal meg nem terheltük az agyunkat. (Kivéve, ha erős érzelmi hatás kapcsolódott hozzá, mert ez szolgálta a fajfenntartást – mint pl. egy gyermek születése.) Szóval állj meg, és tudatosítsd magadban, hogy igenis jó vagy.
  5. A vállalkozás egyik mögöttes, de annál fontosabb pszichológiai tényezője, hogy nemcsak pénzt akarunk keresni vele, meg jól élni, meg önmegvalósítani. Hanem nyomot hagyni. Az igény, hogy nyomot hagyjunk magunk után a világban, szintén kapcsolódik a fajfenntartáshoz, az ember azonban már individualistább ennél. Nem elég, hogy csak genetikailag hagyjunk nyomot. Ennek szép hagyományai az ókori Görögországban alakultak ki, ahol nagyra tartották az egyéni teljesítményeket is (nem véletlen, hogy pl. az olimpiai győzteseknek szobrokat emeltek, és némelyikük isteni rangra is emelkedett, és szentélyeket is építettek nekik). A görögök azonban úgy gondolták, hogy azzal, hogy egyénileg híresek, hősök, ismertek lesznek, azzal is a görögség, a görög kultúra dicsőségét, városuk jó hírét segítenek hirdetni. (Magyarul az egyéni ambíciókat is a közösség szolgálatába állították.) Az egyéni dicsőség, hírnév kultuszának gyökereit azonban kultúrtörténetileg ők rakták le. Ebben gyökerezik egy vállalkozó azon hétköznapi igénye is, hogy hosszú távon ható dolgokat vihessen véghez – hiszen ehhez a vállalkozása jó eszközt is ad a kezébe.

 

Zanzásítva: nézz másképp a sikerre! Legyél konkrét, és éld meg.

 

Csengő kasszát és sikeres vállalkozást! 

 

🙂 Csilla 🙂 

Posted on: 2020-08-14, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .